2011. július 20., szerda

Sampon

Nem, nem Ranma 1/2 japán rajzfilm sorozatban szereplő hosszú, aqua-kék hajú kínai kislányról van szó, Shampoo, hanem a hajmosó szerről. A képet azért itt hagyom, mert tuti ti akik olvassátok ezt a bloggot nem tudjátok ki Shampoo, vagy Ranma és nagy eséllyel nem is néztetek japán rajzfilmeket. ^_^

Szeretem a hajamat, alapvetően mert szép és selymes és puha, és fincsi, finom illatú és kellemes. Már rég nem változtatom a színét - nem is hinném, hogy már megtenném, tetszik olyannak amilyen - vagy a frizuráját, habár talán amikor 40-50 éves leszek rövidebbre fogom vágni; de azért sokat foglalkozom vele. Két havonta levágatom a végeit, ápoló krémeket teszek rá és hajvég ápoló vagy fényápoló samponnal és balzsammal szoktam hetente kétszer mosni, mindig ugyanazokon a napok, ugyanabban az időtájban. Ez mindig szépen tartja a hajamat, de időről időre a hajam megunja a krémeket és a finom samponokat és nagyon elkezd zsíros lenni. Eleinte nem tudtam ez miért van, és a fodrászom megmagyarázta, hogy alapvetően olyan mintha a haj és a fejbőr túl sokat kapna valamiből és kezdené visszautasítani. Ilyenkor pihentetni kell a hajat és a fejbőrt egy darabig.

Általában ilyenkor nem teszem fel a krémeimet, pakolásaimat, és csak sampont használok. A sampont is kicserélem, és baba sampont használok. Mivel zsíros lesz a hajam, tulajdonképpen zsíros hajra való sampont szeretnék használni, de legalább itt Costa Ricában valamiért nagyon nehéz ilyen sampont találni. Egy ideje eltűntek a rendes samponok, amikből volt: normál, száraz, zsíros és korpás. Most olyanok vannak, hogy töredező, száraz, extra-száraz, anti-frizz, hullámos, sima, fekete, szőke, vörös, festett, vegyszerrel kezelt, kihúzásra készülő, fésülhetetlen, ökologikus, növesztésre való, dúsabb hajra való, direkt bozontos... legalább ennek a fele korpásban is található, de nincs zsíros.

Na, mivel eljutott az a nap amikor megint pihentetni kell a hajamat, elmentem keresni zsíros hajú sampont, mert nem akarom megint a Dani samponját fogyasztani. Három nagy boltba is elmentem míg végre találtam EGY sampont. Olyan olcsó fajta, hatalmas bödönös, mentholos, de volt. Se a Panthene, se a Gliss Kur (Latin Amerikában Bonawell), se a Sedal, Vidal Sasoon, Herbal Essences... nem. Egy régi márka - Mood - amit még a hetvenes évek krízisei alatt készítettek amolyan piacnak ami nem vehetett semmit ami külföldi, mert nem volt rá pénz - kivévé a kólát.

Hatalmas falak, tele samponokkal, 15 méter per 2,5 méter telis tele, és csak EGY zsíros hajú sampon. Komolyan, mi történik? Én lennék az utolsó ember a világon akinek zsíros haja van? Vagy ilyen csak Costa Ricában van? Magyarországon rendesen lehet zsíros hajra sampont? Remélem igen.

2011. július 11., hétfő

Választások és Következmények

Ha van egy dolog a világon ami biztos, az az, hogy az ember nem menekülhet el önmaga elöl. Akármit is választ az ember, még azt is, ha az választja, hogy mások választanak helyette, választásának az eredménye, minden velejárójával mindig visszatér. A Wicca vallásban ezt a szabályt "Wicca Rede"-nek nevezik, és szerinte mindent amit a világegyetembe küldesz, háromszorosan visszajön. Más vallásokban is szerepel egy elég hasonló fogalom, a karma, miszerint a cselekedetek következménye mindig visszajön az okozóhoz. Babona vagy nem, butaság vagy nem, ezt az ember mindenhol láthatja, ha tud látni, de főleg tudván, ki tudná kerülni a kellemetlenségeket.

A minap volt az újságban egy cikk Jack Ryan-ról, egy mérnök akinek beleszólása volt a Barbie baba kitalálásában. Jack Ryan, feleségül vette Gábor ZsaZsát, akit mint "magyar szinésznő és aranyásó"-t mutatnak be (aranyásó: nem tudom pontosan mi a neve magyarul, de azokra a nőkre mondják, akik gazdag férjet keresnek, és csak pénzért mennek férjhez). Őszintén, amikor ilyenek jelennek meg, kérdésre mindig azt mondom, hogy Costa Ricai vagyok, mert magyarnak lenni ezekkel szembe igen is ciki. Persze, azért ZsaZsa Gáborok mindenhol vannak, minden színben, méretben, korban és nemzetiségben, és ismerek is nem egyet.

Van ez a csaj, aki komolyan okosnak akarja mutatni magát. Ha van diplomája akkor azt dörzsölgeti mindenki orra alá, majd azt mondja, hogy mivel neki ilyen meg ilyen diplomája van, akkor csak is olyan férfit tud maga mellé fogadni akinek legalább akkora diplomája van és magasabb fizetése. Mondogatja fűnek-fának is, hogy mennyire szeret olvasni, hogy mi minden érdekes, fontos, klasszikus könyvet olvasott már el. Mert ő olyan okos. De ezek mind látszatok. Igen, lehet, hogy van egy diplomája, de nem azért szerezte, mert őt érdekelne az az adott karrier, hanem azért, mert úgy gondolta ott könnyebben talál milliomost, vagy a milliomosok azokat kedvelik a legjobban. Igen, lehet, hogy olvasott, de nem azért, mert érdekelné a könyv, hanem azért, mert azt gondolja, hogy ezzel le tudja venni a lábáról a milliomost. Kihívóan öltözködik - nem is feltétlenül drága cuccokban, ugyanis egy ilyen aranyásót az ember nehezen talál egy Armani kosztümben - és kedvenc szólása "aki nem mutogat, nem árul".

Többször is van olyan megjegyzése, hogy ez meg ez a pasi mondta neki, hogy tetszik, hogy mennyire utána szóltak az utcán, hogy ki mit mondott, róla, hogy milyen csinos... ja igen, és okos, de főleg csinos! Kedvenc történetei barátairól, szeretőiről azok, ahol az adott pasi rengeteg pénzt költött rá. A pénz mindig benne van a történetben. Az a születésnap amikor vett neki egy méreg drága nyakláncot, az a karácsony amikor elvitte valamilyen menő távoli országra, vagy egy méreg drága hotelba. Nincsenek olyan kellemes emlékei, olyanok amikről szívesen beszél, és amik nem kerültek pénzbe. Nem hallunk tőle olyanokat, hogy milyen jó volt, amikor egyszer nagyon esett az eső, és összekuporodott kedvesével egy fotelba, takaró alatt és egész idő alatt rémtörténeteket meséltek egymásnak. Nincs arról szó, amikor együtt sütöttek kekszeket, vagy ki kellett kergetni a macskát a házból, ketten vadásztak egy egérre, felfedeztek egy filmet egy fiók mélyében és leültek megnézni, vagy csak elgyalogoltak valahova - mondjuk Magyarországon a Margit Szigetre - és leültek a fűre beszélgetni míg el nem fogyott a kóla, vagy be nem esteledett. Mindig a kinézett, a ruha, a pénz, a cipő, a kocsi, a lakás, a fizetés. Az ember szinte megkérdezné komolyan: te a pasit szereted, vagy a pénztárcáját? Nem egy szemérmetlen azt mondja, hogy ha a pasi elveszti a pénzét akkor ő sem marad vele. "Nem olyan hülye".

"A szerelmet nem lehet megenni". Igen, egyet értek ezzel, de épp ezért dolgozik a csaj, ugye? Mindenki dolgozhat, mindenki kereshet pénzt, de nem mindenkit tud az ember szeretni. De ezt az aranyásók nem fogják fel. Kinevetik azokat az embereket, akik szerelmesen, szerelemből vannak együtt. Persze van is aki nem neveti ki, és mondja, hogy ő maga is szerelemből van valakivel. Igen, ahogy mondaná a Marcsi Mamám, $z€r€l€mből. Míg egyedül vannak mondogatják mindenkinek az életfilozófiájukat, húzzák az orrukat minden átlagos gyerekre, mit sem érdekelve, kedves-e a fiú, vagy nem, és görcsösen oktatják a nőket körülöttük, nehogy úgy válasszanak maguk mellé pasit, hogy az ne fizessen ki mindent körülöttük. Egy csaj akit az egyetemen ismertem, mindig azt mondta, hogy ő úgy tette próbára a pasit, hogy az első randevún kikövetelt valami drága éttermet, és ott a legdrágább ételeket kérte. Volt is javaslata: "ha nem tudod mi a legdrágább kérjél lobster-t. Az mindig drága"(Lobster: egy tengeri rák ami hosszúkás és nagy.)

