Irogatás, Munkálgatás és Stratégia

Kezdek mindent kétszer is leírni, amit nem is akartam, mert nem szeretem magam ismételni angolul és magyarul, DE Nagi nagy szám. Igen ám! Minden jel arra mutat, hogy most decemberben itthon hagyom Omit, hogy pihenjen egy kicsit, és Nagi-kunnal utazok haza! Persze Nagi-kun nem egy szúper IBM ThinkPad lesz, hanem egy Acer Aspiron ONE, egy kis gépecske amit PC Magazine a 40 legjobb laptop közé sorol (mint egy kis teljesítésű gépecske, de ahogy mondtam Shimmy Ginnek, nem akarom a NASA-t vezetni a laptopról! Épp, hogy a minimálist akarom: írni, olvasni, internetezni, videózni, zenélni... ismerje el pendrivejaimat, a PDA-mat (amit egy TX-re akarok kicserélni, btw,) és az egész Windows izé-mizét.) Tehát nekem nem kell hatalmas teljesítésű, ultra-hacker gépecske, csak épp egy kedves kis gépecske.

Miért Nagi? Weiss Kreuz miatt, természetessen. Nagi alapvetően Omi munkáját végezte Schwartz-ban... na, meg Nagi telekinetukus volt. Kód neve "Prodigy". Omi kódneve "Bombay".

A munka megyeget. Már SIKERÜLT végre letudnom a nemzetközi szabványok általános elemzését letenni. Nem akarom túlzásba vinni a dicsekedést, DE ez csak azért lett most kész, mert nem figyeltem a főnökömre és mindenféle eszeveszett dolgaira és kitalálásaira, hanem saját programom szerint rendeztem be a munkát és csináltam meg a dolgokat. Zavar, hogy közben a főnököm egy párhuzamos munkával babrál saját képtelen elgondolása szerint. A minőségi csoportról van szó. Mar kezdik adni neki az embereket, de őszintén, ha nem dobok össze egy programot, akkor fogalma sincs arról, hogy most mit csináljanak. Olyan félelmetesen HÜLYE!!!

Valahogy egy kicsit "kiestem" a szakdolgozattal kapcsolatban. Zavar, őszintén, hogy a tanár MOST kért tőlünk egy "napi időbeosztást" amikor mi már egy hónapja beadtunk egy heti rendet. Mi a francot gondol??? És minek akar ilyen időbeosztást, ha ő az aki nem tudja betartani?

Na, lesz valahogy. ^_^ Már előbbre tartunk, és az az ami érdekel!

Mi Olyan Nagyon Érthetetlen?

Megint a gmailből kell írnom. Illetve továbbra is. Zavar, mert ha innen kell, akkor azt is jelenti, hogy nem tudok a Facebookba belépni, ahova felszeretnék tölteni egypár képet, de hát nem lehet. Tegnap próbáltam Omiról felrakni, de valami furi-muri, nehéz micsodát kell ahhoz letölteni és Omi nem tudta letölteni. T_T Pedig elég jó képek voltak... Nem is mondva, hogy fel akarta menni egypár új képet a "Random Hottie" sorozatomból. Ez a sorozat... hát nem is sorozat,mer csak nagyon kevés ilyen képem van, de egy kis sorozat képről szól amit csinos fiúkról csináltam idáig akiket az utcán, a buszon, az étteremben, a bevásárlóközpontban kapok le. elküldtem egyek egyszer a Marcinak, és gondoltam most felteszem az eddigieket (amik sikerültek, mert nem mindig sikerülnek), hadd nézegesse itt mi terem. Gondoltam majd egy "Random Hottie" csaj verziót is csinálok, hát azért legyen mindenkinek mit nézegetnie. Lehet, hogy majd ide kell feltennem a "Random Hottie"gyűjteményt? Tényleg szerettem volna a Facebookba feltenni. De hogyan, hogyan...? Csoport gyűlés volt reggel. Fél nyolcra volt megbeszélve, de fél kilenckor kezdtük, mert a másik "munkás" nem volt itt. Igen, hétkor kellene itt lennie, de hát ő nem szeret igazán időben itt lenni, és a főnökömnek nincs az ami kell, hogy azért rendbe hozza az embert. A gyűlés önmagában egy nagy időveszteség volt, mert alapvetően csoportosan megcsináltuk a főnököm munkáját, majd leültünk beszélgetni arról, hogy "hogyan kellene eladnunk magunkat a többi igazgatóságnak". Olyan haszontalan beszéd volt!! Nem vették észre, hogy azzal kell kezdeni, hogy "mit csinálunk mi", ahhoz, hogy tudjuk, hogy kik és mik leszünk, hogy majd a többiekhez kiterjedjünk? Ébredj fel és szagold meg a kávét, kis apám! A főnököm és LD (Lusta Dög, emlékszel?) elkezdtek hetet-habot összehozni. Hogy partnereknek kell lennünk, nem bíróknak és nem tudom mi. - Hogy értjük azt, hogy "partner"? -kérdeztem. - Hát nem úgy, hogy most majd minden izéjét mi majd eltakarjuk, neeeeeem... Nem akart idefigyelni, se hallani. Igen, tudom, hogy nem így kell érteni, de nem értette mire célzok. Hogy lehetünk partnerek amikor magunk se tudjuk mit kell csinálni? Amikor a másik rész kedvére vonszolhat minket mert mi aztán semmit se tudunk és nincs iránytűnk? Na, ennek hiába mondom. Mondhattam volna, hogy "partner" is lehet a meleg komolyabb kapcsolatokban a pár, de hát biztos azt sem érti. Kényelmetlen volt, mert csak hárman voltunk és én ültem középen, tehát bár fejecském elvándorolt többféle történetbe (visszatértek a Krumggorik a fejembe... a francba!) nem tudtam kedvemre elmélyülni Viktor és Cedric részletes kapcsolatába mert azért figyeltek. T_T Egy alkalommal, amikor kérdeztek (mert már nagyon belemélyültem a gondolati filmembe) mondtam nekik, hogy legyünk integrátorok, nem kisegítők, hanem közreműködők, akik segítünk az igazgatóságok között kifejlődő információn hidakban és alkotunk egy "Szabad Adat Csatornát" minden minőség osztály közt, hogy minden a lehető legsimábban működjön.

