2008. július 31., csütörtök

Körbelátogatás

Tegnap munka után tudtam meg, hogy a főnökömet elhívták egy szeminárium félére valamilyen rizikó témáról. Minden főnökséget meghívtak, és pluszban vinniük kellett valakit a csoportból. Igen, én itt ülök az irodámba, amiről most képet tettem fel nektek. Semmi érdekem ilyen hülyeségekre elmenni De azért jó lenne, ha szólna, hogy itt lesz-e, vagy nem lesz itt, vagy mikorra várható... Pollito nincs itt, tehát lehet, hogy őt vitte el, ami igazán bunkó dolog lenne, mivel Pollitónak semmi szándéka itt maradnia, ha nem adnak neki egy főnökséget. Ha pedig adnak neki egy főnökséget, én innen elhúzom a csíkot. Már csak az kéne! Többször beszéltem már Marcóval a "kommunikáció" témáról, hogy "kommunikálni kell" a csoporttal, de látom valahogy nem érti a dolgot. Továbbra is úgy dolgozik mintha egyedül lenne. Illetve, úgy tesz mintha egyedül lenne, mert munkát nem nagyon látok tőle. Kész lusta fráter. Közben mesélte, ugye, hogy tegnap felmentem beszélgetni vele (de nem szóltam rá amiért olyan förtelmes baromságot mondott, hogy neki nem tetszett, hogy rászóltam amiért nincs semmilyen célja, mert azt ő maga nem tudja, tehát nem kérhetem tőle...), és röviden megmondtam neki mi a Status Quo a munkával. A GSM hálózati beszámolók már napi renden vannak, minden időben és folyamatosan megy hátráltatások nélkül, és most már kezdhetjük a munka többi részét. Persze, ez a "kezdhetjük" kizárólag csak rám vonatkozik, mert
  1. én vagyok aki itt dolgozik, és csak is én
  2. csak nekem van célom és irányom, tehát én nekem kell itt valahogy a dolgokat elindítani.
Kedvem volna néha azt mondani a főnökömnek, hogy ha nem tud, ne is lábalatlankodjon. de komolyan! Néha olyan baromi hülye tud lenni, és annyira képes az ember útjába állni! Hogy lehet valaki ennyire hasznavehetetlen?

Tegnap letöltöttem a mobilomról egypár képet amit csináltam, tehát most megosztom veled. Már láthattad a kávémat és az irodámat, most pedig láthatsz engem. ^_^ Csini vagyok, ugye? Ez én vagyok a tornaruhámban. Lefényképeztem magam, mert valahogy olyan nagyon jól néztem ki! Legalább véleményem szerint. Persze mind a két kép tükör előtt. Ma Chinóval megyek valahova ebédelni, amiért nem kellett mára ebédet készítenem. Csináltam azért browniet, mivel a Karol már a múlthéttől kérte, hogy legyek olyan szíves és csináljak neki egy kicsit. Vettem egy doboz brownie port és megsütöttem. A brownieből pedig adtam ma egypár gyereknek itt, majd szépen elballagtam a 2x1-ba a gyógyszereimért (egy krémet írtak fel bőr allergiára...), majd le a volt irodámba, ahol mindenki nagy örömmel fogadta a browniekat. Ott találkoztam szintén kedves barátnőmmel, Kattyval, aki átadta szülinapi ajándékomat: egy szép nyakláncot, két pár fülbevalót és három karkötőt. Mindegyik zöld és mindegyiket ő csinálta! Látnád milyen szépek! Igyekszem majd lefényképezni és feltenni a képeket ide.

Tegnap teljesen elszédültem a kocsiban (Apu nagyon rettenetesen vezet!), amiért nem tudtam elmenni a kondiba. Ma úgy lett volna, hogy a Jettyvel találkozom kávéra munka után, de mivel ma van az utolsó kondi napom (holnaptól, illetve szombat-vasárnaptól egy másik kondiba megyek!), akkor ki akarom használni, plusz le akarom másolni a rutinomat és a méreteimet (súly és ilyenek...), hogy tudjam tartani a kontrollját. Tudod mit akarok mondani. Franc! Hogy kell ezt magyarul mondani! Holnap pedig a volt Szolgáltatási munka társaimmal ebédelek (akiknek browniet vittem ma) és délután pedig Lidiettel kávézom és egypár "ügyről" beszélgetünk. Szólni akarok neki, hogy a tézisem lehet, hogy már lassan elindul, tehát ha Fran még mindig tud nekem valamit szerezni az ENSZ-ben az nagyon jó lenne. ^_^ Igen, hírtelen sok randevúm van.

Tegnap beszéltem szintén egy bizonyos sráccal akivel nem maradtam semmiben, de emlékeztettem arra, hogy tartozik nekem egy kis sörrel és pool-lal. Majd meglátjuk mi lesz ezzel kapcsolatban. Tegnap, szintén pedig, beszélgettem Melaniával, itt a munkában, és megbeszéltük, hogy valamikor összeülünk ebédelni és megtárgyalni a munkahelyzetett. Tudom, hogy sokat tartanak tőle, hogy ilyen meg olyan "veszélyes" de ha valamit tanultam az évek alatt az, hogy a HHRR-eseket és a titkárnőket mindig a jó és kedves oldalon kell tartani.

Az élet nem más mint egy politikai játék.

2008. július 30., szerda

Az "Igazság"

Az az igazság, hogy sokan nem szeretik az igazságot. A főnököm ezek az emberek közt van. Felhívott és mondta, hogy nem tetszett neki az e-mail amit írtam neki azzal kapcsolatban, hogy tanulmányozzuk a minőségi csoportok főnökeit. Azt akarja, hogy tudjak meg mindent róluk, hogy tudjuk, hogy lehet "eljutni" hozzájuk. Kihasználtam az alkalmat és megmondtam neki, hogy azelőtt, hogy kiagyaljuk, hogyan tudunk eljutni hozzájuk, tudni kéne mit akarunk elérni, mi a tervük, az agendánk, és míg ez nincs meg, addig igazán az egésznek nincs értelme. Szerintem alapvető. Na, neki az nem tetszett, hogy én az akarom, hogy legyen nekünk egy tervünk, mert az senki se tudja.

O_O

Komolyan el kell húznom a csíkot erről a helyről.

2008. július 29., kedd

Supernatural Waaaahh~!

1. Egy hét, egy nap nem lehet jobb, ha nincs előtte, vagy közben egy fejezet a "Supernatural" sorozatból. Hyne, ezek a Winchester testvérek milyen csinosak!!! Már eleve azt, gondoltam, hogy nem is írok ma semmit, csak beküldök egy Supernatural képet mint világ felkiáltás. Nem kell szó vagy megfogalmazás, csak ... az a baromi gyönyörűség... Hnnn... ilyen kellene nekem, bizony. Épp ilyen, nem ezek a torz, tehetségtelen pasik akik kör5ülöttem nyüzsögnek mint a legyek.

2. A Stormberry-be küldtem egy másolatot egy buta kis tesztről amit Sandra küldött nekem. Általában nem küldözgetem ezeket tovább, de gondoltam illik visszaküldeni a Sandrának, mivel egy ideje nem írok neki. Plusz, ha már küldöm, volna egypár ember akinek biztos jól esne egy kis kikapcsolódás. Nem tudom miért a francba küldtem el Mariónak, aki majd az MSN-en válaszolt, hogy ő bizony ilyet nem várt tőlem és bla, bla, bla... Mit gondol magáról? Ha nem tud olvasni, nem az én problémám! Micsoda sületlen hülye!

2008. július 28., hétfő

Az Álmok Átláthatatlan Nyelve

Az este egy fura álmom volt. Valahogy azt álmodtam, hogy a Lillymami elköltözött, és cuccait egy nagy boltba vagy egy nyitott, magas plafonú bevásárló központba. A dolgait valahogy kitettük a polcokra és mutató fogasokra, és nem tudom miért hírtelen ott voltak a nyakláncaim, de nem minden kedves nyakláncaim, hanem mind azok amiket én csináltam különböző üveg gyöngyökből. Hírtelen voltak ott vevő nők akik elakarták vinni őket. Ez nagyon zavart, mert a nyakláncaim voltak és én nem akartam őket eladni, tehát odakaptam és elkezdtem ezekkel a nőkkel veszekedni, hogy visszaszerezzem a cuccaimat. Egy igen keserves, heves veszekedés volt, de vissza tudtam kapni a nyakláncaimat, egy nagy csomó csillogó, rózsaszín és gyémánt átlátszó üveg gyöngy. Kerestem egy helyet ahol egyedül lehessek és kimentem valami terasz félére. Ekkor hírtelen ott volt Iván Polini. A francba! Mit csinál ez az ember itt? Utálom. Mosolygott és visszamosolyogtam, majd képmutatási képességem teljesen kibontakozott. Alig vártam, hogy eltűnjön, de úgy viselkedtem mintha örülnék annak, hogy találkoztunk. Kedvesen köszöntem neki, és ő is köszönt, majd közelebb jött beszélgetni. Jaj ne... Tovább mosolyogtam, majd eljátszottam a szokásos rutint, miszerint megkérdeztem, hogy van, hogy van a családja, és úgy tettem mintha érdekelne. Azt hiszem valamilyen szinten tudtam, hogy álom, és picit zavart, hogy olyan erősen tudtam őt érezni, mintha tényleg ott lenne, mintha egy dupla húron volna. Érzelmei erősek voltak, annyira, hogy érezni tudtam őket. Valahogy nagyon boldog volt, hogy találkozott velem, mintha valamitől sikerült volna neki megmenekülnie, mintha megtalált volna valamit amit rég kereset. Szökni akarta, tehát mondtam neki, hogy mennek kell, és épp akkor már hívták is őt. Akkor kezembe nyomta a sapkáját, ami nem is igazán a sapkája, de valahogy tudtam, hogy a sapkája. Egy puhára használt bőr sapka ami réginek tűnt, mint egy Második Világ Háború stílusú orosz katona sapka.

- Ne felejts el. Tessék, hogy emlékezz rám.

Mit jelent ez?

2008. július 27., vasárnap

Coldplay Zene

Ahogy azt tudjuk mind, tegnap elmentem sörözni Andrey-jel. Annak ellenére ami idáig mindig történt, csak közgazdasági és társadalmi filozofálás egy kis kacérkodással és egészséges baráti csókolózással, most messzebb ment a dolog. Pontosabban a lakásáig ment a dolog. Nem lett volna olyan rossz ha ő legalább olyan jó lett volna a szexhez mint amilyen jó a közgazdasághoz. Pufff... már megkaptam a generációm két legokosabb srácát és továbbra is ugyanaz az eredmény: nem jók.

Feltett egy Coldplay CD-t és az egész nem tartott többet egy szám. Pfuj. Uncsi. Hazahozott és igyekezett valahogy jóvá tenni a dolgot.

- Bocsánat.
- Semmi gond.
- Tulajdonképpen jobb szerető vagyok.
- Igen, persze. Értem.
- Tudod... egy kicsit ez az egész... a mellettem levő zsidók...

Bla, bla, bla, bla, bla... Hamarosan 29 éves lesz. Mit érdekli mit gondolnak róla a szomszédai? Miért hagyja, hogy beleüssék orrukat az életébe? És egyébként, "bocsánat" nem egy varázs szó ami mindent visszacsinál. Nem tud a szintemre lépni, akkor nem tud. Ne keressen hozzá mentegetést.

2008. július 25., péntek

Nyugis, Nyugis

Gondoltam ma otthonról írok... vagy talán nem, attól függően, hogy megyek-e a kondiba vagy sem, de most már látom, hogy se otthonról nem fogok írni, és a kondiba se fogok menni. Ma elmegyek inni Fofoba Andrey-jel. Több ezer éve nem voltam már Fofoban, pedig jó emlékek kötnek ahhoz a helyhez... már amennyire emlékezni tudok. Az Andrey-jel kapcsolatban pedig... nem tudom mióta nem láttam, és nem is tudom mi lesz. Azt hiszem mi örökre a "baleset csók" titkosok leszünk. "Baleset csók. Mi az? Hát még amikor az egyetemen voltunk, egyszer, amikor egy munkát kellett csinálnunk a lányokkal, és a laborban találkoztuk, ahol az egész osztály volt, mert mindenki használta a számítógépet, hogy megcsinálja a munkát, végig üdvözöltem mindenkit. Ahogy hajolok, hogy megcsókoljam Andrey arcát, valahogy túl, vagy rosszul fordította meg a fejét és véletlenül az ajkán csókoltam meg. Hírtelen csak egymásra néztünk, nagy meredt szemekkel, mint ahogy az a filmekben és a regényekben szokott történni, és abban a pillanatban valami megmozdult bennünk. Ő félénk természetéből fogva, én pedig olyan aki nem szokta a munkát a szórakozással össz ekeverni (ez nem így volt a bankban...), egyszerűen, csak hátra mentem, és úgy tettünk mintha mi se történt volna. Én egy hétig valahogy "szerelmes" voltam belé, szép csendesen, majd elavultak és elillantak érzelmeim. Persze, továbbra is úgy gondoltam rá, mint a baleset csók.

Évekkel utána kiderült, hogy ő is épp így érezte magát. Már nem voltunk egymásba "szerelmesek", ha ez a kifejezés egyáltalán illik (érzelmeimre bizonyára nem), de kedveltük egymást és ez alkalommal már csak barátságból csókoltuk meg egymást. Azóta is, hogy igen, hol nem, de alapvetően ajkaink mindig összeérnek, még ha neki van is barátnője és a csaj elment tíz percre a fürdőszobába. ^_^ Mit mondjak? Engem abszolút nem zavar, és ő nem az én barátnőm.

Közben, persze, érdekes, hogy majdnem 24 órája, hogy egy másik pasira gondolok. JP-re akit a másik blogban Faux-V-nek neveztem. Mit mondjak? Hyne, láttad volna tegnap! Állkapcsát lassan bevette növekvő szakálla... mint aki egy hete nem borotválkozott. Fincsi, sötét, vagány, rettenetesen férfias, erős... Haja is egy picit sötétebbnek, hosszabbnak tűnt, és a teste... hnnn... szép erős, hajlékony, vékony... Farmerje olyan jól állt rajta! Le kellett volna kapnom a telefonommal. Persze nem tudtam vele felvenni a kapcsolatot, ami csak buzdította bennem ezt az érzést... hogy akarom. Persze, közben mivel nem kaptam meg amikor akartam, csak nőtt bennem a harag és a gyűlölet. Mit mondjak? Én már csak ilyen vagyok: nem érdekel a többiek agendája, csak az enyém. Én nem alkalmazkodok, hanem alkalmazkodjanak a többiek. A srác legyen olyan kedves és akkor akarjon amikor én, vagy tűnjön el. Na, Faux-V kiszökött gonosz karmaim közül, és szerintem ezért is maradt bennem ez az érzés, hogy én bizony is utána akarok eredni, megszerezni és .... stb. Mi lesz, mi lesz vele? Hát, gondolom, míg éhezem a húsára addig utána eredek. Miután megkapom, hacsak nem elképesztően jó, és az azt jelenti, hogy felveszi a versenyt a franciákkal, ami minden latin amerikainak lehetetlen (nincs jó latin szerető), akkor miután megkaptam és használtam, ki is dobom. Mit csináljak vele? Használjam újra? Tartsam meg "tartaléknak"? HA! Őszintén, minél többet hajkurászom, annál kevésbé érdekel másra mint szexre. Már most nem nagyon látom mint barát.

Hát, lesz ami lesz. Ma már megszereztem a mobil telefonszámát és a munka telefonszámát. De ma megyek Andrey-jel inni, és mivel úgy tudom Faux-V szabin van, gondolom keddig nem is lesz a GAM-ba... No jó. Jövő héten lecsapok rá. Kívánj szerencsét... NEKEM!! Mwa-hahahahahahaha!

2008. július 24., csütörtök

Jó Jó Tetején!

7:52 óra. Épp keverem a tejet a reggeli kásámhoz... Hmmm... almás és fahéjas kása. Tegnap este elfelejtettem betenni az ebédes táskámba a kásás zacsit, mivel tegnap már elfogyott a körtés kásám. Persze ma reggel nem is jutott eszembe, csak addig míg ide nem értem. A francba! Nincs kásám! Most mi legyen? Egy darabig gondolkodtam, éhen-szomjan, mit csináljak. Tudtam, hogy ha elmegyek a boltba egyből veszek magamnak egy HATALMAS üveg kólát és addig ért az "egészséges" élet. Na gondolkodtam, gondolkodtam, és a végén eldöntöttem, hogy elmegyek a nagyboltba, mert azért enni kell, főleg reggelire, és nem önthetem az üres gyomromba a fincsi "Good Morning Coffeeland" kávémat. (Ez egy kávé keverék amit magam találtam ki. Illetve nem annyira találmány, minthogy az én magam specialitásom!) Na, ahogy megyek ki, mondogatom magamnak: "Nem kóla! Valami egészségeset vegyél!" Gondolkozom, gondolkozom ahogy megyek, hogy mit vehetek... kiflit, Special K bar, müzli, valami corn flakes félét... Jó lenne valami kása félét... és ekkor jutott eszembe! Az utolsó kása tasak a dobozból!!! Tehát félúton visszamentem és most ezt keverem. Most megmelegítem, meg eszem, ki mosom a bögrét és jöhet a kávém!!!!

Tegnap beírtam egy pár sort a kávéról az angol blogomba. Katty barátnőmnek nagyon megtetszett! ^_^ Hát igen, nincs jobb mint egy kis bolondságot írni amitől mindenkinek mosolya támad az arcán. Egy malázsiai barátom, Danny, közben azt írta, hogy "néha" élvezi "colorful" irományaimat. Eleinte úgy értettem, hogy "viccesnek" találja őket, mire leesett a tantusz: sok a rossz szó. Bah! Nem is sok! Gyakorlatilag csak a "fuck" szót használom. Oké, azt sokat, de mégis, nem is olyan nagyon rettenetesen sokat használnám. Mondtam neki, hogy talán nem annyira "colorful" mint nyers, amire ő azt válaszolta, hogy igen, "nyers vulgaritás". O_O Elnézést? Mario vulgáris, én pedig erősen kifejező, kibontakozó vagyok. Van különbség, és aki nem tudja ezt felfogni, azt nagyon sajnálom. Miért nem képesek az emberek a szavak jelentése mögé bújni és megtalálni, élni, kóstolni a szöveg érzelmébe? Sok zombi. Sok halott lelkű mozgó test.

Közben tegnap szintén felhívtak az egyetemből. Augusztus első hetében (ígérték) kezdődik a "módulo" amivel majd elkezdhetem a tézisem elkészítését, beadását, megvédését és egyebek! ^_^ Waaaaaaah~! Közel az egyetemi diplomám ideje! Meglesz! És tudod ez mit jelent? Hogy ezek után szabad az utam és kereshetek munkát Magyarországon! Drága Magyarországon! Kedves Hazám! Nem sokára megint veled leszek... örökre. IMÁDLAK ÉDES HAZÁM!!!!!!!!!!!!

2008. július 22., kedd

Hosszadalmas

Unom unom unom unom unom unom unom unom... Mondtam már, hogy unom? Igen UNOM ezt a buta beszámolót! Már három hete ezt csinálom és UNOM! Nem csak az, de szerintem nagyon, nagyon elcsesztük amikor kicseréltük az Erlang forgalom analízisét a Processzor Töltés századára. Illetve van értelme, DE nem tudom ugyanazokat az összehasonlításokat elvégezni, mert mind azok a forgalommal voltak kapcsolatba! Haj-jaj-jaj-jaj! Persze, ha tökkelütött főnököm felhasználta volna beporosodott mérnöki tudását mondhatta volna, hogy nem, nem, az nem fog működni. Most pedig látom, hogy egy jó nagy csomóba gabalyodtam. @_@ Közben fáj már a hátam,mert mind a két szék ami itt van nem igazán az igazi. Ma már elegen volt és letettem a földre a számítógépet, párnákra ültem és egy darabig így dolgoztam. Sajnos a padló nagyon hideg volt, amiért nem folytathattam. T_T Buta padló.

Ebéd volt-nincs. Curris zuccini, sajtos "prensada" és uborka saláta. Hmmm... csípős lett a curri!!! Honnan tudja az ember mennyit kell bele tenni? Fincsi volt az illata, de majd lemarta a nyelvemet... <:-P Szegény én, szegény én, szegény én, szegény én.

Közben folytatni kell ezt a buta beszámolót. Bár csak ne kéne csinálni. Bárcsak értelmes lenne. Ez komolyan olyan mint japánul énekelni: jól mondhatod a szám szövegét, de halvány lila gőzöd nincs arról, hogy mi a francot mondasz.

Jaj, tegnap elmentem a kondiba. Egy nem betervezett nap, tehát plusz kis torna volt. Rémes volt! Tele volt a kondi, várni kellett a gépekre, és a tegnapi kása elrontotta a gyomromat annyira, hogy nem tudtam befejezni a rutinomat. (Igen, ezt tegnap kellett volna elmesélnem, DE tegnap este nagyon fáradt voltam.) Tehát kívül maradt két láb gyakorlat (amit nem nagyon szeretek, mert nagyon nehezek) és az egész abs rutin. Gondoltam, hogy talán ma Spinning után befejezem, de nem tudom. Attól függ, hogy hogy érzem magam.

Waaah~ Két napja, hogy olyan nagyon álmos vagyok egész nap, mintha félig töltött elemmel kellene működnöm. Kóla hiány. Mondom, hogy nem jó nekem ez az egészséges élet!!!

A Nap Utolsó Megfigyelései


Már késő kezd lenni, vagy talán nem is késő, de valakinek aki reggel ötkor kell fel, dolgozik reggel héttől délután fél ötig és majd hattól nyolcig a kondiban van, már lassan el kell raknia magát holnapra. Felléptem csak azért, hogy válaszoljak egy pár megjegyzésre amit a Facebookban kaptam és, hogy válaszoljak Kattynak a blogján.

Nincs sok mesélni való, csupán egy kérdés: miért lehet az, hogy mindig elrontom a gyomrom amikor egészséges ételt eszek? Allergiás vagyok az egészséges ételre?

Mi Olyan Nagyon Érthetetlen?

Megint a gmailből kell írnom. Illetve továbbra is. Zavar, mert ha innen kell, akkor azt is jelenti, hogy nem tudok a Facebookba belépni, ahova felszeretnék tölteni egypár képet, de hát nem lehet. Tegnap próbáltam Omiról felrakni, de valami furi-muri, nehéz micsodát kell ahhoz letölteni és Omi nem tudta letölteni. T_T Pedig elég jó képek voltak... Nem is mondva, hogy fel akarta menni egypár új képet a "Random Hottie" sorozatomból. Ez a sorozat... hát nem is sorozat,mer csak nagyon kevés ilyen képem van, de egy kis sorozat képről szól amit csinos fiúkról csináltam idáig akiket az utcán, a buszon, az étteremben, a bevásárlóközpontban kapok le. elküldtem egyek egyszer a Marcinak, és gondoltam most felteszem az eddigieket (amik sikerültek, mert nem mindig sikerülnek), hadd nézegesse itt mi terem. Gondoltam majd egy "Random Hottie" csaj verziót is csinálok, hát azért legyen mindenkinek mit nézegetnie. Lehet, hogy majd ide kell feltennem a "Random Hottie"gyűjteményt? Tényleg szerettem volna a Facebookba feltenni. De hogyan, hogyan...? Csoport gyűlés volt reggel. Fél nyolcra volt megbeszélve, de fél kilenckor kezdtük, mert a másik "munkás" nem volt itt. Igen, hétkor kellene itt lennie, de hát ő nem szeret igazán időben itt lenni, és a főnökömnek nincs az ami kell, hogy azért rendbe hozza az embert. A gyűlés önmagában egy nagy időveszteség volt, mert alapvetően csoportosan megcsináltuk a főnököm munkáját, majd leültünk beszélgetni arról, hogy "hogyan kellene eladnunk magunkat a többi igazgatóságnak". Olyan haszontalan beszéd volt!! Nem vették észre, hogy azzal kell kezdeni, hogy "mit csinálunk mi", ahhoz, hogy tudjuk, hogy kik és mik leszünk, hogy majd a többiekhez kiterjedjünk? Ébredj fel és szagold meg a kávét, kis apám! A főnököm és LD (Lusta Dög, emlékszel?) elkezdtek hetet-habot összehozni. Hogy partnereknek kell lennünk, nem bíróknak és nem tudom mi. - Hogy értjük azt, hogy "partner"? -kérdeztem. - Hát nem úgy, hogy most majd minden izéjét mi majd eltakarjuk, neeeeeem... Nem akart idefigyelni, se hallani. Igen, tudom, hogy nem így kell érteni, de nem értette mire célzok. Hogy lehetünk partnerek amikor magunk se tudjuk mit kell csinálni? Amikor a másik rész kedvére vonszolhat minket mert mi aztán semmit se tudunk és nincs iránytűnk? Na, ennek hiába mondom. Mondhattam volna, hogy "partner" is lehet a meleg komolyabb kapcsolatokban a pár, de hát biztos azt sem érti. Kényelmetlen volt, mert csak hárman voltunk és én ültem középen, tehát bár fejecském elvándorolt többféle történetbe (visszatértek a Krumggorik a fejembe... a francba!) nem tudtam kedvemre elmélyülni Viktor és Cedric részletes kapcsolatába mert azért figyeltek. T_T Egy alkalommal, amikor kérdeztek (mert már nagyon belemélyültem a gondolati filmembe) mondtam nekik, hogy legyünk integrátorok, nem kisegítők, hanem közreműködők, akik segítünk az igazgatóságok között kifejlődő információn hidakban és alkotunk egy "Szabad Adat Csatornát" minden minőség osztály közt, hogy minden a lehető legsimábban működjön.

- Isteni! Remek! Ez az! Jaj de jó!

És ezek után izélnek engem, hogy önimádó vagyok. Igen, igen, jó ötlet, mert én vagyok itt az egyetlen aki eleve használja a fejét gondolkodásra. És ez nem is volt igazán az! Csak alapvető megfigyelés!

Ezek után belesüllyedtem megint agy-filmembe, míg egy utolsó ön megfigyelést tettem a gyűlésre: "haszontalan beszélgetés". "Steril beszélgetés".

2008. július 21., hétfő

Egy Csajos Hétvége

Ezen a hétvégén a Laura itt maradt nálunk. Már egy ideje beszéltünk arról, hogy tartunk egy filmes hétvégét, és most itt volt végre a lehetőség. Szokás szerint rengeteget beszélgettünk a konditeremről, munkáról, barátainkról, majd leültünk Queer As Folk-ot nézni. Nem hittem volna, hogy valaha találok valakit aki nem csak, hogy elsőre szereti Michael-t, de nem állja ki Justin-t. Igaza is van. Hülye kis síró nyavalya. Nem értem, hogy lehet, hogy annyi ember van aki szerint a gyereknek igaza van. Folyamatosan a többiek nyakába akasztja a saját problémáit. Hogy lehet egy ilyen embert épp ésszel kibírni? De bizony sok ilyen ember van, aki azt hiszi, hogy a függésben a szerelem. Nem, nem szerelem, csak függés, kényelmes élet. Nem tudtuk még befejezni az első szezont, hanem lassan nézegettük. Rengeteget nevettünk és kommentáltuk.

Megnéztük szintén a "Shelter" c. filmet, de szerintem neki nem tetszett annyira mint nekem. Szintén tetszett neki Zack, de nem tetszett neki Sean, és abszolút utálta Zack nővérét. Hát ki nem utálná, őszintén. Sean-t pedig nem találta valami csinosnak. Talán azért, mert öregebb és más volt benne a szépség. Nyugalma, türelme, érett egyénisége...

Ma csináltam egy pár fényképet, csak úgy, "kísérleti gyakorlatként" magamról. Szereznem kéne egy gépet, és egy kamerás programot, mint ami a Kattynak van. Szeretnék különböző ötletekkel dolgozni. Az írás körben már ezer éve stagnál, még ha még mindig tele van a fejem történetekkel. A múltkor belenéztem két regényembe, és nehéznek tűntek. Valahogy a struktúrája tele van gondolatokkal, és nem folyik megfelelően, hanem erősen süllyed. Kezembe kellene venni őket és újra írni őket.

2008. július 18., péntek

Mi Történt ???

Ma rászóltam a főnökömre. Igen, én szóltam rá. Ma jött vissza a szabijáról és egyből kihasználtam, hogy beszéljek vele az e-mailről amit küldtem neki kedden. Fél nyolckor már nála teremtem, munkakönyvvel a kezemben, és leültem vele beszélgetni. Addigra még nem olvasta el az e-mailt, tehát gyorsan be is vezettem neki a témákat.
  1. Személyzet hiány
  2. Csoport cél hiány
  3. A feladatok kiadása és összefüggése nem világos a csoportnak. ( Nincs csoportmunka, nincs kommunikáció, van aki sok munkát kap, van aki keveset, mindenki el van szigetelve és ez rossz érzést kelt.)
  4. A feladatok nem haladnak a munkatervvel.
  5. Nincs világos elsőbbség a feladatok és tervek közt, és akkor is amikor van, nincs betartva.
  6. A GSM Hálózat beszámolás egy mérnöki munka amit egy mérnöknek kell csinálni. Becsületességből nem lenne szabad, hogy én csináljam, vagy én csináljam az egészet. Ezt így is megmondtam neki. Erre a munkára ki kell nevezni egy mérnököt aki az analízist csinálja. (Ő mérnök...)
El se tudtam hinni, milyen simán ment minden, milyen szép önuralommal csináltam végig. Minden pontomat szépen előadtam, és lassan a főnököm kezdte észrevenni, hogy ez most komolyan megy. Megszeppent és egy kicsit kétségbe esve nézet rám miután az első pontban védekező pozícióba helyezte magát és kifogásokkal vette magát körül. A többire nem számított, még ha nem is új, mert ugyanazt mondtam neki júniusban a kis idegösszeomlásom után. Most láttam, hogy mögötte is minden összeomlik, hogy nincs neki támasza főnökeiben, de ha én feltudok lépni, miért nem tud ő is? Egy adott pillanatban fel akarta hívni a főnökét, hogy hallja mit beszélünk, de nem tudta elérni.

Sajnálom, mert csapdában van. Részben csak én vagyok aki a munkát csinálja, tehát nem menekülhet tőlem. Részben a főnöke nem figyel rá, nem érdekli a munkája és nem támogatja. Hova mehet? Előre. Legyen becsületes. Fogadja el, hogy nem tudja ezt a munkát elvégezni, vagy legyen határozottabb és álljon ki a munkája mellett, ne hagyja, hogy mások eltereljék, vagy eltapossák.

Akkumulátorodik

Mi van az akkumulátorral? Semmi.Azt se tudom pontosan mi, mihez kell, és őszintén nem is érdekel. (Ugye az az autó eleme?) Csak olyan érdekes szónak tűnt, plusz a az angol "accumulate" és a spanyol "acumula" szavakhoz hasonlít, amit azt jelentik, hogy "összegyűlik". Tényleg, miért akkumulátor az akkumulátor és nem "összegyűjtő"?

- Hé, Jancsikám! Be adta az unalmasat az összegyűjtőm!

Na, mi a köze? Semmi. Csak úgy szavazok a szavakkal, habár nincs is szavazás és nem is az a pláné, csak a szavakkal szavazgatásos játékozás.Nincs törvény ez ellen. De jut eszembe, hogy rengeteg dolog akkumulátorodik, illetveösszegyűlik körülöttem, egyebek közt a munkám, amit blogozás közben csinálok mivel nem akarom túl hamar befejezni, nehogy "Emberi Univerzális Baromság Akkumulátora" (EUBA), a főnököm, hírtelen azt higgye, hogy valami varázslatos ember vagyok aki sok munkát tud csinálni és kezdjen többet és többek a nyakamba hárítani, hülyébbnél hülyébbet.Nem is annyira a sok munka zavar, mind a rendetlen, szertelen, rendszertelen munka ami itt megy és folyik. Mesélem az utolsót mert, ez röhejes.

Az Ügyfél Igazgatóság igazgatója küldött a Szektor Igazgatóság igazgatójának egy e-mailt JÚLIUS 1.-én (kedd) amiben mondta, hogy egy csoportot akarnak alkotni minden Igazgatósági minőségi osztályával segítségével, tehát kértek két embert akik majd elmennek egy gyűlésre a következő szerdán. (JÚLIUS 9.-é) Ezt az e-mailt a főnököm főnöke 11.-én kapta meg és elküldte a főnökömnek, aki azt üzente, hogy majd Lusta Dög és én megyünk, mivel aznap ő nem lesz itt.
Nem is volt javaslat, senki se figyelt oda és LD meg én be lettünk jelentve ebbe a csoportba. Elmentünk a gyűlésre? Sajnos nem. Nem tudtunk idő-gépet találni amivel EGY HETET hátra mehettünk volna. De hogy azért miért nem mentünk el, stb.

  1. Mert nem hívtak meg minket.
  2. Mert nem tudjuk mi volt az előző gyűlésen megbeszélve
  3. MERT FOGALMUNK SINCS MIKOR VOLT VAGY LESZ A KÖVETKEZŐ GYŰLÉS, VAGY HOL !!!!

Hogy lehet valaki ennyire hülye?

Más is akkumulátorodik, mégpedig az írandó levelek száma. Sandra, Marci, Lova... ja, és az a szerelmes levél amit titkos hódolóm ír majd Severusnak. Komolyan gondoltam, hogy Remus lesz,és eldöntöttem, hogy ha Caroll a szülinapja előtt válaszol, akkor Remus lesz, de mivel későn válaszolt, akkor most Bill lesz. Nem csak az, de most jól megváratom. Teljesen elvesztettem az ihletemet ehhez a játékhoz, tehát most várnom kell míg megint "abba" a modorba leszek. Na, amikor majd ő játssza a titkos hódolót könnyebb lesz nekem. Már tudom kit fogok választani: Viktor Krumot. ^_^ Tudom, hogy ez neki írtó nehéz lesz!!! Mwa-hahahahahahahahaha !

Na, megyek kiakkumulátorodni egy picit. Hol a kóla? Ja, ott.

Tulajdonképpen valami másért is kezdtem el ezt a bejegyzést, de meggondoltam magam. Majd e-mailben konzultálom meg a Marcival.

2008. július 16., szerda

Jaj, ne megint!!!

Ummm... tehát... ummm... Szia!!! Hogy vagy? Minden rendben? Milyen kellemes nap van ma, ugye? Innen nem látom, de érezni, hogy kellemes. persze, lehet, hogy csak a légkondi. Hahahaha! Milyen vicces vagyok, ugye? Jaj, képzeld el, a Sárit belevonták ebbe a rémes Hit Vallásos micsodába, ahol az András is volt! Tehát mondtam a Livinek, hogy--- Oké. Bevallom. elkezdtem egy MÁSIK blogot. De nem komolyan!!! Csak... épp... látni akartam milyen. Jaj, ne, már eleve sok is van, és a ... hát, nem is emlékszem mi is a címe, de A "Dear Darky"-t ezer éve nem láttam.... <_< Tudom, tudom, nekem nem kell egy másik blog. Tudom. De komolyan, csak látni akartam milyen!!! Teljesen magyarul van. Szívesen maradnék fecsegni, de hát dolgom van, nemsokára itt az ebéd óra, vécére is menni kell (ezt nem kellett tudnod)... Szia!!! *elrohan*

-- « Every schilling you save puts a man out of Work for a Day. »
- John Maynard Keynes

2008. július 15., kedd

Öröklista

Levelet írok Mártonnak, és épp a "Listamániáról" írok, tehát eszembe jutott összeírni egy "öröklistát", amire felírod azokat a dolgokat amiket MINDIG VESZEL, amikből sose lehet hiányod, vagy amiket MINDIG felírsz a vásárlólistára. Érdekes lehet, tehát ha valaki olvas és megtetszik az ötlet, írjátok be! Blog, e-mail, levél, megjegyzés... ^_^ Minden mehet!!

Hókisasszony Öröklistája

  1. Coca-Cola
  2. tejföl
  3. Reese csoki
  4. post-it
  5. fekete tinta patronok
  6. ropi
  7. égető "China Rain" olaj
  8. ceruza (igen, nem tudom miért...)
  9. napló
  10. jegyzet füzet (regény jegyzetekre és ilyenekre)
Hű... nem is volt olyan sok! ^_^ Minden más "szezonos" szükség.

Normális

Ma beszéltem a pszichiáteremmel, és hál'Istennek azt mondta, hogy igenis normális vagyok. ^_^ Hahóóóó!! Milyen jó hír! Nem vagyok bolond, hanem a többiek tényleg hülyék! Jó volt ugyanakkor, hogy a délutánom "szabad" volt. Elmentem kifizetni a nagyobb hitelkártyámat, és remélhetőleg nemsokára már rá is kerül egy új "vétel": ez a könyv amit az Amazonból kértem: "The Rules of Deception". Valamit hülyéskedett most a kártyám azzal, hogy "nem illik a számlázó cím" és a "beírt cím". Hiszen ezt a kártyát használom már ezer éve? Miért akar most hülyéskedni???

Beültem most először ebbe az "EntrePans" kávézóba Herediában, és olyan kis cuki, hogy eldöntöttem szeretném egyszer odavinni Pilart. Kértem egy kis szendvicset, mivel még nem ebédeltem, egy kólát és az utolsó pillanatban eldöntöttem, hogy kipróbálom a "Chai Tea" üdítőt. Milyen hülye neve! Tea-Tea. Ki volt az okos? Na, az ital egy nagy "hit". Roo mesélte milyen menő Californiába, tehát gondoltam kipróbálom. >-P Fúúúúúúúúúúúúj !!! Horchata íze van!!!! Pfúúúújjj !!! Rettenetes! Nem javaslom senkinek!

A jó az egészben az volt, hogy volt lehetőségem naplóznom egy kicsit, aminek mindig tudok örülni. Szeretem az időt amit a naplómmal tudok tölteni. Plusz ma, a sok várakozás közben, sikerül sokat olvasni a könyvemből is, amivel már jobban kezd a fejemben összeállni a történek képe. Egyszerűen olyan... hihetetlen! Nemirovszkij Irene igazán egy jó író, és ez a könyv kitűnő.

Könyvekről, csak egy megjegyzés Anais Nin "House of Incest"-ről. Továbbra is azt gondolom, hogy fantasztikus egy regény, de szerintem valaki nem értette jól a jeleket. Lot nem Antonin Artaud, hanem Anais apja. Antonin a paralitikus művész aki nem csinál semmit mert nem tudja felfogni. Eleinte azt hittem, hogy Henry, de beszéde más felé visz. Szerintem ez Artaud ahogy Anais látja. Artaud víz tükröződése Anais-ben.

2008. július 14., hétfő

Tavaszi Takarítás Nyáron

Megvan! Meglett! ^_^ Jaj de örülök, nagyon meg vagyok elégedve magammal. ^_^ Bezony, bezony, jó kis munkát végeztem! Ühüm! Egyszerűen olyan nagy munka! Tele polcok pólókkal és pulóverekkel, több vastag "sál" aminek sehol se volt helye, ágyneműk, fehérnemű... és még nem jutottunk a probléma helyre: a felső polc. Egy hosszú, mély polc telis tele könyvekkel, videókkal, játékokkal, iratokkal, és rengeteg régi dolgokkal. Ennek a tetején pedig az is volt, hogy a felakasztó részen (k.b. 1.60 méter hosszú) szorosan tele volt már ruhával! Fogalmad sincs mennyi ócska dolog volt ott fönt! Kidobtam négy szemetes zacskóra való régi japán rajzfilm videót, egy régi, nem működő VHS-t és dobozokba tettem több eladni való könyvet. A végén RENGETEG helyem maradt a felső polcon, feltettem a téli kabátomat és az Opera hosszú ruháimat amit talán évente egyszer veszek fel, plusz egyéb ritkán használt ruhámat. Sikerült helyet csinálni az oldali polcokon és el tudtam helyezni szoknyáimat, amivel a végén 29 fogast tudtam felszabadítani. ^_^ Nem látszik, de azért sok helyet sikerült felszabadítanom! (Azért egy darabig nem fogok ruhát venni, mert tényleg nincs annyi helyem... pedig olyan jó cuccokat láttam a Benetton boltban!!!)

Ahogy végignézek, nem marad más min dolgozni... talán a könyvek eladásán és a zoknik stoppolása... oké, még van munka. Plusz még ott van Márton levele amire válaszolni szeretnék olyan hosszadalmasan ahogy ő olyan kedvesen szinte mérföldeket írt nekem több, érdekes témáról. Volt azért valami amit mondott ami szöget ütött a fejembe. A meleg felvonuláson a magyar hatóságok, kormány... vagy egyéb állami igazságosztás micsoda azt döntötte, hogy a tojásdobálás nem támadás, hanem "vélemény nyilatkozás". Ühüm. És ha tojással dobálnák meg az emberek a Miniszter Elnököt vagy a főállamügyészt? Azt lehet? És ha most mindenki tojásokkal járna a táskájában és megdobálna mindenkit akivel nem ért egyet? Szegény rendőrök biztos lepény formában mennének haza minden nap.

Jut eszembe, még mindig nem gondoltam arra, hogy mit vegyek fel holnapra. Mivel leöntöttem liba-zöld pólómat szója szósz tejföllel, most valami mást kell kitalálnom a kondiba. Igen, gondoltam, hogy elmegyek holnap, mivel csütörtökön elmegyek erre az új helyre amit a Laura fedezett fel. Nem hiszem azért, hogy átmegyek ebbe a másikba, mivel csak torna órák vannak és nincs személyes kondi program, vagy terem. Laura nem szereti ezeket, mivel a torna "edzője" nem valami jó, de én megvagyok elégedve Andreával. Valaki, hogy kell magyarul azt mondani, hogy "instructor" vagy "trainer". Edző? Úgy kell? Nem vagyok benne biztos. Hát igen, lehet, hogy ezen a héten hatszor megyek majd a kondiba. ^_^ De ne hidd, hogy most lefogyok se semmi! Neeeeeeem... gazdagon tömöm magam zsírban sült tortillákkal, tejföllel, fagyival, vodkás dobozos koktelekkel (Smirnoff Ice), sörrel... ^_^ Nem akarok lefogyni. Minek? Jól vagyok olyannak amilyen vagyok. De a torna azért fincsi. Majd meglátjuk, mit csinál értem a torna.

Most megyek. Még nem írtam a másik blogomba és a Facebook állatkámat is le kell fektetnem. Szegény Locky Schönnenreese, nem tudok vele eleget foglalkozni, most, hogy a munkába letiltották a Facebookot. Nem tudom meddig megy majd ez. (Általában csak két-három hétig megy mielőtt megint megengedik, de hát nehéz kivárni miközben tudod, hogy van egy kis állatka ott kint a hideg cyber-világban aki éhezik és elfárad és nem tudsz érte sokat tenni. Pedig olyan cuki ! Ugye? Persze, csak akkor láthatod, ha ide teszek róla egy képet, mert máskülönben csak azok láthatják akiknek van Facebookjuk, és nem játszhattok vele ha nincs nektek saját állatkátok. Ezt hívják úgy, hogy "apps", és a Facebook tele van velük.

Na, most már tényleg megyek.

2008. július 13., vasárnap

Egy Csokor Születésnap !!!

Ma van a Gyuszi születésnapja. Már 36 éves. Nem is olyan öreg még, habár az Anyu mondta ma vagy tegnap amikor mondtam neki, hogy "nem is mai gyerek már". Hát nem bizony, rég nem vagyunk azok. Június 19.-én lett a Patri unokatestvérem 33, Július 6.-án lett Rocío unokatestvérem 34, és Narda unokatestvérem vagy 44-46 lett. Sandra barátnőm szintén július 6.-án lett nem-tudom-hány éves, 7.-én pedig Luis lett 33, 2.-án Tati lett 33, 12.-én nagymamám lett 92 és kedves Márton barátom lett... 18? 19? Mennyi nyári gyerek, de főleg mennyi kis rákocska van!! ^_^ Csupa, csupa kis rákocska! Ott is vagyok én, Június 30.-án! Ugye nagyon szépek vagyunk? ^_^Persze, hogy azok vagyunk!! Nincs nálunk szebb. És aki ellenkezik nem is tudja mi a szép! ^_^ Jó rákocskának lenni. Sandra barátnőm, aki Dél Afrikában lakik, szinten megegyezik velem ebben: mi rákocskák vagyunk a legjobbak és a legszerencsésebbek a világon! Mi vagyunk a legszebbek és a legokosabbak is. ^_^ Jaj de jó rákocskának lenni! Már eleve azért is, mert olyan jól van beosztva az ajándékozás! Félévente kapunk valamit: hol karácsony miatt, hogy szülinapunk alkalmából. Bezony, bezony, mi vagyunk itt a legjobbak! Csak ne lenne a nyár ilyen meleg, az eső ilyen sok és az éghajlat ilyen hülye. Ó buta emberek akik mindent elrontanak...

Anyu megvette nekem tegnap a szülinapi ajándékomat: egy polcot és egy kis "filer" bútorkát. Tudod, olyat amibe az ember dossziékat tesz. De nem fémből, hanem műfából. A filer már tele is lett, pedig nem tettem még bele minden dossziémat. Ez azt jelenti, hogy majd végig kell néznem a dossziékat, hogy mit lehet kiselejtezni. Komolyan rengeteg papírom van. Regények vázlatai és darabkái, többféle kutatásom, levelet, kinyomtatott e-mailek, banki papírok, hitel iratok, egészségügyi dolgok, több munka dosszié (mind azokat amiket előző osztályokból elhoztam, de amiket nem tartok az irodában, mert őszintén nem bízok az emberekbe akik ott vannak...), többféle törvény és törvény ajánlat (ezeket néha meglehet kapni, de általában nem lehet, amiért a példányt ami nálam van titokban kell tartani), egyszóval, sok kidobhatatlan dolog van a sok kidobható mellett. Nem is beszélve a tézis vázlataimról és az egyetemmel folytatott levelezésről, hogy már hagyjanak le-tézisezni és menni Isten hírével. Nem tudom miért komplikálják tovább a dolgot? Miért nem hagynak befejezni az egyetemet? Rettenetes alakok. Na, szóval --- Anyu épp csinálja a spagetti mártást! Jaj de finom illatok jönnek! --- tegnap megkaptam a szülinapi ajándékomat, és kitettem a régi bútorokat, és gyorsan belepakoltam az újba. Jaj, mintha új táska lenne! Hahahaha!

Rengeteg dolgot le tudtam pakolni az íróasztalomról és most minden sokkal jobban néz ki! Több a hely és több is a rend. Sajnos a polc egy kicsit gyenge, tehát nem lehet nagyon megrakni könyvekkel, vagy a polc meghajlik, de azért elbír valamennyi példányt. Szépen kitettem a francia nyelven írt könyveimet, és csodálkozva láttam, hogy nem is kevés könyvem van franciául, hanem egy szép kis gyűjteményem van belőlük. Hát csak így is tovább!

Már csak a szekrényem maradt hátra, de az... jaj, az egy nagy fejfájás! Azt hiszem komolyan egy hosszú ideig nem fogok több ruhát venni! Alig tudom már hova tegyem! Az lesz az első dolgom, hogy a fenti részéről mindent kitelepítek és mindet amit csak tudok kidobok. Ócska VHS gépeket, videókat, összepakolok könyveket eladásra, majd valamit kitalálok azoknak a cuccoknak amik ott vannak dossziékban. Igen, ott is dossziék vannak, még pedig még a BPDC-ből! Hitelpolitikák és törvények, benti szabályok, stb.... Nem kis munka! Plusz ott van minden az egyetemekből, főleg az UNED-ből, amit nem szabad kidobnom, mivel ezekkel tudom majd bebizonyítani, hogy elvégeztem egypár szakot!

Már lassan három órája, hogy nagyon lóg az eső lába de nem esik. Így fincsi a nap. --- És nekem kellene vennem Ominak egy UPS-t. Nem igaz, hogy mi mindent el nem felejtek!


**** Ez nem igaz. Majdnem a másik blogba tettem fel!!! Csak velem fordul elő ilyen!!!

2008. július 11., péntek

Kérdőív

Félórával előbb értem be a munkába, tehát tudok egy picit írni. Rettenetes mert csak nem akar véget érni ez a bejelentés... Néha kedvem lenne bele írni: "nem hiszem, hogy idáig elolvasta volna a bejegyzést. Ha idáig elolvasta, nem hiszem, hogy értette volna. Ha érti, akkor nem is érdekli. Nem tudom minek vesztegeti az időmet." Ennek a tetején  az agyalágyult főnököm (akinek már nem tetszik, hogy ebben a hónapban csak a GSM Hálózati Bejelentést fogom írni), elkezdett azzal noszogatni, hogy találjak ki egy "logót" a csoportnak. O_O Elnézést???? Igen, törjem a fejem egy "logón", mert neki nem tetszik az ami van, és kellene egy másik. Mondom neki, hogy sok munkám van és kis időm, és nagyon fogyóban van ez a picike kis időm. De hogy azért egy percet gondolhatok arra, hogy milyen logo lenne jó.

- Nem. Nincs idő és ezt a bejelentést be kell fejezni.

Nem érti a szegény.

- De valamit, akármit.

- Jó. Egy arany csillag.

- Jaj ne! Az olyan nagyon "NASA".

- Nem jut eszembe semmi más.

- Gondolkodjon.

- Marco, komolyan dolgoznom kell.

- Jó, jó... majd otthon gondolkodjon ezen valamikor.

O_O Mi a...!?

- Iiiigen... majd két Queer as Folk fejezet között, ahol melegek egyre-másra szexelnek. Ja, tudom is! Egy szivár5vány zászló... egy arany csillaggal benne.