Telik-múlik az idő, és ahogy itt Latin Amerikában szokás mondani "Igazságokhoz, az Idő" ("para verdades, el tiempo"). Kiderül, hogy az aranyásó nem boldog. Megszerezte a milliomosát, de nem bírja ki. Félti, mert a milliomos körül folyamatosan 18 éves csinos kislányok keringenek akik akármikor leszedik az öregedő aranyásót a pozíciójáról. A milliomos úgy viselkedik körülötte, mintha nem is ember volna, hanem egy tárgy vagy egy cseléd. Elvárja, hogy maradjon csendbe, hogy hozza neki a papucsot, hogy pontosan azt csinálja amit ő akar. Mire föl? És erre mi, a "buták", akik azért állunk össze valakivel, mert szeretjük azt az embert, mert szeretőnk és barátunk, haverunk, mert tök jó vele lenni, mert segítünk ha kell, és elfogadjuk tőle a segítséget, ha rászorulunk, mert nem tartunk számlát arról, hogy ki mennyit adott kinek... mi a buták nézünk az aranyásóra és nyelünk mielőtt azt mondanánk neki, hogy "mert a milliomosod megvett".

Az aranyásót leszerelik egy idő után. Nincs kapcsolatában szerelem, még ha szereti is eleinte a milliomos, egy idő után beáll a csalódás, a valóság és vele együtt a keserűség. Többet is ismerek, csak egyet akinek még nem tették ki a szűrét. Ez van. A milliomos megunja a megvásárolt babát, és kidobja a szemétbe. Elválik tőle, szakít vele, ott hagyja, és visszatér régi életére. A milliomosnak nem gond, mert amikor társaságot vagy szép nőt kíván maga mellé, mindig akad neki elég választéka, de az aranyásó? A nő aki mindent arra tett, hogy drága szexként adja el magát, hogy pénzhez mehessen feleségül? Mert amikor egy butát kidobnak a munkájából, vagy megszűnik a munkáltatója, kereshet egy másik munkát és kész. Nem veszít semmit, tudja, hogy továbbra is képes dolgozni, továbbra is megy az esze, de az aranyásó? Nem az eszén forog a dolog, mert nem az esze kell, csak a szépsége... ha még marad neki. A butának maradnak barátai, emberek akik szeretik, és marad neki saját maga, őszintesége, esze, tapasztalata, képessége. Könnyen kezdi újra, könnyebben áll lábra.

Tudjuk mi, hogy a buta nem is buta, hanem önmagához, érzelmeihez őszinte, de ezt az aranyásó nem látja, és nem is fogja, és élete utolsó napjáig nem fogja érteni miért depressziós, miért minden olyan szürke körülötte, és hogy lehet, hogy a marha aki együtt van egy középosztályú pasival, aki egy pici lakásban él, csak egy kocsijuk van és hétvégenként lemennek a közeli parkba bringázni és picnic-ezni olyan őszintén boldognak néz ki.

2011. július 1., péntek

35 Éves Vagyok!

Tegnap volt a születésnapom. Ez alkalommal nem olyan volt mint más években, ugyanis nem mentem el barátaimmal ünnepelni, hanem inkább otthon ünnepeltem apuékkal. Nem is mentem el szokásos szülinapi könyvtúrára, mert végül is még van rengeteg könyvem amit még haza kell cipelni. Persze felírtam magamnak egypár könyvet ami megtetszett, vagy érdekesnek találtam, mint Gioconda Belli "The Scroll of Seduction", Sarah Blakley-Cartwright "Red Riding Hood" és Albert Camus irományai (azt hiszem nekem otthon megvan A Pestis... nem emlékszem, de tudom, hogy van legalább egy Camus könyvem). Persze, most azt csinálom, hogy kikeresem otthon és vagy a libri.hu-n keresztül veszem meg amiket megtalálok, vagy megkérem a Karit, hogy legyen ez a szülinapi ajándékom. Még gondolkodom ezen, mert ha magam rendelem meg a netten, akkor használhatom a törzsvásárló kártyámat. Ha a Kari veszi meg, akkor rávehetném, hogy ő is vegye ki a törzsvásárló kártyát és akkor mindketten kaphatunk akciós árat. Ez az online könyvvásárlás egy dolog ami nekem biztos nehéz lesz majd amikor otthon leszek. Olyan rossz, hogy az amerikai amazon.com nem szállít ki Magyarországra és nincs más cég aki megtenné! Nulla amazon.com, nulla barnes&noble, nulla Champions On Display (ahol az NFL - Amerikai futball - cuccokat veszem), nulla JCPenny, nulla Macy's... :-(

Sokan felköszöntöttek, köztük munkatársaim akik nem is beszélnek sokat velem, és persze a két drága nyuszim, a legeslegjobb barátom a világon, a Gyuszi, és a szerelmem, a Kari. Ati is felköszöntött SMS-en keresztül. A Félbunkócska nem köszöntött fel, de nem is volt a munkában, ugyanis ő tegnap telenetworkingozott (azaz, hogy otthonról dolgozik), a Zsugori pedig megtett minden megtehetőt, hogy ne keljen velem beszélnie. Hn, vajon azért, mert észrevette, hogy én most kocsival jövök be a munkába minden nap és nem csak, hogy nem meséltem el neki, de még mertem nem ajánlani fel neki, hogy fuvart adok? Amikor elmeséltem az Anyunak, előbb csak furán nézett, hogy én miért nem akarok fuvart adni neki, de amikor mondtam, neki, hogy azután teljesen levakarhatatlanná válik és komolyan elvárja, hogy az ember cipeljen vele minden nap és várjon rá, vigye el a ház ajtajáig, akkor igazat adott.

Caroll szeretett volna találkozni velem és ünnepelni, de én nem igazán rajongok azért, hogy ürügyet adjak neki  egy újabb alkohol orgiára. Állítólag holnap megyünk valahova ünnepelni, de kijelentettem, hogy kocsival megyek, tehát az alkohol ki lesz zárva. Hogy ne érezze magát olyan rosszul, javasoltam, hogy tartsunk egy muszlim ünneplést: alkohol mentest. Mivel zsidó gyűlölő, biztos nem lesz kifogása egy "halal" ünnepléssel kapcsolatban. ("Halal": engedett, arabul. Az engedett kajákra és dolgokra mondják. Olyan, mint a "kosher" a zsidóknak. Persze, az ünneplés nem lesz igazán "halal", mivel gondolom, hogy ha lesz szalonna, bacon vagy babyback akkor nem fogjuk letagadni ^_^.)

Lassan egyre több ember tudja, hogy terveink szerint - ha minden jól megy a szakdolgozattal - akkor jövőre már megyek haza, amiért több ajándékot amit most kaptam "felemészthető" jellegűek voltak. Testkrémek, mindenféle faramucis post-it blokkocskák, ebédek és egyebek. Anyuék könnyebbre vették a dolgot: megkérdezték, hogy mit szeretnék, mert nekik már nem jut eszükbe mit lehetne nekem adni. Igen, tudom, állítólag nehéz ajándék esett vagyok. Ezért csináltam nekik egy listát, hogy mi minden mindig jó ötlet. Ezekből egy ajándék helyett kettőt is kaptam! ^_^ Anyutól egy gyönyörű szép barna, valódi bőr táskát, aminek két rekesze van (azt hiszem "rekesz" a neve), tágas, elegáns és minden az égvilágon belefér. Ma nem hoztam el, mivel  ma fehérbe öltözködtem és nem ment volna a táskám a ruhámhoz, de hétfőn már tuti hozom. ^_^

A másik ajándékot az Aputól kapom: a riasztót Sookie-ba. Egyébként gondolkodtunk a légkondiról, de Apu azt mondja, hogy nagyon drága lenne: k.b. fél millió colon. Hn, hát még gondolkodom rajta. talán fogszabályozó helyet légkondit teszek a kocsiba, és a fogszabályozót majd otthon tetetem fel. Igen, fel akarom tenni, hogy fogaim - amik már eleve tökéletesek - teljesen tökéletesek legyenek.

Ha minden jól megy, ez lesz az utolsó szülim Costa Ricába. Jövőre szombatra esik a szülinapom, tehát lehet, hogy szombaton Nagyapiékhoz vagy a Zsuzsanénihez megyünk, és vasárnap a Marcsi mamáékhoz... vagy fordítva. :-P Ezt majd idővel megbeszéljük. Vajon lesz cseresznye szülinapomra? Mikor is érik a cseresznye? Mert finom lenne egy vödörnyit enni :-P

Holnap nem megyek gyakorolni vezetést. Ja, most a benzint inkább csak arra használom amikor megyek valahova, nem csak kocsikázásra, főleg mivel úgy tűnik, hogy sztrájkol a finomító. Még jó, hogy nemrég tankoltam!!! Tehát... ja. :-) Megyek dolgozni, mert azt is kell.

Puszi mindenkinek!!!!