- Isteni! Remek! Ez az! Jaj de jó!

És ezek után izélnek engem, hogy önimádó vagyok. Igen, igen, jó ötlet, mert én vagyok itt az egyetlen aki eleve használja a fejét gondolkodásra. És ez nem is volt igazán az! Csak alapvető megfigyelés!

Ezek után belesüllyedtem megint agy-filmembe, míg egy utolsó ön megfigyelést tettem a gyűlésre: "haszontalan beszélgetés". "Steril beszélgetés".

2007 Utolsó Munkahete

Ha a nővér rendessen írta volna be az igazolvány számomat, akkor nem kellene itt ülnöm az irodában. Nem két méterre tőlem a főnököm és egy csoport munkatársam a WiMax szolgáltatásról beszélgetnek, de nem hívtak oda. Már többször mondtam nekik, hogy ha azt akarják, hogy megcsináljam a díjat ha nem tudatnak velem semmit róla? De most komolyan. Ott ülnek és beszélgetnek a díjről, hogy egy díj lesz... miért nem kell nekem ott lennem? És ha nem kell ott lennem, miért nem engednek el, hogy elmehessek PMT-be?

Itt nem is tudják mit kell csinálni.

Egy piros papír zacsiban van egy fehér svájci sapka amit horgolgatok. Tegnak kezdtem el, és ha ma már hazamehettem volna, akkor már be is fejeztem volna. Nem hiányzik sok belöle, de vigyázom, hogy minél egyenesebb legyen. Ez lesz a második. Az elsőt amit csináltam az nagyon tetszik, meleg és puha, de mivel egy vastagabb tűvel kellett horgolnom, nem lett olyan szoros mint szerettem volna. Olyan "lyukas" a hely miatt amit a tű vastagsága miatt hagyni kellett. Ez a másik most fehérebb lesz és nem lesz rajta semmilyen lyuk.

Benéztem az Ottóba, hátha találok valami szépet és télieset, de nem. Minden ruja olyan vékonyka mint amit itt hordok, tehát minek venném meg? Már rengeteg ruhám van, és sok olyan szép ruhám is van amit EZER éve nem veszek fel. (Persze, egypár kosztüm még beleférne a szekrényembe.) Van két fekete kötöt, pamut ruhám amiből szerettem volna venni többet, de más színekbe. Na, ezek már nem voltak. Talán a boltokban kell megkeresnem.

Egy kicsit kutattam Méhes György után. Nagyon tetszik a stílusa! Négy regényét kell még beszereznem:

1. Szép Szerelem Krónikája (kicsit emlékeztett García Márquez: "Crónica de una Muerte Anunciada".)
2. Bizalmas Jelentés Egy Fiatalemberről
3. Orsolya
4. Gina (ez az ami megvan!)
5. Kolozsvári Milliomosok

Nemrég írtam egy kis fanfic-ot egy lánynak amiben volt Kolozsvár, Gina ihletéből... de mivel sietnem kellett, nem tudtam kedvemre kidolgozni. Sok minden félbe maradt. Na, ezt nem szeretem az ilyenekben. És egyébbként, akik ezeket olvassák azok nem figyelnek ilyen dolgokra. Őket csak egy dolog érdekli. Ezért tépem ki magamat és tollamat karmaikból.

Ez alkalommal nem fogok föl-alá költögetni, hanem csak a könyveket akarom megvenni, egy pár emléket (táskát!!!) és Bécsben egypár kis cuccot. (Okay, Párizsban is.) De komolyan! Úgy döntöttem, hogy a "Salario Escolar"-ból (egy extra fizetés amit Februárban adnak) Venni fogok magamnak egy Apple laptopot.

Nem, nem vagyok pro-apple, sőt, nem szeretem az Apple-t, DE lassan el kell vinni Omit a dokiba (ami SOK pénzbe fog kerülni) és kell közben egy másik gép. Apple olcsóbb mint a legtöbb (megbízható!) gép (IBM, you mind), ÉS, ami a legfontossabb, nincs benne Windows Vista.

Tudom, hogy amikor kijött elöször a Windows XP mindenki rémülködött, hogy milyen rossz, milyen lehetetlen, milyen nehéz felszerelni, milyen így, milyen úgy, DE a Windows Vista kifejezetten rettenetes. Már dolgoztam vele és kész fejfájás! Nem tudom miből gondolták, hogy jó, de ahogy az ember használni kezdi, MINDENT meg kell találni. Még a "save"-t is! Ha változtatni akartak a dolgokon, akkor lassan kellett volna! Mi már tíz éve (ha nem több) használunk egy adott Windows-ot ami mindig egyformán működött, egyformán volt elrendezve. Nem már volt lehetőségem kipróbálni, tehát, ha lehet, nem akarok tovább a Vistával bajlódni. Emiatt, nem maradt más lehetőségem, minthogy el kezdjek komolyan gondolni arra, hogy Apple laptopot veszek. De nem iBook-ot!!!