Boldog Szent Patrick napot mindenkinek, aki ünnepli, és annak is aki nem ünnepli. Ez tulajdnképpen egy keresztény ünnep, de nekem tetszik (mert zöld) így hát, csak ebből a szempontból ünneplem. Ugyanakkor van aki ebben az ünnepben Írországot ünnepli, az ír népet, az ír szokásokat, az ír történelmet. Mint pogány, részben ez az ünne azt is mutatja, hogyan tudunk tovább élni és saját szokásainkat megtartani, amikor egy erős nép ránk nyomódik. Tudunk, ha harcolunk, és tudunk "együtélni", a megtaláljuk a középső utat. Nem egy tökéletes út, de a nyomás alatt is meg tudja az ember találni a módját a továbbéléshez, és önmagát megtartni.
Ez évben, közben, egy érdekes dolog történik. A Brexit miatt, jelenleg az írek egu komplikált helyzetbe kerültek. Tudniillik, Írország két részre szakadt: Észak, az angolok halatma alatt, és Dél, ami egy önalló ország. A múlt században, egy véres, hosszú polgárháború tombolt Írországban, és sok ír halt meg benne. Ezt valahogy sikerült elrendezni, majd az írek és az angolok belépésével az EU-ba valahogy sikerült együtt élniük. A Brexittel, most az angolok ki akarnak lépni az EU-ból de az írek nem. Dél Írország nem lép ki, de az északiaknak ki kell lépniük, mégha nem is akarnak, mert ők az angolokhoz tartoznak. (Ugyanez a helyzet a skótokkal.) Hát az a baj, hogy ha az északiaknak is ki kell lépniük, egy úgy nevezet "kemény" határ lesz a két Írország között, és sokan félnek, hogy ez által el fognak megint kezdődni a csaták és a háború mind a két rész közt.
Szomorú, hogy ezek a dolgok azért történnek, mert egy csomó ember hagyta magát gyűlöletbe és nacionalista ptopagandába csavarni, és emiatt mások szenvedni fognak. Egy szigetnek a lakói hagyták magukat bevandorló gyűlöletbe körülfogni, és emiatt háború veszélybe tettek egy másik szigetet.
Ma egy szorongó Szent Patrick nap. Reméljük azért, hogy minden jól szül majd el.