További Közreműködés az Emberekkel

Az az első gondolatom, hogy el kellene mennem a boltba kólát és fagyit venni. Jó lenne, ha feltőlteném az iPod-omat, amiről eszembe is jutt, hogy jó lenne egy igazi, jó iPod már végre. Várj, be is kapcsolom egyből. Van akinek szerencsélye van az ilyennel de ez az egyém elejétől kezdve nem akart működni. Most fizessek be $35-t ahhoz, hogy megnézék mi baja van és lehet, hogy nem is tudják igazán megjavítani? Nem emlékszem, hogy régen ennyi baj lett volna a walkmanokkal. Miért nem lehet valami rendesset kitalálni?

Maga az iPod közben egy egész világot készít többféle talalmányokkal, mint a Podcast és egyébb furaságok. Hangravéve könyvek és egyebek. Még nem hallgattam meg egyetlen egyet sem, de már hallottam eleget róluk. Nem tudom, meg tudom-e szokni a hangos irományokat, de érdemes lesz majd kipróbálni, nem?

Tegnap voltam egy baby-showeren. Mario egyik volt munkatársának a baby-showere volt. Ő megkért, hogy menjek vele, főleg azért mert meg kell neki mutatnia hogy neki van valakije, mégha nincs is. Szomorú lehet, ha hamis barátnőket kell felmutatnia barátai előtt. Részemről azért mentem el, mert nagyon kedvelem az egyik pasit, Rafaelt, aki imádja az IBM laptopokat és aki mindig nagyon érdekes dolgokat tud nekem mesélni. Maga a baby-shower rettentetes volt, és egypár undok embert kellett kibírnom. Volt egy csaj aki nagyon nem szeretett, és fogalmam sincs miért. Volt egy csaj akit előszőr nagyon kedveltem, amikor láttam tavaly, de most nagyon ellenségessen viselkedet.

A baby-showerek rettenetes buli-formák ahol mindenféle hülye játékokat találnak ki ahol mindenkit kicsúfolnak. Pénzt szednek és ajándékokat kell vinni a kisbabának, aki meg sem születet. Ahogy kinyítják az ajándékokat, mindenki kórusban óóóóóó-t és ááááá-t mond mintha az a sok ronda cucc amit kitépnek a csomk tettszene. Szokásszerint, az első, hetedik-vagy kilencedik és az utolsó ajándék adója lesz a következ terhes. Nem mintha igaz lenne, de helyet add arra, hogy mindenki tovább csúfolódjon. Miért mentem el? Rafael miatt és azért mert reméltem, hogy ez a csoport okosabb lesz és nem hülyéskedik. Persze, nem tudtam, hogy azért nem ismerem a csoport bunkó oldalát.

Volt egy hülye pasi aki most kérdezi meg másodszor, hogy miért nem kaphatnak mobil vonalat a menekültek. Hát kis apám, azért, mert nem tudjuk biztosra, ha a menekültek ki tudják-e fizetni, vagy ha majd megtaláljunk ha ki kell fizetettni velük a számlát. Ezek után elkezdett butáskodni, mondogatni mindenféle hülyeséget az ezotérikus dolgokról, a reinkarnációról és egyébb agyalágyult dologról amiben úgy látszik, hogy hiszik. Be akarta mutatni, hogy ő milyen jó ember mert ő nem bánt senkit és csak a jót akarja a többieknek, de minél többet beszélt annál jobban azt a benyomást keltette, hogy el akarja hitetni magával, hogy jó, hogy ne keljen neki azon gondolkodni, hogy mit kell csinálnia vagy mit kell elérnie az életében.

Ennek persze az lett a vége, hogy eldöntöttem, hogy nem megyek el többé Mario barátaihoz. Kedvelem Rafaelt, de inkább csak néha-néha találkozunk, mint hogy buliaiba menjek. Plusz, kezdem érezni, hogy ideje letávolítanom Mariót tőlem egy darabig. Carollt sikerült fájdalom mentessen eltávolítani, most lassan Marión a sor. Utánna, szerintem Rosán lesz a sor. Nem tűröm ezeket az embereket.

A héten volt eg elég... ^////^... gazdag beszélgetésem Marcóval, az Air France légikisérővel. Jó érzés, hogy tovább emlékszik rám, és annál jobb az, hogy hogyan emlékszik rám. Nem tudom pontossan milyen nap volt, de talán lehetet szerdán, vagy így. Nem tudom mi van vele, de talán az, hogy egyidősek vagyunk, de közel érzem magam hozzá. Van benne valami ami emberként érint meg és amit szeretek. Azért hozom fel ezt a témát, mert épp ezen a héten ismertem meg egy amerikai pasit, Eric, akivel lehettet volna valami, de aki Marco teljes ellentéte. Persze, ami tetszett benne az a külsője volt és az a kevés dolog amiben olyan volt mint a Marco, és amit csak akkor lehetett rajta látni amikor, végre vége lett a szemináriumnak amit tartott, amire az ICE befizetett nekem. Arra gondoltam, hogy ezt meghagyom Stormberry-nek, tehát nem adok sok részletett erről, de azért egypár dolgot itt is megemlítek.

Eric Liljenstolpe, svéd származású akiben nem maradt semmi svéd, csak a neve, egy olyan csini-pasi, tökéletes kosztümben és hatalmas nagy mennyiségű hamissággal. Siker-formulákra támaszkodva, a könyvben leírt minden egyes szabályt folytatott, hogy "sikeres" legyen. Mindenkivel igyekezett beszélgetni, eléje ment mindenkinek, mégha ez azt is jelentette, hogy csak rövid, jelentéktelen beszélgeteseket tartott mindenkivel és folyamatossan nem figyelt az emberekre, pedig mindent elkövetett ami a könyvben van, még azt a kis trükköt is sikerült elsajátítania, hogy az ember szemébe néz. Profi, tényleg, de hamis. Sajnos. Két napon keresztül ez ment és én hülyére untam magam. A szeminárium röhelyessen nevetséges volt és Eric hol teljesen hamis vagy félelmetessen, vallásossan elvetemültnek tűnt. Volt egy pillanat amikor úgy beszélt Stephen Covey tanitásairól mintha egy megváltó lenne. Annyira megijesztett, hogy majdnem kirohantam.

Amerikai, üresfejű, vallásossan elvetemült, agymosott, hamis... Szerintem egy brazil csaj tettszett neki a csoportból, Cristiane, de a végén nem jött össze semmi, vagy legalább nem tudok róla. Folyamatossan igyekezett kedves lenni és figyelmes, de ... idegeimre ment. A szalon tele volt hülye menedzserekkel akik tovább viszik majd ezt a butító tanítást, rettenetesebbé teszik dolgozóik életét, majd azt hiszik, hogy ők szuperek mert elvégezték a Fanklin Covey szemináriumot, és ha még mindig baj van a munkásokkal, az csak is a munkások baja, nem az övék. A munkások azok akik rosszul vannak.

Pénteken, ahogy vége lett a szemináriumnak, Eric felajánlottam mindenkinek, hogy meghív egy italra. Na, gondoltam, ezt ki tudom használni. Mindenki hérte már elment, és csak Eric és én maradtuk. Ekkor volt amikor kezdett megrepedezni a Franklin Covey munkás és egy ember bukott ki, de nem tudom mennyire hamis volt. Rengeteget beszélgettünk, angolul (persze, Eric amerikai, emlékszel?), és arcába dobáltam, hogy hamis és vallásossan elvetemült, plusz azt is, hogy vágyik az "isteni hatalomra" amit "önzetlen segítségnek" álcázik. Ő elég jól vettete, majd azt mondta, hogy felsőbbségi komplexusom van. Mosolyogva válaszoltam, hogy igaza van, és hogy ráadásul narcisista is vagyok. Rengeteg butaságról is beszélgettünk, közte szexről is, ami egy szép nevetést hozott ajkára. A szexet pedig kizárólag a "fuck" szóval fejeztük ki. Volt benne valami kifejezetten nygutató és laza. Nem beszélt sokat, nem mondott sokat magáról, de volt egypár pillanat amikot itt-ott valamit mondott.

Magába zárt, folyton a "siker szabályain" jár a feje. Mennyit tanulhatna Marcótól!

Nem lett belölle semmi (van barátnője), pedig lehetett rajta érezni, hogy nagyon megingadozott és szerette volna. Miért nem lehet mindenki olyan mint Marco?

Tudom, mert Marco csak egy van.

Na, ez lett volna legfrissebb kis kalandom. Valjon mikor jön el a következő és milyen lesz a pasi?