2012. szeptember 1., szombat

Kocsi Nap

Lassan itt vagyok már fél hónapja, és Isten bizony, hiányoznak nekem a Kari, a Marcsiék, a Gyuszi, a Nagynéném, Nagyapám és Cinder. Közben viszont itt vannak velem az anyuék, a cicáink - Hippie, Cirmi és Müzli -, Atiék, a barátnőim és a kocsim, Sookie. Már másnap vezettem, miután ideértem, és emlékszem, hogy úgy éreztem, hogy nagyon kemény volt a kormány, nem tudtam olyan könnyen forgatni. Aztán, mivel Apu negyedtankkal adta vissza, már 16.-án tankoltam is. Most hónap végére viszont megfigyeltem egypár dolgot. Első sorban Sookie elfogyasztotta két hét alatt, amikor általában három vagy négy hét alatt szokott egy tankot elfogyasztani. Apu szerint ez azért van, mert valamit elrontottak az üzemanyaggal, valami hozzátevővel (Gyuszi biztos jobban értené mint én), amiért a benzin gyorsabban fogy el. Közben a kormány vagy kiengedte magát és már megpuhult, vagy él erősödtem vissza, de már egyáltalán nem találom keménynek.

A minap viszont észrevettem, hogy Sookie kétezer mérfölddel tovább ment a motor olaj csere idejéhez képest. Azt hiszem ezt rosszul mondtam, tehát magyarázom. Sookie, mivel amerikai kocsi, mérföldekben méri a sebességet és a megtett távolságot is. Tavaly, amikor olajat cseréltünk benne, ő 155 ezer mérföldet gurult. A következő cserét 157 ezer mérföldnél kellett volna megtenni, de a minap észrevettem, hogy Sookie már 159 ezer mérföldnél tartott - majdnem 160 ezernél. Így hát ma elvittük Apuval, hogy kicseréljük az olajat és az olaj szűrőjét. Ez alkalommal Apu nem erőltette az általa szeretett 20w50-es olajat, hanem engedte, hogy Sookie eredeti olaj típusát tegyük bele. Ez a 10w30. Aztán kiderült, hogy a váltó olajat is ki kellett cserélni már, amit én már sejtettem, ugyanis Sookie valtója valahogy nem úgy viselkedett mint szokot, hanem inkább piciket akadozott.

Sookie most megint teli tankkal van, friss olajjal és szűrővel, és olyan gyönyörű mint mindig. Imádom vezetni. Ugyanakkor hamarosan, majd el kellene vinni szervizbe egy kis vizsgára, csak, hogy minden rendben legyen vele, ée hogy rendbe tegyenek akármit ami talán nincs jól mielőtt gondokat okozna. Fura volt, de ahogy ma Apu vezette észrevettem, hogy rettentően erőlteti a motort és a váltót. Remélem nem ez annak az oka, hogy Sookie-m nem volt ugyanaz akit itt Februárban hagytam.

Legközelebb, amikor megyek haza, magammal kéne vinni Sookie-t is.