2019: Akkor Lássunk Hozzá

Szia, szia Mindenki! :-) Na, itt vagoyk megint, és nagy eséllyel itt is leszek többször is ebben az évben, ugyanis az egyik Új Évi... miafrancom az, hogy többet bloggozzam, mint itt  - a magyar bloggomban -, mint a másik bloggomban. Egy darabig gondolkodtam azon, hogy hogya mondják magyarul az új évi miafrancokat, de csak nem akart eszembe juttni (elhatározás? Ígéret?), így hát túlléptem rajta, és úgy gondoltam, a hivatalos nevét használom: miafranc.

De hát azért is akartam itt írni, mert már hiányzott.

Az idén, ahogy tudjátok, nem mentem a szabira haza, hanem inkább itt maradtam. Nem, nem pihentem többet, mert a) nem szoktam igazán otthon pihenni, ugyanis sok utazgatásom, találkozásom és egyébb üzletem van. (Segítenem kell fenntartani a Librit, tetemes könyvvásárlással!) Igen, tudom hogy rendkívül fontos vagok az otthoni könyv, papír és kávé üzleteknek. És b) mert itt is rengeteg dolgom akadt, egyebek közt tetemesen nagy könyv olvasás.

Most egy kis időt szakítottam, tehát, a blogírásra, ugyanis ma el kell mennem egy könyvesboltba, hogy elhozzak egy könyvet amit rendeltem. Igen, arra a pontra jutottunk ahol nekem már rendelnem kell könyveket, mert a könyvesboltok vagy nem hoznak elég jó könyvet, vagy nem hozzák ide elég gyorsan.

Tavaly egy igen jó év volt, sok sikerrel, kellemes vagy legalább érdekes találkozásokkal, és igen fontos és szükséges szakításokkal. Most gyorsan egy picit szeretnék írni erről.

Sok embernek a kapcsolat szakítások általában egy veszteséget jelentenek. A szakítást egz negatív fényben látják aminek eredményeként az ember maga vesztes lesz, vagy kevesebb lesz. Érdekesnek tartom, hogy egy olyan világban ahol a kamu-guruk folyamatosan nyomják a szöveget arról, hogy milyen jó a változás, hogy a sikeres emberek mindig átölelik és kihasználják a változást, a szakítások mégis továbbra is rossz fényben állnak.

Na, gyorsan magyarázok itt nektek valamit: a változás magában nem jó és nem rossz, tehát olyan zöldséget mondani, hogy a változás jó az kamu vagy hazugság. Például, változás az, amikor befejezzük a sulit és gimibe megyünk. Ez egy olyan változás ami lehet jó és lehet, rossz. Kinek milyen. Változás az, amikor megnyerjük a lottót. Az jó szokott lenni. Változás az amikor elveszítjük a munkánkat. Azt jóra tudjuk váltani, ha ezáltal tudunk egy jobb munkát találni, vagy abban kereszni munkát (és találni) amit szeretünk. Rossz amikor egy olyan körülményben veszíjük el a munkánkat amikor sok az adósságunk, és nehéz új munkát találni.

Amikor szakáitunk egy kapcsolatot - és itt értsük úgy, hogy egy pár kapcsolat, baráti kapcsolat, munka kapcsolat, családi kapcsolat - általában nem azért van, mert kezd sokba kerülni pénzben, hanem azért, mert maga a kapcsolat már nem az ami volt, vagy aminek lennie kellene. Aikor megszakítunk egy kapcsolatot, azért szokot lenni, mert már nem tartunk ugyanabban az irányban, vagy (legalább) az egyikünk mérgező lett a másik számára.

Tudjátok, az élet nem egy Facebook profil, nem az a fontos, hogy minél több profilt tudjál felmutatni, mint "barátot", vagy hány láikot kapsz és hányat adsz. Az életben- mármint a való életben - az a fontos, hogy jól érezd magad. Nem kell félni attól, hogy elengedsz embereket akik nem tesznek boldoggá, akikkel igazából nem szívessen találkozol, akikről mindig az az érzésed, hogy hazudak neked, vagy akik olyan dolgokat mondanak amik téged vagy szeretteidet, vagy elveidet bántják. Nem kell sose másoktól sérelmeket elfogadni, de mégkevésbbé családodtól, barátaidtól vagy a párodtól... vagy párjaidtól, mert hát ilyen is van és ez is ok (hogy az embernek több párja legyen, nem az, hogy bántsák!).

Tehát, ahogy belelépünk 2019-be, fogadjuk meg, hogy az idén a felszabadulást is élvezni fogjuk.

... a miafrancokat "fogadalmaknak" is szokák hívni, ugye?