Két hét és két hónap múlva megyek haza. Valahogy egy kicsit olyan elképzelhetetlen, olyan álombelinek tűnik. Annyit kellett erre várni, sokszor olyan messzinek, olyan lehetetlennek tűnt, de most már lassan itt van a nap. Igen ám, de most más dolgokkal is kell foglalkozni amikkel régebben nem kellett, mint például elindítani a diplomám hitelesítését (az a több részes futkározás ami Mexikóig is elvihet minket), majd a pakolás és költözködés nagyobb része. Ez nagyon érdekes lesz, ugyanis valahogy fel kellene mérni, hogy mekkora lenne a csomag amit majd hajóra kell feladni. Ennek nem kellene nehéznek lenni, kivéve, hogy nem csak könyveket kellene küldenem. Na, de ezt is majd valahogy elintézzük. Főleg mert most pénteken kihasználtam a Black Friday-t. A könyvek nem gond, ugyanis azokat amiket e-book formátumban tudtam megrendelni így is rendeltem meg őket és már a kedves kis Kindle-emben van. Imádom a Kindle-t! Persze, amiket megrendeltem és amiket majd haza is kellene cipelni... azok sorozatok. X-Files, Californication, Spartacus: Blood and Sand, Spartacus: Gods of the Arena és White Collar. Nem rendeltem meg Supernatural hatodik évadát mert nem valami jó, de mivel megvan az előző öt rész, azokat haza kellene vinni, vagy haza küldeni hajóval.
Mi marad itt, mi jön velünk, mit adunk fel, hogyan adjuk fel... ezeket mind el kell intézni majd.
Közben otthon a dolog nem olyan egyszerűen mint gondoltuk volna eleinte, de nem is olyan rémesek mint lehetnének. A jó dolog az, hogy Karival Budán fogunk élni, ami nekem nagyon, nagyon tetszik. ^_^ A dolgok Palotával kicsit megkomplikálódtak, amiért jobb ha akkor Budára megyünk lakni. Nem egy nagy, rémes helyzet, de sok a gond és a zűr és én nem szeretek bizonytalan, bolondos körülmények közt élni. Nem is beszélni arról, hogy nagyon nem kellemes szomszédok vannak arrafelé és én inkább valamennyivel normálisabb helyen laknék. Már eleve meg kell megint szoknom, hogy nincs guayaba lekvár, a kukorica nem ugyanolyan és nincsenek tortillák, de hogy még ennek a fejében még mások háklijaival is kelljen küszködnöm vagy élnem? Nem, én nem. Aztán persze az is van még hátra, hogy mivel a Budai lakás kisebb mint Palota (ami tulajdonképpen jobb), valahogy el kell rakosgatni a sok cuccot, és nekem SOK cuccom van. Nem csak a sok könyv és a sok ruha, de rengeteg DVD, nyuszi, és egyéb cuccocska.
Ezen a héten lesz a diploma osztás (és ha lesznek fényképek, akkor majd felteszem ide), és ennek a nyomában gyorsan el kell kezdenem a futkározást. Remélhetőleg meg lesz a Costa Ricai rég még mielőtt Kari ideér, és addigra majd eldől a Mexikói helyzet. És ha addigra nem mérem fel a hajóra feladandó cuccom méretét, akkor abban a Karinak is segítenie kell. :-P Igen, van munka, van tennivaló, de legalább már nem kell a vezetőtanárral küszködni.
Közben gyűlnek a levelek amikre válaszolnom kell, és most a kocsiban németezek a Deutsch Welle podcast-jával "Deutsch, warum nicht?". Igen, a sok tennivaló közben azért kellemes és szórakoztató dolgokkal is foglalkozom. Nem lenne jó, ha csak problémákkal foglalkoznék ^_^.
Mi marad itt, mi jön velünk, mit adunk fel, hogyan adjuk fel... ezeket mind el kell intézni majd.
Közben otthon a dolog nem olyan egyszerűen mint gondoltuk volna eleinte, de nem is olyan rémesek mint lehetnének. A jó dolog az, hogy Karival Budán fogunk élni, ami nekem nagyon, nagyon tetszik. ^_^ A dolgok Palotával kicsit megkomplikálódtak, amiért jobb ha akkor Budára megyünk lakni. Nem egy nagy, rémes helyzet, de sok a gond és a zűr és én nem szeretek bizonytalan, bolondos körülmények közt élni. Nem is beszélni arról, hogy nagyon nem kellemes szomszédok vannak arrafelé és én inkább valamennyivel normálisabb helyen laknék. Már eleve meg kell megint szoknom, hogy nincs guayaba lekvár, a kukorica nem ugyanolyan és nincsenek tortillák, de hogy még ennek a fejében még mások háklijaival is kelljen küszködnöm vagy élnem? Nem, én nem. Aztán persze az is van még hátra, hogy mivel a Budai lakás kisebb mint Palota (ami tulajdonképpen jobb), valahogy el kell rakosgatni a sok cuccot, és nekem SOK cuccom van. Nem csak a sok könyv és a sok ruha, de rengeteg DVD, nyuszi, és egyéb cuccocska.
Ezen a héten lesz a diploma osztás (és ha lesznek fényképek, akkor majd felteszem ide), és ennek a nyomában gyorsan el kell kezdenem a futkározást. Remélhetőleg meg lesz a Costa Ricai rég még mielőtt Kari ideér, és addigra majd eldől a Mexikói helyzet. És ha addigra nem mérem fel a hajóra feladandó cuccom méretét, akkor abban a Karinak is segítenie kell. :-P Igen, van munka, van tennivaló, de legalább már nem kell a vezetőtanárral küszködni.
Közben gyűlnek a levelek amikre válaszolnom kell, és most a kocsiban németezek a Deutsch Welle podcast-jával "Deutsch, warum nicht?". Igen, a sok tennivaló közben azért kellemes és szórakoztató dolgokkal is foglalkozom. Nem lenne jó, ha csak problémákkal foglalkoznék ^_^.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése