Új Filofax, Új Kindle

Végre megérkezett az új filofaxom! ^_^ Már ott van Budapesten, a Karinál, már csak el kell mennem érte. Erről azt hiszem csak az angol bloggomban írtam, de az a helyzet, hogy a jelenlegi filofaxomnak a kapcsos pántja elszakadt, és az amerikai filofax (mert az amerikai üzlet oldalán vettem meg az első és jelenlegi filofaxomat) nem tudta nekem kicserélni. Tudni illik, a jelenlegi filofaxom barna és egy bizonyos stílusú aminek az a neve, hogy "Sketch". Hónapokig nézegettem a netten ilyesfajta  határidőnaplókat míg végre emellett döntöttem, tehát amikor a cég azt javasolta, hogy kicseréli nekem egy pirosra, azt mondtam, hogy "köszönöm, de nem". Piros? Jaj ne! Az annyira... csajos! És ami csajos az általában nem komoly, hanem felszínes, és nekem nem épp ez kell a munkába. Plusz én magam sem vagyok csajos.

A pánt egyre jobban szakadt és szakadt, tehát tudtam, hogy egy új filofaxot kell találnom, méghozzá minél hamarabb. Így elkezdtem keresni és több hónap után végre egy fekete "Identity" mellett döntöttem. Ez viszont nem Amerikában volt, hanem Angliában, a fő cégben (ugyanis a filofax az egy brit márka), és mivel nem tudtam egyenesen Costa Ricába hozatni, Magyarországra küldtem a Karihoz. Küldhettem volna Miami-ba, de kezt egy kicsit elegem lenni abból a cégből ami ide kihozza nekünk a cuccokat  Miamiből. Például, most hogy Magyarországra küldtem a filofaxot, összesen ₤ 31,5-ot kellet fizetnem, amiből csak ₤ 27,- k.b. volt maga a filofax. Ha Amerikába küldtem volna, akkor mire ide ér a ₤ 31,5-ra rá jött volna legalább még $50 szállítás és vám. Igen, most egy kicsit többet kell várnom rá, de már ott van, otthon, a Karival, és egy tisztességes árat fizettem érte.

A filofax mindennel jön: határidőnaplós lapokkal, telefonos résszel, jegyzettömbbel, sima és vonalas lapokkal, tehát 2014-re nem kell gondolnom ezekre. Majd a 2015-öst tervezem meg! :-)

Karinak úgy tűnik, hogy eléggé tetszik a filofax, de ő is éppen arra gondolt amire én: milyen jó lenne, ha összelehetne hozni a filofaxot a livescribe tollal. A5-ben meg lehet tenni! Na, majd ezt is megnézzük. ^_^

Gondoltam talán a Karinak jó lenne egy filofaxot szerezni szülinapjára, de most hogy megkérdeztem, valami másra gondolt: egy Kindle. ^_^ Hát igen. Amikor utazik vagy utazunk, Kari hajlamos felpakolni a saját súlyát mindenféle újságokkal és magazinokkal vagy könyvekkel, amiért már kezdi látni annak a logikáját, hogy átváltson a Kindle-re amire mindenfélét (ha .mobi vagy .pdf-en van) lehet rá tölteni és így 1000 újságot és könyvet visz magával egy lapos, kényelmes, és könnyű formátumban. Neki még nincs amazon.com számlája, ami kell a Kindle-hez, hogy nehogy az én ezer könyvem legyen rajta, de ezen is majd dolgozunk.

Még meg kell nézni, hogy és mint legyen a Kindle-jével, melyik legyen, milyen legyen, milyen tokot vegyünk neki, ki lehet-e egyenesen kérni Magyarországra (szerintem lehet), stb. de itt az a fontos, hogy Kari magától végre rájött arra, hogy neki is Kindle kell. ^_^ Ennek NAGYON örülök!

Matek és Egyebek

Az elmúlt héten töltöttem be a három hónapot az új helyemen, ami azt jelenti, hogy vége a próba időnek, és most már véglegesen itt maradok. Végre mondhatom, hogy most tényleg megszabadultam! Igen! közben, persze, sok a munka de azért haladunk vele. Egy kicsit érzem magamon, hogy lelassultam amióta a per dolgain dolgozom, de gondolom, hogy ez részben azért van, mert az ügyvédek valahogy zavaros törvényekkel dolgoznak, ami nem mindig add helyet a jó, szolid matekhoz. Rég nem éreztem így magam, hogy tényleg éreztem, hogy egy kis matek megnyugtatná az agyamat!

Mint minden más gyerek, kis koromban utáltam a matekot! Talán nem annyira mint a fizikát vagy a kémiát, de nagyon, nagyon nem szerettem a matekot. Oké, semmit se szerettem a suliban, talán csak a "Rajzóra" (ami nálunk inkább amolyan "plasztikai művészet" óra volt, ahol festettünk, kisebb szobor szerűségeket csináltunk, és maszkokat is készítettünk gipszből), de a matekot azt végkép nem szerettem. A kapcsolatom a matekkal valahogy az egyetemen kezdett javulni, és ahogy az a matek inkább gazdasági formákat öltött és nem mindenféle hülye ábraméricskelő miafrancok, egyre jobban és jobban megszerettem, míg egyszer csak azon kaptam magam, hogy annyira nyugtató formulákat bogozni és kifejteni! Szinte olyan lazító és nyugtató mint a kötés vagy a horgolás!

Jelenlegi munkámból ez hiányzik, és valahogy ezzel a jelenlegi munkával az zavar nagyon, hogy nem is az kell, hogy igaz legyen, hogy a matek helyes legyen, csak az kell, hogy az adott jogi tételhez megfeleljen. Igen, én sose lehetnék ügyvéd.

A munkán kívül, minden szépen, rendben megy. Kicsit megint küszködök a pénzügyekkel, mert habár minden rendben, valahogy folyamatosan az az érzésem, hogy nem állok bele teljesen az általam kiszabott költség-és-spórolási rendszerbe, de azért tartom továbbra a frontot. Talán a jövő fizetéssel jön a félévi fizetés emelés (ahogy meséltem már ezt többször, Costa Ricában törvénybe van fogva, hogy minden munkásnak évi kétszer kell fizetés emelést kapni, mint az állami, mint a magán szektorban, és az állam szabja ki a minimális fizetés emelési százalékot külön-külön mind a két szektorra), és vele egy kis plusz pénz (ez azért van, mert a fizetés emelés július 1.-jétől érvényes, e mindig valamikor augusztusban fizetik ki, így ekkor a munkaadónak ki kell fizetni a ki nem fizetett részt. Mondanom se kell, hogy az embert mennyire nem zavarja, ha késnek vele, mert akkor többet kapunk!). Ezzel majd, remélhetőleg ki tudom egyenlíteni magam.

Az íjászattal minden szépen megy. Múlt hét óta folyamatosan csak hosszú ujjú blúzokban járok, mert a bal karom tele van hatalmas nagy lila foltokkal, ahol a múltkor megütöttem magam az íj madzagjával. Nem fájt nagyon amikor megütöttem magam, de egyszerűen olyan nagy és csúnya foltot hagyott maga után, hogy kénytelen vagyok takargatni, és már unom a hosszú ujjú cuccokat. Nem is beszélve arról, hogy otthon van minden tökjó hosszú ujjú cuccom. Na, ennek a tetejében a tegnapi gyakorlat folytán - ami elég jól ment - többször is megütöttem a karomat, majdnem a csuklómig, tehát majd ezeket az ütéseket is ki kell várnom. Nem mondom, nem örülök neki! És igen, azt hiszem most már kénytelen leszek hosszú ujjú cuccokat keresni, mert nem járhatok mindig pulóverrel. Gondoltam, arra is hogy beszerzek csak ujjakat. Ezeket kar melegítőként árulják, vagy csak úgy, mindenféle érdekes mintával. Sportolók használják, de a goth gyerekek is. Talán ez jobb lenne és olcsóbb, míg el nem halványodnak az ütések, mert nem vagyok hajlandó kisminkelni a karomat.

Na, majd lesz valami, de addig is íjászkodni fogok, mert nagyon, nagyon élvezem!

Szórakozás & Munka

Ezen a héten megkaptam a könyveimet, illetve a Kari elment értük a boltba. Összesen tíz könyvet kértem, amikre egy igen jó engedményt kaptam. :-) Igen, igen! 20% árengedmény a szülinapom miatt plusz a nem antikváriumos könyvekre kaptam még 10%-ok! Így mind azt bedobáltam a cyber-kosaramba amit általában nem vennék meg, mert az ára túl magas a várható haszonért, és mind azt amit valamiért nem tudok eldönteni, hogy most tényleg akarom-e vagy nem. Így most nem is gondolkodtam sokat, megvettem a "majd későbbre" és "lehet de nem tudom" kosaraimba levő minden Jo Nesbo könyvet (a Harry Hole sorozatból ezzel már öt lesz meg a tízből), plusz három (nem kettő!) boszorkányos könyvet. Bedobáltam egypár antikváriumos könyvet is amiből gondoltam, hogy legalább egy érdekelni fogja a Karit. Ha már ő cipeli a cuccaimat, legalább legyen valami haszna is belőle, nem? Persze, ott vannak a Jo Nesbo könyvek, amik komolyan jók, de hát ki tudja el kezdi-e azokat olvasni.

Persze, ahogy azt jól tudjátok, itt is vettem könyveket és már az egyiket ki is olvastam. A címe angolul "Gone Girl" Gillian Flynn-től. Nem igazán ajánlom, ugyanis annak ellenére, hogy elég jól van megírva, nagyon az ember agyára megy, és sok túl olyan "sitcom" jellegű elem van benne ami nem csak előreláthatóvá és lapossá teszi a regényt, de idegesítő is. Amolyan tipikus "jump the shark" elemei vannak. Most "The Great Gatsby"-t olvasom, angolul, természetesen. Ez egy 20-as éveki amerikai klasszikus, Fracis Scott Fritzgerardtól. Még maradt sok olvasnivalóm, és még van miből nassolgatnom a Kindle-ben, tehát itt is, ott is sok könyvem van.

Közben tegnap - sok hét után - végre elmentem a moziba. Talán nem kellett volna, mert tegnap reggel íjászat közben jól összeütöttem a karomat az íj... madzagjával, és egy hatalmas nagy lila folt keletkezett a könyököm alatt. Az íj ütése olyan erős volt, hogy itt-ott a bőrt is feltépte, de csak kicsiket. Mondta is az edző, hogy minél hamarabb tegyek rá jeget, és hát igen, minél hamarabb, ugyanis a tűző napon kellett vissza kocsikáznom haza, és hát jó lett volna minél előbb ellátni az ütést, hogy ne nézzen ki túl csúnyán. Igen ám, de nekem el kellett menni a moziba megnézni a Pacific Rim filmet, és azt is csak azért mert nagyon emlékeztetett az egyik kedvenc japán rajzfilmemre: Gundam Wing. Tulajdonképpen - miután megnéztem - észrevettem hogy nem olyan mint a Gundam Wing, hanem inkább olyan mint Gasaraki, de hát annak aki sose látott "mecha" [ejsd "me-ka"] rajzfilmeket, és nem tudja mi a különbség Mazinger Z és egy EVA közt, annak fogalma sincs mi egy Gundam, vagy mi is a Gasaraki. Közben a moziban úgy hirdetik, mint egy film amiben összehozzák a Transformers robotokat Godzillával. Na, ez abszolút félrevezető még annak is aki nem tudja mi egy EVA! (Transformers azok kocsik amik robotokká változnak és nem vezeti őket senki. A Gundam, Gasaraki robotok és az EVA-k azok emberek által vezérelt robotok.)

Ja, ezt jó, hogy magyarul írom, mert ha nem akkor tuti lenne nem egy ember aki meggyőződne arról, hogy geek vagyok, pedig nem is vagyok az.

A munkában minden szépen és rendben megy. Az egyik munkatársnőnk aki folyamatosan kihúzta a bőrét a munka alól, végre már nem dolgozik a mi kis csoportunkba. Meséltem róla? Ez egy igen érdekes nő aki állítólag három főnöknek "dolgozott" egyszerre, és nagyon jó dolga volt. Állítólag hozzánk tartozott, és ez azért volt jó neki, mert a főnöknők nagyon rugalmas amikor az ember kér tőle szabit vagy engedélyt, viszont vele sok a munka és ez neki nem tetszett, tehát valakimással kötelezte el a munkaidejét, de nem is teljesen, így amikor valaki kért tőle valamit, mindig azzal vágott vissza, hogy sok dolga van, mert A vagy B egy hatalmas munkát adott neki. Érdekes módon - és ez ki is derült - nem is volt igaz. Ő folyamatosan valaki másnak a munkáját másolja, de nem hajlandó sose olyan munkát elvégezni amiben ő a felelős. Ezt nem lehet sokáig fenntartani, és hát most borult fel az egész játszma, így hát eltávolították a főnöknőmtől (persze "ő döntött úgy, hogy már nem akar vele dolgozni", ühüm, tudjuk, hogy megy ez), és lassan összeszorult körülötte a kötél.

A munkám nagyon érdekes, de ahogy telnek a napok egyre jobban észreveszem, hogy milyenek az emberek akik velem dolgoznak. Sok a nyafi és sok az elégedetlen. Érdekes módon azt veszem észre, hogy egy olyan légkör van, ahol az emberek szinte azt várják, hogy a többiek saját maguktól vegyék észre, hogy nekik mi kell. Az egyik nem csinál semmit és azt várja, hogy mindenki vegye észre mennyire zseniális munkás, a másik pedig folyamatosan sündörög, mindenki munkáját végzi, folyamatosan titkárnőzik mindenkinek és azt várja, hogy mindenki vegye észre neki mennyire nem tetszik ez.  Komolyan mondom, olyan az egész mint a diliház. Miért nem gondolnak arra, hogy aktívan tesznek saját maguk valami annak érdekében, hogy elérjék azt a célt amire annyira várnak?

Íjászat!

Ezen a héten elkezdtem megint járni íjászatra. Végre!! Jaj, nagyon örülök! Ez alkalommal viszont nem az Íjászati Szövetséggel gyakorolok (és tanulok!), hanem a Costa Ricai Egyetemmel. Drágább, igen, és nehezebb bejutni, de sokkal szervezettebb. Tegnap volt az első nap és egyből szépen az alapokkal kezdték és a tanár és a segédje folyamatosan figyeltek ránk. Én meglehetősen szépen lőttem, kivéve amikor véletlenül (upsz!) a nyilam vissza jött és majdnem lelőttem a mellettem levő íjászt (komolyan, nem direkt tettem! Nem is tudom hogyan tettem!). Ezen kívül szépen lőttem és mindig a táblába. Dolgoznom kell még a pózomon, mert mindig oldalra döntöm a csípőmet és a tanár azt mondja, hogy sokat mozgatom az arcom, de egyébként minden más elég jó. :-)

Az Egyetemmel kicsit más az íjászat mint a Szövetséggel. Itt az ember tartása és az íj megfeszítése is más. Kicsit át kell szoknom, de őszintén ezt valahogy jobban szeretem, mert kicsit rendszeresebb és könnyebbnek tűnik.

Még nincs saját íjam és nyilaim, és egy darabig nem is lesznek, ugyanis egy íj töménytelen sok pénzbe kerül (k.b. olyan $1500 körül forog, ami mai pénzben olyan 330 ezer forint lehet), tehát egy darabig még csak az Egyetemi íjakkal és nyilakkal fogok lőni. Majd amikor szépen belejöttem és tudom jól milyen íj kell nekem (méretben és font-súlyban), akkor majd körülnézek, spórolok és veszek majd egyet.

Spórolással és vétellel kapcsolatban, már végre eldöntöttem, hogy milyen telefon akarok: egy Blackberry Q10-t. Ez a legújabb, és azért tetszik, mert van rajta teljes billentyűzet, 16 Gb memoriája (majd meg kell kérdeznem, hogy mekkorára bővíthető ki, mert nekem az majd kell) és a kamerája 8 megapixeles, ami kb olyan mint a jelenlegi telefonomé és ami jelenleg a legjobb ami telefonokban található. Touchscreen képernyője van, aminek nem igazán örülök, de hát mi legyen. Ugyanakkor, mivel Blackberry, van hozzá teljes Blackberry rendszer - amit majd havonta ki is kell fizetni, de megéri - nekem.

Hogy mennyibe kerül? Nem kis pénzbe, tehát még gondolkodom rajta, hogy hogyan hozassam, vagy megvárom hátha a cég elhozza és valamilyen csomagba beleteszi, mert akkor meg is veszem! De nem ez a fontos, hanem az a fontos, hogy végre, több mint két év után már eldöntöttem milyen telefont akarok magamnak. És igen, ez fontos.

Közben itt minden szépen, rendben zajlik. Atiéknak majd kislány születik, akinek jelenleg a neve Isabella lesz, de még megeshet, hogy nem, és itthon szépen de lassan növöget a zsályám. Remélem szépen felszaporodik, mert egyébként itt nem lehet szerezni, és én igenis akarok zsályát tartani. A levendula sajnos nem kelt ki, de majd megint megpróbálom. Majd be kell szereznem megint a magokat.

Szülinapom alkalmából felhasználtam egypár Libri kupont és rendeltem egypár (10!) könyvet. ^_^ Szegény Karinak kell majd elcaplatni értük, mert hát én nemigazán tudok elmenni a Flórián térre értük. ^_^ Millió olvasnivaló vár majd rám otthon! Egy új filofaxot is rendeltem, ez alkalommal az angol oldalról egyenesen, ugyanis az amerikai filofaxban nem volt egyetlen olyan filofax ami nekem tetszene. Jelenlegim - amit nagyon, de nagyon szeretek - sajnos nem olyan jó minőségűnek bizonyult, mint azt az ember várta volna egy ilyen nagy cégtől, ugyanis a záró kapcsa elszakadt - illetve nagyon szakadozik. Ezen az oldalon sajnos nem tudom megnézni hol van a csomagom, de állítólag legkésőbb csütörtökön otthon kell lennie. Remélem minden jól megy majd.

Hn, egy újabb filofax és egy Blackberry... lehet, hogy itt valami többletben lesz...