2009. január 20., kedd

Mindenből Egy Csipetnyi


- Willie el Coyote. Super Genio. Me gusta como suena.

Ezt nehéz lefordítani. Nem akarok "hülye kis nyugatinak" tűnni sem, aki majd mosolyogva megkérdezi a magyar gyerektől:

- Ti ismeritek a tévét?

de tudjátok ki a Willie a Coyote, és Beep-Beep? Nem tudom volt-e ilyen otthon a tévében. Hát sok minden nem volt, mint a Chavo del Ocho, vagy a Speedy González, vagy a Mighty Mouse és az Atomic Ant. Willie a Coyote egy Loony Tunes és "Merry Melodies" sorozatban volt egy figura, aki mindig egy gyorsan futó madarat próbált elkapni. Na, amikor Willie már beszélt (Beep-Beep sose beszélt) olyanokat szokott magának mondani amikor valami okosat kitalált, hogy "Willie el Coyote, super genio. Me gusta cómo suena." Ez k.b. azt jelenti, hogy "Willie a Coyote, szúper zseni. Tetszik ahogy hangzik." Idővel, azok akik ezen nőttünk fel, felvettük és olyankor mondjuk amikor valami okosat csináltunk. Na, én most okos voltam. ^_^ Szúper-Zseni! Miért? Mert most fejeztem be a bejegyzést amit majd csak pénteken fogok beadni. (Miért adom be pénteken ha már megvan? Hogy a főnököm nehogy azt higye, hogy mindenféle irreális idő keretet tud rám kényszeríteni, rengeteg extra munka mellett. Ezt úgy hívom, hogy "főnök idomítás". Meg kell tanulnia tisztelni azokat az időpontokat amiket én szabok ki a munkámra.)

Akkor most mi lesz? Hát most lesz időm bloggozni, amire mindig találok időt, Karival beszélgetni (^_~), a szakdogával foglalkozni (nagyon át akarom nézni ezt a metodológia részet, amivel most folyamatosan beleköt a vezetőtanár, amiben semmilyen hibát nem is találunk...) plusz a szabályzattal.

Nyugisra veszem.

----------------------------------------------------

Vicc!

- Manolo, miért vagy ma ilyen boldog?
- Mert vettem egy videólejátszót.
- Hát hogy tudtad megvenni, ha te olyan szegény vagy?
- Eladtam a tévét.

Szívessen leírnám a többit is, de spanyolul vannak, és van amit nehezzen lehet csak lefordítani!

------------------------------------------------------

Tehát feltettem ezt a szúnyogtalanítót, és rémes. @_@ Rémes szaga van és picit kaparja a torkomat. Nem tudom honnan kerülhet elő ez a szúnyog invázió, de majd beleőrülök. Ma reggel három szúnyogot csaptam le (csupa vérfoltos most a fall...) de még mindig maradt jó sok ami nagyon összecsípet. :-( Ennek nem örülök. Nem fogok belemerülni olyan dolgokba, hogy hogy s mint szaporodnak el a szúnyogok, vagy miféle helyeken, csak annyit fogok mondani, hogy ez jele annak, hogy ez nem egy "egészséges" környezet.

Ha ez a helyzet holnap is folytatódik, akkor írok a főnökömnek és a titkárnőnek, hogy itt aztán találjanak ki valamit.

------------------------------------------------------

14:49 óra. Hn. Azt hittem 14-kor találkozom a Karival megint a Skype-n. Ez ügyes. Azzal kezdem, hogy "Hyne! Kicsit állj le! Ez kezd sok lenni!" majd azzal folytatom (most), hogy "de hát hol vagy? Hiányzol!!!!". ^_^ Hehehehehehehehe... nehéz rajtunk ki igazodni, nem?

Tehát közelebbről elemezve a vezetőtanár e-mail-jét, találtam egy módot annak, hogy szavait javunkra fordítsuk. ^_^ Mondom nektek! "Nyuszika, Szúper-Zseni. Tetszik ahogy hangzik!". ^_^Én aztán zseni vagyok! Szavai szerint ez az óra a doki-tanárral nem "óra" hanem "javaslatok". Ja jó! Akkor mehetünk mi tovább a munkánkal, nem kell ezt végig vinni. Jól értettem? Jó, akkor küldöm amit kért, adjon nekünk valamilyen időpontot és haladjon ez a dolog.

^_^

Ezt én nyerem meg.

2009. január 19., hétfő

Mwa-hahahahaha

^_^ Így is kellek neki!!
elmebajos, baloldali, drága, rögeszmés, közgazdász... oké, talán a barna falakkal lesz egy kis bibi, de minden más megy!
Hn... jó, hogy nem jöttem elő a selyemmel bevont falakkal, és a Degas festményekkel a fürdőszobában...
^_^

Szeretem a Karit!!!

--
« Every schilling you save puts a man out of Work for a Day. »
         - John Maynard Keynes

... *>_< Kezdjük Újra

Nem tudok belépni a Facebook-ba. Pedig Sandra szeretné tudni mi van az alatt, hogy "en couple", és "wow! Some guy? Or some girl?". Sandy, kérlek *pofon, pofon*. Persze, hogy pasi! ^_^ Azt hiszem valahol mindig szerette volna, ha lementem volna hozzá Dél Afrikába és éltük volna életünket. *puff* Sajnos én erre nem vagyok kapható. Aztán már nem is vagyok kapható. Kivoltak a forgalomból. Igen, igen, gyerekek: minden ami jó az valamikor elfogyik. Sajna, de már csak egy emberé vagyok. ^_~ De azért ne nyugatlankodjatok! Továbbra is részesülhettek határtalan bölcseséggemmel, amit mindig annyi előszeretettel osztok és kényszerítek rátok! ^_^ Igen, nincs jobb a világon, mint én lenni. Ahogy angolul mondanák: "it's good to be me". (Jó én-nek lenni) Hát az is.

Na, ma Kari küldött nekem egy olyan nagyon, nagyon megható levelet, amire csak egy válaszon volt: igen.

Persze, aztán ez az igen egy hosszú levéllel jött, ahol alapvetően egypár "mellékhatást" soroltam fel neki. Kicsit izgulok, mert sok nem-szépet írtam neki magamról és családomról amire, hát most jogosult, tehát most csak annyi marad, hogy meg kell nézni, hogy azért így is áll a dolog, vagy "különböző műszaki okok miatt" visszavonja kedves kérelmét. Tudom, hogy velem nagyon nehéz lehet megélni, és komolyan igyekszem mindenféle furaságot kiküszöbölni, de hát az ember sose tudhatja mikor történhet valami, és jobb ha előre tudja, hogy ilyen is volt, olyan is lehet, de semmi gond, mindenre már van kezelés... tudod. Hát... izé. ^_^ Talán ezt is lehet humorral nézni. ^_^

Beszéltem Lidiettel, aki nagyon gratulált... de nem mielőtt megbizonyosodott róla, hogy nem vicc, és hogy velem beszél, és komolyan gondolom, és tényleg igen, és nem "nem", vagy "had válaszoljon a puskám". Hát igen, régebben komolyan szöktem előlle annyira, hogy egy egész hadi stratégia rendszert is felállítottam a "támadások" ellen. Cynthia is furcsálkodott rajta, majd nagyon, nagyon a lelkemre kötötte, hogy gondoljam jól meg, igazán ezt akarom, igazán Kari az, stb. Nem mondom, hogy nincs ezen mit gondolni, mert persze van. Racionálisan van. DE fel kell hogy hozzak egy igen fontos tényezőt: Kari A párom. Tehát, mivel a párom, szerintem természetes, hogy vele legyek. Hogy hogyan és milyen formában, ez csak részletkérdés. Kezdjük az alapvető dolgokkal: legyünk ugyanabban a városban. Talán ugyanabban a kerületben. Talán kicsit közelebb. Legyünk együtt, vagy legalább kezdetnek lehesünk gyakran együtt. Ha már ez megvan, akkor jöhet a következő megoldandó "feladat": ki mosogat? (Valahogy az az érzésem, hogy ez az én reszortom lesz...) ^_^

Ühüm. Látom, hogy nagyon izgat a mai bejegyzés címe. Ennek oka is van. El is kezdtem magyarázni, de aztán valami másról kezdtem el beszélni. Tehát az itteni Internet kapcsolat (a munkahelyen) akadályozza az iwiw-et, akadályozza a Facebook-ot, akadályozza a Skype-t, és most bemondta az unalmasat és akadályozza a blogírást! Hát ez már sok! Be kellene őket perelni! Kérem szépen, mit képzelnek, most mit csináljak itt egész nap? Dolgozzak??? Ez komolyan botrányos! Remélem hamar megoldják ezt, mert nagyon nem szeretek e-mailről bloggozni!

Szeretettel mindenkinek.

Szerelemmel, CSAK Karinak. ^_~ (Jaj de cuki vagyok! ^_^)

--
« Every schilling you save puts a man out of Work for a Day. »
         - John Maynard Keynes

Ati és Dani Szülije

Ma tartottuk meg az Ati és a Dani szülijét. Ati 31 éves és Dani 4. Apa és fia. Öcsém és unokaöcsém. Danika, persze egyből szétszedte a 19€-ós Air France 1946-os modelautót, és az Ati azt hiszem örült a francia csokinak. ^_^ Tehát sikeres volt!

Ma mondtam mega az Atinak és a Yulinak, hogy hát van barátom. Mondhatom, meglepődtek. Bizonyára azt gondolják, hogy ezért rengett a föld. Ja, ez a világ vége: "Boldogan mondom, hogy van valakim, és nem töröm azon a fejem, hogy hogyan menekülhetnék". Hát nem mondom, én is meglepődtem! ^_^

A Danika szokásához híven hisztizett, majd jó kedvű lett, majd megint hisztizett... és én örültem, hogy ez az ördögfióka nem az én gyerekem. Persze, amilyen mázlista vagyok, képes és ikreim lesznek, aminek nagy esélye van (lásd rettegésemet) és nem lesznek angyalkák. Hát, hogy is lehetnének, ilyen anyával mint én? Akármilyen jó is az apjuk, bennem az akaratos, hisztis, gonosz, vérengző, undok, önző (ami egyébként jó!), büszke (ez sem rossz), alkalmazkodó képtelen, kegyetlen, és egyebek olyan dúsan van, hogy tuti is ragad beléjük bőven! Na, talán ragad beléjük szintén a szép szemformám, hajam, puha bőröm, ajkam formája, nyelvérzékem, törekedésem, és... a közgazdaság! ^_^ Hihihi... Ha lesznek valaha is gyermekeim, majd felolvasom nekik A Tőkét alvásra! Marx bácsi ringatja őket álomba. Remélem apjuk nem bánja. Vagy nem nagyon fog neked tetszeni? ^_^

Na, nézzük előbb mit hoz az élet. Páromat már meghozta, de mi lesz még? Ez kifürkészhetetlen.

... De komolyan: ha lesz gyerekem, tuti felolvasom neki a nagy közgazdászokat. Smith, Marx, Ricardo, Malthus, Mill, és persze, John Maynard Keynes. Keynes a kedvencem. Szerintem a legjobb közgazdász. Annyira örültem amikor a válságkor a világ megint észrevette, hogy neki van igaza, és ez az egész monetarista és liberális hülyeskedés nem tudja megállni a helyét, hamis. ^_^ Igen! Éljen a keyneszianizmus!! ^_^ Igazán, ha egyszer lesznek gyerekeim, szeretném ezt is megtanítani nekik. Anyu is mesél néha nekem dolgokat a szakmájából és nagyon érdekes. Hát a közgazdaság is érdekes! Ezt át szeretném adni. Ismeritek azt a játékot amit a szülők szoktak a kisbabákkal játszani, hogy "kerekecske, gombocska, hova szalad a nyúlacska?" Na, a Danikával én őgy játszottam, hogy "Keresletecske, kínálatocska, hova szalad a piacocska?". Sajnos ők hamar elköltöztek, és nem csinálhattam Daniból közgazdászt... de gyerekeimnek nem lenne hova menniük. ^_^ (Jaj, ez olyan félelmetesnek hangzott.)

Ma nem tudtam a géphez ülni időben, tehát nem tudtam Gittával beszélni. U_U. Nem is tudtam időben megírni a mai bejegyzést, amit nagyon, nagyon bánok, mert félek, hogy a Kari várta. U_U Na, holnapra lesz akkor neki kettő is! ^_^

Idegesít, hogy holnap találkoznom kell Martín-nel, a szakdoga vezető tanárral, aki egy hülye, öntelt fafej aki csak is a saját kis hülyeségeire hazsnálja fel hatalmát. Olyan szemérmetlenül add barátainak tanári állást, annyira szégyentelenül ostogatja az iskola pénzét, hogy önmagénak szerezzen mindenféle pénzeket, munkákat és saját butaságait kiadhassa és "nagy tudósként" adhassa ki magát, hogy az szinte undorító. Nagyon, nagyon kérem az Istent, engedje meg, hogy mihamarabb le tudjam ezt az egészet. Legyen meg a szakdolgozat, legyen meg végre az egyetemim és mehessek már haza!

Tudod mi lenne nagyon, nagyon jó? Ha tavasszal már munkát kereshetnék, talán sikerülne is valamit beütni, és költözhetnék mi hamarabb Budapestre! Ugye az tök jó lenne! Nem kellene decemberbe utaznom, mert már ott lennék! ^_^ Tudom, álmodozás ez, de... nem egy lehetetlen álom!

Tudom, hogy Apu egy kicsit fél ettől is. Tavaly azon nevetett, hogy mondtam neki, hogy én "szívesen" hazamennék. (Nem mondtame meg neki, hogy aktívan keresem a módját, hogy hazaköltözzek.)

- Olyan vagy mint az nagynénéd! Ő is el akart menni élni Spanyolországba, és sose ment el! Dehogy mész te el!

Azóta is, csak a biztonság kedvéért, mondogatta minden lehetőséggel, hogy milyen rosszan lehet megélni Magyarországon. Ilyenek főleg akkor jöttek elő gyakrabban, amikor vásárlás után jötten haza, vagy bulizás után. Igen tudom, irtó drága életett éltem idáig. Oké, nem "irtó drága", de drágább mint amit szüleim valaha is láttak. Utazás minden évben, Benetton, Swatch, Alpha Parf, T.G.I. Friday's, Benihana, azt veszem meg amit akarok, amikor akarom, Amazon.com, könyvek, filmek, VIP mozi... Igen, tudom, de valaki már gondolt arra, hogy miért kell ez nekem? Mert töltelék. Mert itt nem tudok élni, tehét néha kicsapongok. Igen, otthon is úgy veszek újabb Swatch órát, hogy nincs a csuklómon egy, mert otthon felejtettem mind a hét órámat, ami velem volt, és kellett egy, hogy ne késem le a Gittáék koncertjét, amit, hát ... órástúl lekéstünk. ^/////^ Bocsánat, de közbejött valami halaszthatatlan.

Minden esetre, Apu ezzel akar ijesztgetni.

Ebben az évben Kari lépet be a képbe, és láttam Apu szemében a rémületet. A lánya most komolyan visszarepül. Azért megpróbálta...

- Itt sokkal jobban meg lehet élni...
- Kari nem beszél spanyolul.

Nem Kari nem a jegyem el innen, ő a megerősítésem: nekem Magyarországon a helyem, a hazám, az otthonom. És hát, ott a párom! Nekem mellette a helyem, nem? ^_^

Szeretem, szeretem, szeretem a párom!

TELJESEN SZERELMES VAGYON KARIBA!

Még ha hülyén és nevetségesen hangzik is.

2009. január 18., vasárnap

Utazás!

Nem, nem én utazok, hanem Kari jönne ide. Nem hittem volna, hogy ilyen hamar látom megint! Talán még január vége előtt itt fogom látni, karjaimban fogom tartani, csókolhatom, szerethetem, imádhatom és vele lehetek. Azon gondolkodom, hogyan tudnék majd szabit vagy engedélyt csikarni azokra a napokra, ami nem lesz egyszerű dolog, DE nem megoldhatatlan. Egyrészt van a Szakdolgozat-pénket, amit megbeszéltem a főnökömmel tavaly, és amit majd ki tudnék használni. Van aztán ... talán 2 napom, ami nagyon attól függ, hogy a főnököm mit gondol csinálni a Caracas-i hétfővel... és aztán az is lenne, hogy kérhetnék tőle talán két napot amit ledolgozok neki.

Ezek után tuti nagyon, nagyon kedvesnek kell lennem hozzá. Nem nevethetem ki, nem szuggerálhatom, hogy csinálja a saját munkáját és abszolút nem mondhatom meg neki, hogy ha nem ért a munkájához, akkor mondjon le.

Ezek után csak egy dologra kell gondolnom: hova menjünk a Karival? Jacó Fiesta? Best Western? Tamarindo? Diriá? Hnn... Tamarindo jó ötlet lehet. Igen. ^_^ Már hétfőn nekiállok telefonálni, keresni valamilyen szép helyet. Tenger, tenger, tenger. Karim látni szeretne tengert. Hát akkor adok neki tengert, és mindenféle kókuszból készült finomságot. Olyan nagyon jó lenne látni!

Hiényzik nekem a Kari. Nagyon. Szeretem. Nem hittem volna, hogy valaha majd ennyire fogok valakit szeretni. ^_^ Hát igen: "lo que es de uno, nadie se lo quita". A nép mondásoknak igazuk van.

Tudod, örökre szeretnék vele lenni. Folyamatosan egy dologra tudok gondolni: Kari olyan nekem mint a közgazdaság: nem fogon sose megunni, sose megutálni. Sose lesz elegem belőle és most hogy tudom, hogy van, nem tudom életemet leélni nélküle. Nekem most kell, nagyon.

Szeretem. Szerelmes vagyok Kariba! Hitted volna, hogy valaha ezt mondom? ^_^

2009. január 16., péntek

Hogy Ma Miért Nem Tudok Dolgozni

A falon lóg a legújabb naptáram: tizenkét ínycsiklandozó kép kávékról. Egyszer valaki csinálni fog egy ilyen naptárat kólával. Fél kettő van és egy dolgon jár a fejem. Illetve, nem is dolog, hanem ember. Igen. Kari. Vajon hogyan sikerült minden? Minden rendben? Szeretem hallani a hangját, olvasni szavait. Ma rengeteg levele várt rám a postaládámba!! ^_^ Weeeeeeeeeeeee-heeee!!! Yee-peeka-yay! Jó, hogy tegnap és tegnap előtt sokat haladtam a GSM Hálózat bejelentéssel, mert így most szolid... hat órát szenteltem annak, hogy levelet írjak neki. Ummm... háááát... igen. Kicsit hosszú lett. Olyanokat kellene csinálnom, hogy az Excel-en összeállított adatokat szépen beírjam egy word dokumentumban, amit majd elküldenek az Üresfejű-Naplopó-Szemérmetlen-Mihaszna-Agyalágyúlt Csoportnak amit egyébként úgy ismerünk, hogy "Igazgatók". Nem mintha elolvasnák, hogy mit is írtam... nem mintha egyáltalán olvasnának, de hát nekik kell a havi "haszontalanul-lemészárolt-fa"köteg. Ez teszi őket főnökké és igazgatóké: a beszámolók száma és vastagsága. Fogadni mernék, hogy ha valaki megkérdezi tőlük, hogy mi általában az MSC-knek a processzor használati százaléka, meg se tudnák mondani. Sőt, nem is tudnák, hány MSC van vagy egyáltalán mi is az MSC és milyen szolgálathoz kapcsolódik. Bizonyítékul felhozom a legutóbbi "okoskodást". Ezt már valamennyire említettem a Stormberry-ben, de nem terjedtem sokat a témán. Végül is kényes.

Na, egy éve írogatom hónapról hónapra a GSM Hálózat Beszámolót amihez teljesen ki vagyok képezve mivel "közgazdász" nem jelent mást mint "mérnök aki pénzről is tud". Ühüm. Hát amennyire értem a dolgot, írogatom a beszámolókat. Több dolog is van benne: központok, ilyen ellenörző/vezető micsodák, hang szolgálat, sms, adatok... Szerettem volna bele nyomni egy kis roaming elemzést, de ahhoz valaki mástól is kellene adatokat kérni, és ehhez senki se hajlandó. (Na, akkor is nyomni fogom az ügyet.) Az a helyzet, hogy igenis van benne GPRS, amit már 12 hónapja követek, amiről szépen beszámolok a legfontosabb részleteiről, változásairól, stb. Hát erre kapok tegnapelőtt egy e-mail-t és egy beszámolót amit "Mi Aztán Idióták Vagyunk" írtak. Az Agyalágyulás Forrását Tápláló nagy főnök azt írta, hogy nagyon érdekes ez a beszámoló a GPRS javulásáról.

Mi a franc?

12 hónapja dolgozok ezen és nem volt "javulás". Minden unalmas folyamatban megy. Ugyanaz a mérsékelt növekedés. Na, megnézem ezt a "csodás" beszámolót... és ilyen pocsék munkát még kisovodás gyerektől se tudnék elvárni! Először is csak táblázatok voltak benne. Első gondolatom az volt, hogy megkérem az adott osztályt, hogy egy spanyolul beszélő alkalmazot csinálja a következőt, hogy azért oda tudjon írni valamit. Aztán gondoltam, hogy megint egy olyan embert tettek oda aki nem járatos az emberi komunikáció területén. Nem kérek egy "goldolkodásra képes" embert, mert nagyon tartok, hogy olyat nem fognak találni.

