Nem furcsa módon a minap Félbunkócska szóvá tette, hogy már rég nem kérem meg, hogy hozzon be a munkába. Persze tudják, hogy most Sookie-val utazom föl és alá, főleg, mert Zsugori igenis megjegyezte, hogy én bizony nem fuvarozom amikor Félbunkócska nem tudja vinni, pedig a minap meg is próbált újra megkérni, hogy fuvarozzam a munkába és vissza csütörtökönként, amikor a Félbunkócska otthonról dolgozik. (Persze kifacsartam magam a társadalmi illedelem kötelesség alól mondván, hogy nem arra szoktam menni, mert nem szeretem azt az utat.) Visszafelé, pedig mindig van tennivalóm, ha kell, tehát könnyen kitalálhatom, hogy nem haza megyek, hanem az ellentétes irányba, és így lerázom. Igen ám, de azért vannak napok amikor nem hozom el Sookie-t valamilyen oknál fogva - pl., hogy el kell mennem egy olyan helyre ahol nem tudom letenni.
Costa Ricában jelenleg van egy közlekedési rendelés, miszerint hétköznap bizonyos rendszámú kocsik nem közlekedhetnek a fővárosban reggel 6-tól este 7-ig. Így hétfőn nem közlekedhetnek azok a rendszámok amik 1-re, 2-re végződnek, kedden a 3-as, 4-es, szerdán az 5-ös, 6-os, csütörtökön a 7-es, 8-as és pénteken a 9-es és a 0-ás. Nekem és Apunak péntekre esett a tilalom. Részemről betartom a rendeletet, de nem mindenki tartja be - sőt! - ami arra készteti őket, hogy mindenféle kerülő utakat keressenek, és kitaláljanak mindenféle stratégiát, hogy kikerüljék a közlekedési rendőröket. Ennek fejében a minap a Félbunkócska megkérdezte, hogy hogy csinálom a tilalom napján. Én csak néztem rá furcsálkodva, és azt válaszoltam:
- Otthon hagyom a kocsimat.
Nekem természetes, de neki persze nem. Igen Félbunkócska felfogása szerint a törvények arra lettek kitalálva, hogy a lehető legjobb kiutat keresse meg az ember. Neki elképzelhetetlen, hogy valakinek legyen kocsija és csak azért, mert tilalom van, ne használja. Rémüldözve megkérdezte, hogy akkor mit csinálok. Természetesen, ő komolyan azt hiszi, hogy a tömegközlekedés egyetlen oka az, hogy takarítókat vigyen be munkájukba, Nicaraguaiakat vigyen ki és be az országba, és hogy a kocsija előtt foglalják el az utat, tehát amikor mondtam neki, hogy természetesen buszozok majd belehalt rémületében.
- Nem, az nem lehet, - mondta - csak szóljál nekem és én beviszlek!
Itt megint mosoly és elkerülő technikákat kellett használnom. Jaj, nagyon köszönöm, de komolyan jól esik a buszozás, más különben alig gyalogolok és mozgok... és ilyenek. Az igazság az, hogy tudom mennyire pletykás és megbízhatatlan, és nem akarom kitenni magam dolgainak, de ezen felül, már egy ideje rendszeresen késik reggelente és nem is keveset. Egyszerűen amióta eldöntötte, hogy nem jelenti be az emeletem, amikor érkezik és amikor elmegy - és miután több embert is meggyőzött erről! - nem érdekli a munka ideje és szabályszerűen 20 perceket késik reggel, majd 15-20 perceket lop el a nap végéből. Úgy tűnik, hogy már rájuk is szóltak (a Zsugorira is, mivel ő azt teszi amit a Félbunkócska, csak ne keljen a saját pénzéből szánni a közlekedésre!), hogy folyamatosan késnek. Nyavalygott is eleget, hogy az nem lehet, hogy miért szekálják őt az ilyenek miatt (ne is merje mondani, hogy az érdekelje őket, hogy mit és mennyit dolgozik, mert épp most hanyagolt el egy munkát amit múlt héten kértek tőle és amiből nem csinált semmit). Közben persze, szemet szúr neki, hogy ez a kis nyuszika minden nap itt van korán, annak rendje és módja szerint bejelentkezik az ajtónál és az emeleten, majd a munkaideje után jelentkezik ki minden ponton. Ha fuvaroztatni tudna, akkor biztos lehetne arról, hogy legalább heti egyszer késem és akkor rám is szólnak, de hát én nem. Nem alaptalan paranoia, mivel egyszer már fuvaroztatott és 20 percet késtünk, majd megjegyezte, hogy miért jelentkezem be a rendszerbe. Tehát igen, inkább nem kockáztatom a dolgot, tovább nyavalygok péntek reggel, buszra szállok és időbe érek be a munkába.
Tudom, hogy többen hülyeségnek nézik, nem csak a bejelentkezést, hanem a fuvar nem elfogadását, de nekem fontosabb a függetlenségem. Függetlenség attól, hogy egy kívülálló személy döntse el, hogy kések-e vagy sem, függetlenség attól, hogy kitegyem magam megjegyzéseire, dolgaira, függetlenség attól, hogy most tartozzak neki valamilyen mértékben szívességekkel amiért fuvarozz. Nem, köszönöm. Igen, a tömegközlekedésben is függ az ember a busz vagy a taxi vezetőtől, de ezeknek be kell tartani egy időrendet ami előrelátható és amivel számítani lehet, ami nem szívesség, ami nekik munka, nekem szolgáltatás és ahol nincsenek ilyen személyre szóló dolgok a kockán. Tehát a titkos indulatú meghívást kecsesen elutasítom. Köszi, de nem köszi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése