Vannak emberek az ember életében akik barátaidnak mondják magukat, mégis nem valami barátságosan viselkednek. Emberek akik valahogy időről időre, vagy folyamatosan arra törekednek, hogy valami dráma bontakozzon ki, akik nem tudnak nyugton maradni, ha jól vagy, mert muszáj nekik mindenféle megjegyzést tenni, dolgokat szuggerálni, vagy pletykálkodni rólad és mindenféle történeteket terjeszteni, amik annyi igazzal bírnak, mint a politikusok szavazási kampány ígéretei. Ezeket, persze, az ember lassan igyekszik lerázni, de nehezebben kopnak le az emberről, mint egy rágógumi a nyár kellős közepén - és ugyanolyan undorítóak.
Az ember néha jóhiszemű, és azt gondolja, hogy talán rosszul értette, talán nem úgy akarta mondani, "szerencsétlenül fejezte ki magát", rosszul értette a tónusát, stb., de aztán amikor többször fordul elő, valahogy már nem véletlen, már nem az emberben a baj, és - persze - már elveszti a bizalmat abban az emberben. Nyilvánvalóvá válik az indulat a látszólag ártatlan megjegyzésben. Van aki tűri, van aki nem. Én, ahogy az már köztudott, nem. Ennek a vége, természetesen, a kapcsolat gyökeres kitépése. Aki pedig tűri, az hagyja a kapcsolatot romjaira rogyni. Ha egy kapcsolat (itt most akármilyen kapcsolatra értem ami két ember közt keletkezik) olyan mint egy növény, akkor amint el kezd kényelmetlen lenni a nem tűrő kitépi mint a gazt, a tűrő pedig nem öntözi és hagyja elhervadni.
Hogy ezek az emberek miért olyanok amilyenek, azt nem tudom. Vannak akik féltékenységből, mert azt hiszik, hogy akkor most te elveszed tőlük mások szeretetét/figyelmét, vannak akik pedig irigységből, mert nem bírják, hogy talán te boldogabb, elégedettebb, szebb, okosabb, sikeresebb vagy. Van aki nem bírja látni, hogy valaki másnak jobban megy az életben, még kevésbé, ha olyan emberről van szó aki olyan döntéseket hozott amik szerinte nem elfogadható, rossz döntések.
Nem lehet boldog aki elégedett a munkájával. Nem lehet boldog, aki nem hordja le a jelenlegi kormányt. Nem lehet boldog aki szórakozik. Nem lehet boldog aki nem házas. Nem lehet boldog aki nem akar gyereket. Nem lehet boldog aki nem féltékeny. Nem lehet boldog aki nem aggódik a házimunka miatt. Nem lehet boldog a nő aki nem akar női dolgokat csinálni, mint főzni, mosni, varrni, és aki nem osztja meg barátnői örömét a mindenféle házimunka tippek megosztásában. Nem lehet boldog akinek a feje nem jár folyamatosan a családon a párján, "az urán". O_O
Nő vagyok, nem akarok családot - szeretem azt ami van és nem kell nekem több -, nem vágyok férjhez menni, nem szeretem a házimunkát - és a Kari sem! ^_^ -, nem szeretem a "nőies dolgokat". Szeretek szórakozni, oda menni ahova kedvem tartja, egyedül lenni, szeretek moziba járni, szeretem az autós filmeket, az "action" filmeket, Woody Allen-t és Roman Polansky-t, a hip-hop zenét, a rögbit és az Amerikai Futballt. Szeretem a sört, a tequilát, a János mézes pálinkáját, az amerikai autókat, a csinos pasikat és a közgazdaságot. Kari imád olyannak amilyen vagyok - és még jó, mert ha másra számít hoppon marad! - és én őt. Rettenetesen boldogak vagyunk, de olyan nagyon, hogy igen, sajnos irigységet keltünk a többiekben. Búúúúú-húúúú. Akinek pedig tetszik csak ezt mondom: "fel is út, le is út".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése