A Francba a Káposzta Levessel, Hozzátok az Eszterházi tortát!

Na, ma elegem lett a káposztaleves kúrából. Csütörtökön kínlódtam a banánnal - amiből csak 2 és felet tudtam megenni, mert a többit kihánytam (igazán utálom a banánt) - ma pedig annyira gyengének éreztem magam, hogy úgy döntöttem, hogy a fogyás nem éri meg, hogy az egészségem is oda legyen. Súly ide vagy oda, bánom is én, hogy csak ma és holnap volt hátra, elkezdtem a napomat egy étcsokiba mártott ostyával (amit bödönökben árulnak az Auchan-ban), csokis banánnal (az olyan Casali, banánhab, mert az szeretem), majd elmentem a Margit szigetre gyalogolni. Aztán az utolsó káposztaleves adagomat, majd egy kis sajt, egy kis szárított gyümölcs, cherry kóla, zöld tea, majd pizza a Don Pepétől és estére egy szeret Fekete Erdő. (Az Eszterházy szeletet holnap eszem meg.)

Eszembe jutott, hogy néha nagyon akarunk valamit, legyen meg gyorsan, egyszerűen, és nem gondolunk arra, hogy talán lassabban, jobban átgondolva, és szakértők segítségével sokkal jobban sikerülhet a dolog. Igen, most lehet, hogy megint visszaszerzek egypár kilót a lefogyottból, de most majd táplálkozás szakemberrel fogom ezt megvitatni és a súlyommal kapcsolatban döntéseket hozni.

Ez közben kitér más dolgokra is. Igazán okosabb nem vaktában belevágni a dolgokba, behunyni szemeinket és remélni, hogy minden sikerülni fog, hanem egy kicsit jobban utána nézni a dolgoknak, és a megfelelő módon közelíteni meg őket. A B-tervek jók, és jó, ha mindig van egy, de egy B-terv nem azt jelenti, hogy akkor nem kell annyi erőfeszítést fektetni az A-terv aprólékos kidolgozásába. Gondoljuk át, mert sok minden az ember életében nem a ruletten forog, vagy nem ott a helye.

Kúra Második Napja

Az első nap nem rosszabb a másodiknál, ugyanis a második olyan rossz mint az első. Azzal a különbséggel, hogy ráléptem a mérlegre, és a tegnapi szenvedések és erőfeszítések után csak 300 grammot fogytam. 300 gramm egy egész nap csoki, kóla, kenyér, Special K, ropi és egyéb nyalánkság nélkül?? És úgy, hogy gyalogoltam, és futottam, és 600 kalóriát égettem a Margitszigeten? Nem mondom, kicsit becsapva éreztem magam. De hát még nem adtam fel, végig akarom csinálni, lássam mi lesz ebből.

A fejem továbbra is sütiken jár és egyéb nyalánkságon. Ma csináltam a Karinak palacsintát - neki nem kell kúráznia, tehát miért szenvedjen, ugye? -  de azért elég hülyén viselkedett. A káposzta levesből és vett, amit eleinte kedves szolidaritásnak vettem, majd el kezdett nevetni, hogy neki kolbász is kell bele, hogy ha tudta volna, akkor tesz bele, stb. A legrosszabb az egészben a nevetése volt. Tudja, hogy fogyókúrázom, hogy ezt kell ennem, így, hogy rengeteg dolgot nem ehetek ezen a héten, és erre ilyenekkel viccelődik? Ez tényleg nagyon bántott, nem csak azért, mert nem figyelt, de nem is gondolt arra, hogy tájékozódjon a helyzetről mielőtt gúnyt űz a helyzetből.

Gondolom, hogy ennek megfelelően, a hét fennmaradó részében folyamatosan igyekezni fogok csak akkor enni amikor vagy ő nincs itt, vagy amikor ő nem éhes és így nem tud egyéb undok megjegyzést tenni. Ez az egész már elég nehéz ahhoz, hogy jöjjön valaki és ingyen több kényelmetlenséggel rakja meg a dolgokat.

Káposztaleves

Mint a hirdetésben, amióta itthon vagyok felszaladtak rám a kilók. Yep, valahogy négy hónap alatt kicsit több mint öt kiló kapaszkodott fel rám, és valahogy nem tudom lerázni. Nem is a kóla miatt van - nem is iszom annyi kólát az utóbbi hetekben (2 liter két nap alatt az szinte visszafogott a szokásos 3 liter per nap, vagy két liter per nap, ami nekem szokásos, habár itt lehet, hogy a Marcsi Mamának igaza van, és az itteni kólában több cukor van mint az Amerikaiba) -, vagy a sütik miatt - nem is ettem annyit amennyi öt kilót rám tudna pakolni - vagy egyebek miatt. Lehet, persze, hogy azért van, mert nem mozgok eleget, tehát most megint igyekszem nekiindulni a gyalogolásnak és a hozzátartozó kis futásnak (mert még nem futok sokat, csak nagyon piciket). Ez mind nem is lenne annyira rossz, ha épp nem az történt, hogy túl léptem az egészséges határsúlyomat. Tehát már eljött az idő, hogy valamit tegyek ebben. Ennek érdekében úgy döntöttem, hogy ezen a héten - ami a Fogyatkozó Holddal kezdődött, és emiatt választottam ki - elkezdem a káposztaleves kúrát, amit János Papa is csinált pár hónappal ezelőtt.

Tehát tegnap vettünk egy 13 literes kondért - mert nem volt itthon nagyobb fazék amibe belefért volna a leves - és meglepetésemre tele lett az egész levessel! (Pedig csak öt liter vízzel kell elkészíteni.) Így csináltam levest... én aki nem szeretem a levest. Ma pedig elkezdődött a kúra és csak egy dologra tudtam gondolni: mennyire jó lenne kenyeret és csokit enni. Mindig ilyenek a diéták? És már az első nap ilyen nehéz? Jó lenne tudni.