Ebben a cégben kifejezetten hülyék dolgoznak. Tegnap küldtek egy kérdőívet, hogy ismerjük e a cég értékeit, mi az osztályunk célja, szerintünk minden úgy megy ahogy annak mennie kéne, stb és mindenre azt mondtam, hogy nem, és hogy nincs itt irány, nincs barátságos légkör, nincs embertarsi tisztelet, a munka nincs megfelelően elosztva, sokan nem megfelelőek a posztukra... a végén volt egy kérdés:

"Ha jön majd a verseny és egy hasonló munkát ajánl, otthagyná a céget?"

Ezt válasz nélkül hagytam. Mi az, hogy "hasonló munka" ha nem lesz cég ami ÉZÉRT fizetne! Nem veszik észre mennyire rettenetes itt a helyzet??? Nem, nem mennék el egy másik céghez épp ezt a semmittevést csinálni. Ezt a lehetetlen sok baromságot aminek semmi célja nincs. Ezért nem mennék el. Tervezem már azt, hogy elmegyek egy másik cégbe, de otthon, Magyarországon, ahol remélem (mivel magán kezekben van a cég), hogy lesz annyi józan eszük, hogy IGAZI munkát adnak az embereknek, nem csak valami kis kitalált munkát ami nem is add hozzá a cég tevékenységeinek. Ez amit most csinálok, amit ebben a hónapban csinálni fogok csak azért van, mert egypár nagy fej nem hajlandó elolvasni azokat a beszámolókat amiket a hálózatiak havonta adnak be nekik. Nekem kell havira átalakítani és VÉGIG Gondolni helyettük is.

Milyen sok lehetetlen fráter...

2008. július 9., szerda

Sikerül?

Ezredik hete, ezredik napja és ezredik órája, hogy az Internet nem működik rendesen. Ha azt akarják, hogy az emberek « dolgozzanak » akkor munkát kell adni nekik, nem elvenni, az egyetlen szórakoztató módszereit. Most mindenki rosszkedvében libeg-lobog és kávés bögréjével járkál föl-alá és szemmel láthatóan nem csinál semmit. Íme, a "bögre-csapat". Azon sóhajtoznak, hogy kinek kell holnap kávét főznie, mi van a gyerekeikkel, mi van otthon, milyen nem-tudom mit vettek a minap... Miért nem teszik fel már végre az Internetet úgy ahogy kell, hogy ezek ne szennyezzék itt a kilátást? Sok-sok buta fej. Főnököm egy logót akar kifejleszteni az osztályunknak. O_O Mi??? Igen, én is azt gondoltam.

"MI jutt eszedbe?" "Mi lehet?" "Mit javasolsz?" "Mit gondolsz?" "Azért mondj már valamit!!"

"Kedves Főnök: dolgozom ezen a terven ami el fogja foglalni az egész hónapot. Emlékszik? Amire nem örült, mert hogy lehet, hogy csak ezt csinálom? Na, ha tovább vesztegeti az időmet ezzel a butasággal, akkor augusztusban is CSAK hálózattal fogok foglalkozni."

Ez komoly. Állami munkás vagyok. A főnököm nem tud engem ezért elbocsájtani. Hehehehe. ^_^ Ma megint megkérdezte.

- Mit tudom én? Tegyen oda egy arany csillagot.

Hogy miért kell ilyen baromságokkal vesztegetni az időt.

Tehát, ha ez működik, hogy kell képeket feltenni???

Libegő Gondolatok Levegős Sorozata

Ma olyan jól esett írni!!! ^_^ Bele tudtam merülni a témába, lebegni a szürrealizmusban és kibontakozni annyi gondolatban! Levelek, e-mailek és kérdések nem merítettek ki, mert nem onnan merítenek ahonnan kell. Nem volt válasz vagy szó ami letörhetett volna ebből a csodálatos egységből. Senki és semmi nem ért el ide, és senki, semmi nem ért el hozzám. Az emberek el se tudják képzelni milyen hatásuk van másokra. Most már késő van és aludnom kellene. Semmi jó a tévében, amit csak a zajért teszek fel. Inkább olvasok egy kicsit. Továbbra is Anaisból.

Felfigyeltem valamire. Anais "tömörítésnek" (condensation) nevezte azt a gondolat és ötlet feldolgozási formát amit regényeiben használt. Annyira más mint az egyébként hintett, szuggerált, sugalmazott forma ahogy más írók szinte tapintatosan, kényelmetlen szerénységgel lépkednek bele az érzelmek szélére, csak épp oda ahol még elfogadható. Ahogy szemeim felszippantják szavait, nem arra gondolok, hogy tömörített, mert a tömörítésben benne lenne, hogy az érzelmek lényege megváltozott, átalakult, pedig nem alakult át. Intenzív. A feltüntetett érzelmek nem tömörítve vannak, hanem mélyen intenzíven a maguk tartalmát és összetevését, alakját, sűrűségét megtartva. Nincs átalakulás, csupán figyelem összpontosítása. Egy történet amit belülről írt meg az író, a lelki érzékeken keresztül. Miért mindig csak a szemeken, a látásom keresztül szívjuk fel az életet? Más is van és olyan szép? Nincs mint a tapintás, a világ felfedezése illatokon keresztül, a tapintáson keresztül. Tudja valaki értékelni a paplan puhaságát, a paplanhuzat tapintását? Nem, nem amikor fel kell kelni és az ember nem akar. Máskor, akármikor.

Döntést hoztam a konditeremmel kapcsolatban: nem járok már többet Alvaro csütörtöki Pilates órájára. Egyszerűen nem látom mi a profi és kellemes abban, hogy a trainer nem csinál egyetlen gyakorlatot sem, de közben nevetgél és kacérkodik egy lánnyal. Lehet, hogy a barátnője, de míg a Pilates órát tartja addig dolgozik, és a munkája alatt megfelelően kell viselkednie. Holnap beszélek Andreával, hogy dolgozzon ki nekem egy plusz rutint amit vagy csütörtökön, vagy hétfőn fogok csinálni. Szívmunka plusz több hasizom munka. Majd szólok milyen lett. Cynthia közben megcsodálta tréning nadrágomat és megkérte vegyek neki is. Majdnem elvettem tőle a pénzt, de nem tettem meg. Kiderült, hogy most a tréning nadrág, ami SZOMBATON még 6500 colon volt (olyan 3250 FT) most 8000 colon (olyan k.b. 4000 Ft). Igen, nem is annyi, de egy valódi Adidas tréning nadrág $25. Most én fizesek ki minden nap egy másik árat mert ezeknek eszükbe jut? És mi lesz a jövő hónapban. Kondi tagság áremelés? Nagyon remélem, hogy nem. Ha ez lesz a vége, Isten bizony, kifizetem a drágább Fitsimmons kondit a munka helyemnél. (Ahova csak gazdag, fiatal, csinos melegek járnak...). Nem olcsó hely, az első hónap olyan $110 lenne, majd utána $65, de legalább nem az lenne, hogy minden hónapban áremelés várható. Már eldöntöttem, hogy jövőre, az utazás után oda fogok járni, de ha itt nem lesz jobb a helyzet, akkor még ebben az évben átmegyek.

2008. július 2., szerda

A Cuki és A Kínos

Az a cím olyan mint egy John Wayne film címe: "The Good, The Bad and the Ugly". Hahahahahaha! De hát tegnap ilyen is volt. Nem John Wayne! ^_^ Tegnap ugyan is azzal bajlódtam, hogy most mi legyen a Marióval, éy hogy beszéljek a Carollal. A végén persze egyikkel sem tudtam beszélni. Továbbra is gondolok azon, hogy hogy kellene vele beszélni, megmondani, hogy amit csinált az rossz volt, hogy azért nagyon kedvelem és minden, de sajnos ezen túl csak úgy találkozunk, hogy mi ketten, sose valaki mással. Ez az ember már 33 éves elmúlt és képtelen kora szerint viselkedni. Nem mondom, hogy én normális lennék, de ilyeneket azért én nem csinálok! legalábbis remélem. Persze, persze, néha sok az embereknek a sok narciszizmus (habár nincs olyan, hogy "sok narciszizmus"), de nem szoktam az embereket ilyen pofátlanul lekezelni. A tegnapi nap alatt eldöntöttem, hogy ha törik, ha szakad, ez lesz, de azért meg szeretném beszélni vele. Gondolom az anyja nem nagyon nevelte, vagy ki tudja miért nem képes társaságban megfelelőképpen viselkedni, de meg kell tanulnia, fel kell nőnie valamikor. Igen, persze, nem az én reszortom, de mivel barátom, azért megjelölöm neki mit csinál rosszul, hátha tud rajta segíteni. Másképp hogy tudna valaha is javítani hibáin? Szerintem ez a baráti dolog, nem? De ugyanakkor, ott volt az, hogy amikor először említettem neki ezt a helyzetet úgy tett mintha fogalma se lenne, hogy miről beszélek. Szerintem komolyan egy gyerekes csete-patét rendezett és amikor szembesült vele, továbbra is belekeveredett ebbe a viselkedési formába. Gondolom néha észreveszi, hogy hülyén viselkedik, de továbbra is csinálja. Ha nem veszi észre, akkor nagyon sajnálom.

Ahogy ezeket fontolgattam tegnap, írt e-mailt, küldött SMS-t, írt az MSN-be és telefonált, de nem vettem fel vele a kapcsolatot. Hamarosan arra a következtetésre jutottam, hogy elolvasta a Stormberry-be írt bejegyzésemet és biztos megharagudott. De hát nem is voltam olyan... vérengzős. Bah. Ki tudja.

Próbáltam a Caroll-t felhívni, de nem ment. Szerintem ő nem akarta felvenni a telefont gondolván, hogy ezt az egészet én találtam ki. Ki tudja. Majd erről is szó esik majd valamikor.

Tegnap elmentem a kondiba és befizettem a júliusi díjat. Laurával még nem találtunk egy másik kondit, és jelenleg ez nekem megfelel. Kaptam a Laurától egy ajándékot!!! Olyan kedves tőle! Egy Victoria Secret krém volt benne, egy Barcode Kitties rózsaszín pénztárca, kicsi, ami épp kellett (mer mindig olyan nagy pénztárcám van, hogy nem tudok elférni tőle a táskámba!) és egy gyönyörű szép napló. Ő is naplózik, és a múltkor megmutatta a naplóját. Olyan szép volt, hogy megkérdeztem tőle hol szerezte. Erre ő vett nekem egyet. Tök cuki, mert egy kis lakatos dobozkában van és a lapjai színesek. Nem olyan mint a jelenlegi naplóm, ami sokkal komolyabb, én ami mindjárt elfogy. Nem tudom, hogy vajon a Laura naplójában folytatom... nem hiszem, mivel nem megy velem, jelenleg... de olyan nagyon szép! Talán valami mást találok ki neki. ^_^ ezekben a napokban rengeteg szép naplót látni. A könyvesboltban is találtam a múltkor egy igen szép napló választékot. Persze, azért egyik sem olyan szép mint a naplók amiket otthon lehet venni. Magyarországon találtam idáig a legszebb naplókat. Ráadásul, általában csak ezek olyanok amiknek nincsenek vonalazott oldalai.

2008. július 1., kedd

Egy Pillanat Az Írásra

Na végre kiszabadult ez az izé!!! Nem tudom miért, de van hogy hagyja az embert írni, van amikor pedig nem. Hogy mitől függ, azt senki se tudja. Most tudok írni és ez a fontos, habár most épp nem tudok semmire gondolni amit le szeretnék ide írni. Talán a legfontosabbat már beírtam a Stormberry-be, és semmi kedvem tovább erre gondolni. Azért zavar, hogy barátaim közt van egypár ami ennyire sületlen. Grr!!!! Ez olyan nagyon bosszant!!! Szegény Carollnak kellett szenvednie mert az a HÜLYE, OSTOBA, AGYALÁGYULT Mario nem képes úgy viselkedni, mint egy rendes ember más ember társaságában. Olyan rettenetesen kellemetlen volt, nem csak Carollnak, de nekem is. Nem tudom mi járhatott a fejében, de már nem is akarom tovább találgatni. Ez volt az utolsó alkalom, hogy meghívom születésnapomra. Ezt így egyszerűen nem lehet tovább fenntartani.

Közben, délben a főnököm és a Luis meghívtak ebédelni az egyik kedvenc olasz éttermemben, amit a Lidiette mutatott meg. Imádom azt a helyet! Egyszerűen olyan ízléses és olyan jó! Marco és Luis egyből elkezdtek sört kérni (munkaidőben), tehát magam is nekivágtam egy Heinekennel. Sörre pizza jött, majd ők tovább söröztek és a végén egy limoncelloval fejeztük be. Főnököm már az első sör felénél kijelentette, hogy becsípet, és nem volt benne biztos, hogy tud-e jól vezetni, de nem merte se nekem, se a Luisnak oda adni a kocsi kulcsot. Na, ez jól kezdte. Főleg mert erre még plusz egy sört és limoncellót is öntött. ajándékként kaptam tőlük egy Hoops&Yoyo párnát. Tök finom. Ezt magam választottam ki, majd szuggeráltam Luisnak. Marcóval lehetetlen lett volna. azt hiszem Marco gyertyát vagy illatos valamit akart venni. letettem arról, hogy könyvekre tereljem a figyelmüket, mivel azt komolyan sose értették volna meg. Mit mondjak? Nem kulturált emberek. Nem egészen civilizáltak. ahogy az Anyu mondaná: még nem szálltak le a fáról. Hát ez van. Ennek ellenére nagyon kellemes volt. Nem volt semmi rohanás, hanem szépen, idővel voltunk ott. Persze, majd két órát időztünk, ha nem többet, de semmi gond, legalább nekem, mert én a főnökömmel voltam. Teee-heeeee! ^_^ A kajából maradt, és bepakoltattam, gondolva, hogy ma eszem meg. Most kiderült, hogy a főnököm meg akarja tartani a Jorge születésnapját is, amikor ő június 20.-án lett öregebb. El kell vinni ebédelni. Semmi kedvem és semmi pénzem se, de gondolom, több van e mögött. Részbe az, hogy ne látszódjon úgy a dolog, hogy én vagyok a "kis kedvenc", ne hogy azt mondják, hogy a Marco velem jár, amit szerintem már egy ideje mondogatnak, tehát akármit is csinál, mindenki csak "takargatásnak" veszi majd. Azt is gondolom, hogy a Marco tovább akar inni. Nem tudom, most megnézem, de szerintem ez is a dolog nyitja. Piálni akar ebédkor. Persze, van, hogy jó főnöknek akar tűnni, barátságos és egyebek, de mind ezek olyan mereven állnak rajta, nincs aki elhiggye tőle. Sajnos.

Szokás szerint megvolt a szülinapi telefonálás a Gyuszival, akivel egy darabig bohóckodtunk. megkérdezte mikor megyek már haza, és szerettem volna mondani: « MOST DECEMBERBEN! » de ez még nem lehet. Még dolgozni kell rajta egy kicsit. sajnos azért felelős ember vagyok, és nem fogok úgy hazamenni, hogy nem tudom mit fogok az életemmel kezdeni. Előbb túl kell tudnom magamat ezen a tézis ügyön (ami napról napra jobban komplikálódik), aztán elrendezni a pénzügyi helyzetet és munkát keresni otthon. Nem könnyű munka! Jelenleg a piac nagyon jól áll, amennyiből meg tudtam figyelni, és általában minden posztra csak három év tapasztalatot kérnek, nekem pedig most már öt van folyamatosan egy cégnél, és lesz is még mielőtt kikerülök. Plusz három cég ami felvehet... kész. Nem kell több. ^_^ És ez csak Magyarországon! Bécs is egy lehetőség lenne! Na, de ezt a témát most hagyjuk egy másik bejegyzésre.

Laura, Rosa, Víctor, Anthony, Tavo, Marcela, Melissa... mind, mind küldtek üdvözleteket, majd az Interneten, a Facebookban csak úgy csódúlt rám a sok felköszöntés! ^_^ Olyan szép volt! ^_^ A gyerekek a szolgáltatási osztályból meghívtak holnapra ebédelni, Macs-ba, ahol MEGINT pia lesz ebédre.

Délután volt egy kis bevásárlás, szokás szerint, Benetton és könyv, egy kis palizás, majd elmentem Marióval és Carollal erre az amerikai étterembe, « Friday's ». Erről már írtam a másik blogban, tehát nem mondom el megint. Csak annyit teszek hozzá, hogy ez volt az utolsó születésnapom amit a Marióval tartok meg. Még beszélni akarok vele, mert azért kell, de ez rettenetes volt. Mindennek a tetején az volt rémes, hogy amint elhagytuk Carollt mondtam neki, hogy nagyon durva volt vele, és erre azt válaszolta:

- Mikor? Szinte jól összehaverkodtunk!

Ugye nem mondta komolyan? Ugye csak cukkol.