Az oda öntött adatok csak novemberre vonatkoznak, nincsenek megfelelően kidolgozva, nem pontosak, nem mondják honnan vették, hogy mérték, mikor, milyen paraméterek közt... és nem is térnek el sokat attól amit én hónap mint hónap küldök. Milyen "javulás"? Semmi, csak egy a HÜLYE, túlfizetett fickó nem is tudja mi történik azzal az iparral amit ő maga vezet.

- Nézd meg, hogy kell-e ehhez választ írni - mondja a főnököm.

Elolvasom és lassan felhúzom a bal szemöldökömet.

- Mit válaszoljak? "Tanuljon meg szavakba foglalni gondolatait"? "Gondolkodni nem fáj. Próbálja ki"?

Csak egy választ tudok kitalálni: "olvassa el a havi beszámolókat. De komolyan olvassa el őket!"

...

Szeretem a munkámat, de most inkább Karival foglalkozom. ^_^ Na, persze, a beszámolót is el kellene kezdeni... hétfőn. Ühüm. Amúgy is úgy döntöttem, hogy pénteken adom be a beszámolót, ne hogy a főnököm azt higgye, hogy teletraktálhat engem munkával. Addig is, blog, Kari, Kari, Kari és Kari. ^_^

2009. január 15., csütörtök

(nincs tárgy) a legjobb tárgy

Kedves Bloggom! Szerelmes vagyok. Ne, ne ijedj meg, nem kell kihívni az elmegyógyintézet mentőit, nem is kell lassan hátrálni a diazepan (erős nyugtató. Kereskedelmi neve Valium) irányában miközben bólogatsz, nyugtatóan mosolyogsz és azt mondod, hogy "Peeeeerszeee! Jaj de jó! Mindenki örül, kedves. Most egy kicsit ülj le. Hozatok neked egy új hosszú ujjú pulcsit. Hideg van kint, ugye?" Mondanám, hogy tíz éve nem volt ilyen... már mint hogy szerelmes lettem volna, de szerintem inkább olyan... 1000 éve? Könyveimnek, történeteimnek éltem, röpke pillanatokból amiket aztán feldolgoztam, megforgattam, regényekbe és rövid történetekbe foglaltam. Ezer év után most először élem a saját történetemet, és szupi! Becsuktam szememet és beleléptem az ismeretlenbe, de ahelyett, hogy a semmibe estem volna, Kari karjai között találom magam. Mosolygok, mert ezt a fejezettet le tudom zárni az életemben, ezt ki tudom pipálni az "Elintéznivaló" listámból. Meg van a párom. ^_^ ♥ Boldogabb nem is lehet az ember ennél.

Na, gyerekek, gyertek ide és figyeljetek: ez az a bizonyos "szerelem". Nem az a félig lekonyult izé amire rávágod, hogy "hát vannak érzelmeim iránta", vagy "hát ő szeret engem", "mindenki szereti", "jó állasa van és meg tud adni nekem mindent amit akarok", "ugyanazokat a dolgokat szeretjük", "ezt és azt teszi értem"... Nem. A szerelem olyan az emberben mint egy nagy fény ami minden porcikán kiszökik. Nem arra épül, hogy a másik mit csinál, hogy szeresed. Érdekes módon, a szerelem maga egy egyirányú érzelem. El lehet fojtani, persze ha az ember nagyon akarja, de maga a szerelem az emberből fakad, nagyon anélkül, hogy a másik ember táplálja. Az ember a kapcsolatot táplálja, de a szerelem... az az ember szívéből sóvárog ki, csordul mint a méz, lassan, édesen, folyamatosan és mindent csillogóvá, gyönyörűvé tesz. Őszintén sajnálom mind azokat akik nem ismerik az érzést, akik lerázzák magukról, vagy akik többféle földi követelésre kötik. "Szeretem, ha vesz nekem autót", "szeretem, ha otthon marad és mos rám", "szeretem, ha barátai a megfelelő politikai körbe tartoznak", "szeretem, ha jó parti". .... X_x .... MI????? Na ne! De igen, ez van. Ilyet hallgat az ember egész nap, és tíz éven keresztül ilyenek oktattak engem a szerelem jóságairól. "Nem maradsz egyedül", "Nem kell aztán dolgoznod", "Végre teljes NŐ leszel", "ez az életed egyetlen értelme". Mit gondolnak, mi a szerelem? Mert már eleve annyi ember van a vilógon, hogy nincs az ember egyedül meg ha akarná. Tehát a szerelem nem "társaság". Ha az ember kényelmessen akar élni, mindent amit akar megszerezni, akkor hát arra találták ki a MUNKÁT. A munka dicséíti az embert, és egyébbként jó erzés hasznosnak lenni, és képes lenni megkeresni a mindennapi Swatch-ot és kólát. Bocss, a mindennapi bagel+kólát. Vagy gesztenye pürét és kólát? Na, a mindennapi kólát. A szerelem nem "megélhetés biztosítás". A szerelem elöntő, de nem teszi az embert emberré, hanem inkább az ember, amikor már emberre küszködte magát, akkor képes igazán szeretni. Nem a szerelem tesz valakivé, hanem csak akkor tudod felfogni és értékelni igazán a szerelmet amikor önmagadat is tudod értékelni. A szerelem nem feléd fordul, hanem belöled jön, abból ami vagy, ami képes tudsz lenni, és valaki más iránt nyúlik, aköré csavarodik és beburkolja a világot a jóba.

A szerelem nem a végső cél az életben, inkább vándorló köpenyeget amit válladra tudsz venni és szorosabban magadhoz húzni amikor élet utad hidegebb, ijesztőbb szakaszaihoz érsz.

A szerelem ihlet, ének, élet, erő, gyöngédség...

Aerosmith énekel Igorból (a munkahelyi számítógépemből) és I don't wanna miss a thing (nem akarok semmit kihagyni)-et énekel. A könnyek a szemeimbe szöknek, mert megfelel érzelmeimnek.

I DON'T WANNA MISS A THING - AEROSMITH

I could stay awake just to hear you breathing
Watch you smile while you are sleeping
While you're far away and dreaming
I could spend my life in this sweet surrender
I could stay lost in this moment forever
Every moment spent with you is a moment I treasure

Ébren tudnék maradni, csak azért, hogy alljam lélegzetedet
Nézni hogyan mosolyogsz amikor alszol,
Amikor messze vagy és álmodsz
Le tudnám élni életemet ebben az édes átadásban
El tudnék örökre veszni ebben a pillanatban
Kincsként örzök minden pillanatot amit veled töltök

Don't wanna close my eyes
I don't wanna fall asleep
'Cause I'd miss you, baby
And I don't wanna miss a thing
'Cause even when I dream of you
The sweetest dream would never do
I'd still miss you, babe
And I don't wanna miss a thing

Nem akarom lehunyni a szemem
Nem akarok elaludni
Mert hiányoznál, kedves
És nem akarok semmit kihagyni
Mert még ha veled álmódnék
Az édesebb álom sem lenne elég
Hiányoznál továbbra, kedves
És nem akarok semmit kihagyni.

Lying close to you, feeling your heart beating
And I'm wondering what you're dreaming
Wondering if it's me you're seeing
And then I kiss your eyes and thank God we're together
I just wanna stay with you in this moment forever
Forever and ever

Melletted fekszem, érzem szívedet dobogni
És azon gondolkodom, hogy miről álmodsz
Találgatva, ha velem álmodzs
És megcsókolom szemeidet és köszönöm Istennek, hogy együtt vagyunk
Egyszerűen örökre akarok maradni ebben a pillanatban
Örökön-örökre

I don't wanna close my eyes
I don't wanna fall asleep
'Cause I'd miss you, babe
And I don't wanna miss a thing
'Cause even when I dream of you
The sweetest dream would never do
I'd still miss you, babe
And I don't wanna miss a thing

Nem akarom lehunyni a szemem
Nem akarok elaludni
Mert hiányoznál, kedves
És nem akarok semmit kihagyni
Mert még ha veled álmódnék
Az édesebb álom sem lenne elég
Hiányoznál továbbra, kedves
És nem akarok semmit kihagyni.


And I don't wanna miss one smile
And I don't wanna miss one kiss
I just wanna be wit you
Right here wit you, just like this
I just wanna hold you close
And feel your heart so close to mine
And just stay here in this moment
For all the rest of time

És nem akarok kihagyni egy mosolyt
És nem akarok kihagyni egy csókot
Csak veled akarok lenni
Épp itt, veled, így
Közel akarlak ölelni
És éerezni szívedet közel szívemhez
És ebben a pillanatban maradni
Az idük végéig

Don't wanna close my eyes
Don't wanna fall asleep
'Cause I'd miss you, baby
And I don't wanna miss a thing
'Cause even when I dream of you
The sweetest dream will never do
I'd still miss you, babe
And I don't wanna miss a thing

Nem akarom lehunyni a szemem
Nem akarok elaludni
Mert hiányoznál, kedves
És nem akarok semmit kihagyni
Mert még ha veled álmódnék
Az édesebb álom sem lenne elég
Hiányoznál továbbra, kedves
És nem akarok semmit kihagyni.


I don't wanna close my eyes
I don't wanna fall asleep
'Cause I'd miss you, baby
And I don't wanna miss a thing
'Cause even when I dream of youuuuu
The sweetest dream would never do
I'd still miss you, babe
And I don't wanna miss a thing

Nem akarom lehunyni a szemem
Nem akarok elaludni
Mert hiányoznál, kedves
És nem akarok semmit kihagyni
Mert még ha veled álmódnék
Az édesebb álom sem lenne elég
Hiányoznál továbbra, kedves
És nem akarok semmit kihagyni.

Most már kezded érteni, ugye? Na, megyek dolgozni. Kari felhívott reggeli előtt, és most kicsiket pillantok bele levelébe, szívem hevesen dobog, arcom ragyog és én folyamatosan mosolygok, éneklek és boldog vagyok. Nincs nálam boldogabb nő a világon!

2009. január 13., kedd

Zene MEME - Il bimbo dentro

Dragonfly barátnőmtól loptam, aki spanyolul csinálta. Megcsináltam angolul, is, de gondoltam, megnézem milyen lesz... most magyarul!

1. Ha valaki megkérdezi tőled, hogy jó-e valami, te azt válaszolod, hogy:
Shake the Room - Will Smith (Rázd meg a szobát)

2. Hogy tudnád a legjobban jellemezni személyiségedet?
Haunted - Evanescence (Kísértetett)

3. Mit szeretsz egy pasiban?
Principles of Lust - Enigma (A bujaság elvei)

4. Hogy érzed magad ma?
Estrella Gemela - Eros Ramazzotti (Iker csillag)

5. Mit akarsz az életedben?
Amarte es total - Eros Ramazzoti (Szeretni téged az teljes)

6. Mi a kedvenc kifejezésed?
Perverso - Tiziano Ferro (perverz)

7. Mit gondolnak barátaid rólad?
More Human than Human - White Zombie (Emberebb az embernél)

8. Valami amit gyakran gondolsz
Black Suits Comin' (Nod your head) - Will Smith (Fekete öltönyök jönnek - bólogass)

9. Mi 2+2?
Será - Eros Ramazzotti (Lesz)

10. Mit gondolsz legjobb barátnődről?
Kozmic Blues - Janis Joplin

11. Mit gondolsz arról az emberről aki neked tetszik?
My Baby - Janis Joplin

12. Mi az életed története?
Ay Dios - Franco de Vita (Jaj, Istenem)

13. Mi akarsz lenni amikor nagy leszel?
Fight in the Shade - Tyler Bates (Harc a sötétségben) A "300" c. filmnek a zenéjéből

14. Mit gondolsz amikor látod azt a valakit aki neked tetszik?
Back to the Rivers of Belief - Enigma (Vissza a hit folyóihez)
15. Mit játszanak majd az esküvődön?
Airwaves - Celtica (levegő hullámok)

16. Mit játszanak majd temetésedkor?
Bring me to life - Evanescence (Hozz vissza életre - ez perverz!)

17. Mi a hobbid?
Le bleu de tes yeux - Edit Piaf (A szemeid kéke)

18. Mi a legnagyobb titkod?

A God King Bleeds - Tyler Bates (Egy isten király vérzik)

19. Mi lesz ennek a bekezdésnek a címe?

Il bimbo dentro - Tiziano Ferro (A belső gyermek)




... angolul jobb lett.... De azért ez is érdekes... Kipróbálod magadnak?

Most Hogy És Mint: A Nagyságos Hercegnő (Vagyis Én) Kezébe Veszi a Királyságot

Ma kezdtem el dolgozni először 2009-ben. Apunak vérvételre kellett mennie, nem tudom mi a francnak, de hát ment, amiért nem tudott engem a munkába vinni. Hát jó, marad a busz. De várj csak? Máshol áll meg ez a RONDA izé! Miért? Vajon a földrengés feltépte az utcát? Nem, ez már csak egy amolyan okos "önkormányzati" döntés. Lassan három éve a fő utcára terelték a buszok megallóját, és ez a főutca nem egy normális széles főutca, hanem egy keskeny egy sávú, két irányos utcácska, amit még úgy terveztek, hogy egy ló mehesen egy irányba és egy másik egy másik irányba. Szerintem az össz szélessége másfél száv, de hát, mit tudok én az ilyenekről, ugye? Na, meggondolja magát az önkormányzat, és mivel biztos a polgármesternek most rendezték át az irodáját és nagyon belekapott a mozgatásba, tehát egy utcával lejebb terelte a buszokat, ami egyébbként egy RETTENETES utca. A rambló-gyilkos zöme ott nyüzsög és rabló-gyilkoskodik.

Volt nálam olyan 1000 forint és 20 euro. Colón? Nem, az nincs, köszi. Így, miután édesapám közölte, hogy nem tud bevinni, kinyútottam kecses mancsomat pénzért.

- Taxival mész? (A busz állomásig.)
- Máskép nem is találok oda.

Apám elkezdi magyarázni, hogy hol van olyan épületeket használva és olyan néven amik a negyvenes és ötvenes években voltak ott. Honnan a francból tudnám én hol vannak ezek?

- Nem érdekel! A taxista tudja! Add a pénzt!

A busz az maga nem változott. Továbbra is rosszul adja a visszajárót. Semmi gond, felhívom a hivatalt aminek válaszólnia kell, és elmondom, hogy többet fizettetnek ki az emberrel, mint amennyit kéne. Olyanokat csinálnak, hogy 5 colon-nal kevesebbet adnak vissza. Úgy is számolják ki a visszajárót. Persze, ha az ember oda adja nekik a teljes összeget, nem mondanak semmit, de ha van visszajáró, akkor mindig igyekeznek kifosztani az embert. Na most, persze, öt colon nem sok, nincs is két forint, DE ha az ember véletlenül öt colonnal kevesebbet fizetne a buszsöförnek felszalláskor, akkor leszállítják az embert. Ugyanakkor, ha ez megy nap mint nap, és mindenkivel, hát az egy szép összeget hoz össze.

Blogban és élőben Gitta és Márton folyamatossan szidják a BKV-t. Na, bár csak itt lenne nekünk BKV! A buszok 30 percenként járnak, néha 10-15 percenként. Akkor idulnak amikor kedvük szottyan, ott állnak meg ahol kedvük tartja. Megállnak az út kellős közepén elállva a forgalmat, hogy egy másik irányból jövő buszsöförrel tudjanak beszélgetni, megállnak megvárni az ebédjüket, a barátnőjüket, és van amikor leállnak 15 percet egy be nem tervezett megallánál, hogy több embert szedjenek fel, hogy több pénzt tudjanak kaparinani a rosszul adott visszajárókból. Ha itt bevezetnék a bérleteket, az lenne a végük! Vagy legalább a jegyeket.

Na, a "Bienvenida a Costa Rica" (Isten hozott Costa Ricába) busz élmény után, legyalogoltam a munkámba. A reggel friss és szép volt, és fülembe Radio Dos öntötte a jó kis régi Rock'n'Roll slágereket. Ekkor minden leállt bennem és nagyon, nagyon kedvem támadt sírni, felszállni egy Alajuelai buszra, leszállni a reptérnél és odarohanni az ajtóhóz.

- Nem akarok itt lenni! Magyar vagyok! Illegális bevándorló! Küldjetek vissza!!!

Kivettem a fülhallgatót a fülemből, mert nem kellett nekem Aerosmith, se Jim Morrison, Don Williams, Tears for Fears és elénekeltem magamban megint azt az egy számot ami lassan ima lesz ajkamon.

You are just too good to be true,
Can't take my eyes off you...


Komolyan nem akartam jönni.

Egy réteg ruha van rajtam... plusz fehérnemű. A táskám könnyű, a sminkem az új Christian Dior dobozomból. Murano üveges fülbevaló tündököl a fülemben. Nagyn vékonynak nézek ki, és még a farmerom is úszik rajtam. Lefogytam, elsápadtam. Mindenki mondja amikor lát engem.

- Mi volt? Mit hoztál? Milyen volt? Volt francia légikisérő? Talán összemelegedtél valamilyen Taca lágikisérővel? Oké, hány pasi volt? Csak add meg az "elesettek számát" (body count).

Igen, idáig szexuális életemet úgy kezeltem, mint valami háborút vagy vadászatott. Search for Target. Target Located. Target Engaged. Proceed with Extreme Prejudice. Leave no Survivors. Mission Accomplished. A srácok egyszerűen áldozatok, és a kiválóan gyönyörűek pedig mint trófeák szerepeltek listámon. Ki volt terítve egy világ térkép amire pici zászlókkal tűzdeltem az általam "elfoglalt", "levadászott" "területeket". Nem mondom, ez egy finoman kielégítő élet, ajánlom mindenkinek is. De ez az utazás más volt. Vajon magam is beleléptem a csapdába?

You feel like Heaven to Touch,
I want to hold you so much...


Nincs áldozat létszám. Lehetett volna, Isten tudja, hogy lehetett volna, és az utolsó pillanatig szépen és simán fel dobhattam volna az áldozatok számát négyre, ami egy picit zavart volna, mert "öt" és kerekebb szám, tehát teljes erőből még levadásztam volna az ötödiket, csak hogy meglegyen a statisztikai adat. Csak hát... kicsit nehéz megmagyarázni, hogy nincs létszám, mert nem egy számba bukkantam ez alkalommal, hanem egy emberbe. Egy srácba aki tényleg tetszik. Ha ezt én mondom, nem valami... hihető. Úgy néznek rám mintha azt várnák, hogy kipukkadjak a röhögéstől, mert ennek viccnek kell lennie. Hát mit mondhatok? Ez van. Tíz év amazonkodás és férfi-falás nem tűnik el olyan hamar az emberek gondolataiból. Főleg nem, amikor az ember ilyen vadul űzte a sportot.

Na, beértem a munkába, totojáztam egy darabig, átadtam két kis souvenirt két munkatársamnak, majd felmentem a főnökömhöz tárgyalni. "Tárgyalás 1: hogyan könyveljük el a hétfőt?". A második kiadásban lenne a "tehát tavasszal is mennék... Szenthérte". Na, ez már eleve egypár komplikációval jön. Kicsit fura volt főnökömet nyakkendőben, rendes ingben és rendes, elegáns nadrágba látni. Mindig trikóban van és valamilyen igen rettenetes nyolcvanas típusú répa vágású farmerban ami már eleve bő neki. Majdnem elröhögtem magam és nevetve, rá muttattam volna és megkérdeztem volna:

- Mi van? Ma lesz az elsőaldozása?

De hát, tudod, úgy mentem, hogy nekem "engesztelni" kell, nem ingerelni. Tehát nem tettem megjegyzést a fizimiskájára. Odaadtam neki a souvenir zacsit, majd mondtam, hogy hát szeretném, ha megbeszélnénk, hogy és mint járunk majd el ezzel a hétfős üggyel. Kijelentette, hogy ez jelenleg a legkissebb baja, és a rengeteg munkáról kezdett el beszélni ami ráhárult azóta, és így megy úgy és hű meg há, hogy még vasárnap is kellett dolgoznia rajta, és hogy ő sose kapta meg a kommentárokat egy 100 oldalas szabályzatra amiket az utolsó pillanatban kért e-mailben, tehát csak SZABIN olvashattam el, és csak SZABIN csinálhattam. Kisapám, magyarázzam meg mi is a "szabadság" plánéja? Tudom, hogy nem érted, hogy miért kell neked csinálnod a saját munkádat amikor te főnök vagy, de azért komolyodj meg egy picit!

Aztán szólt, hogy "az az irodai egység a folyosón" az enyém. O_O Mármint, hogy ÉN toljam be? Mentem, felhívtam Karit, mert kellene a címe (a kisokos én levelet írt neki, és utána emlékezett, hogy nincs meg a címe...), és igérte, hogy majd elküldi. Csak hogy SMS-ben nem lehet, mert Costa Ricában nem lehet külföldre vagy külfödről SMS-t küldeni, illetve kapni. Lehet... hat országgal, egyetlen egy szolgálatóval ezekben. Ja, éljen a fejlődés! Costa Rica, WOW! Egy kicsit elbeszálgettünk, ami nagyon jól esett. Szeretem ezt a Karit! ^_^

Utánna mentem az irodámba valamennyi bútort behordozni. Amikor az asztalra jött volna a sor, kiderült, hogy nem is fog beférni. Mi lesz? Egyszerű: szétszedetem és átalakíttatom a srácokkal. Lesz itt hatalmas munka, nem mondom!

Az új bútor nagy és elegáns. Tetszik.

Dolgoznom kellene a decemberi GSM Hálózati Beszámolón, de most lusta vagyok rá. Talán később. Most megyek "ebédelni", mert van ez a 20€-m amit be akarok tenni a számlámra. Utánna, talán befejezem az egyik bejegyzést amit látok a gép nem is tett fel. Ez érdekes lesz.