Napok óta olvasok egy komoly távközlési e-magazinban cikkeket arról, hogy hogyan bizonyos országokban az emberek jobban használják az SMS-t, mint a telefonhívást. Vagy hét év gyakori benchmarking-os tapasztalattal, miáltal - legalább Amerikában - volt elég lehetőségen észrevenni, hogy az SMS ára rendszeresen alacsonyabb a perc díjnál, eleinte azt hittem, hogy valamit rosszul olvastam a cikkben, de miután másodszor olvasok ilyeneket, kezdett égnek állni a hajam.
Persze egy SMS-nek több pozitív oldala van a hívással szemben, például el lehet küldeni és nem kell remélni, hogy a szám amire küldöd nem foglalt, ugyanis az SMS továbbra is beér. A címzett akármikor elolvashatja, elteheti, tovább küldheti, és könnyen tud rá válaszolni ugyanolyan formában. Az SMS több számra is küldhető egyszerre - amiért elő szokott a fiatalok közt fordulni, hogy a party meghívót ilyen formában forgalmazzák -, és a készüléktől függően kis emoticon-okat vagy ikonocskákat is lehet beletenni. Az SMS sokkal diszkrétebb szokott lenni, mint a hívás - már aki tudja hogyan kell kezelni - amiért nem szokatlan egy gyűlés közben megfigyelni, ahogy ez vagy az az ember az asztal alatt bütyköl, vagy le- le nézeget időnként. Nem egy főnök szokott így sebtiben szólni a titkárnőnek, vagy az alattvalóinak, hogy valamit vagy valakit keressenek megy, hozzanak neki ezt-azt, vagy szóljanak valakinek, hogy késni fog. Vannak országok ahol a 911 - vagy segédhívás szám - tud SMS-t fogadni, amiért azok az emberek akik valamilyen oknál fogva nem tudnak beszélni tudjanak segítséget kérni.
A cégek szeretik az SMS-eket amiért ezek többféle üzleti lehetőséget nyitnak, mint a tartalom SMS (ezek azok a szolgáltatások ahol az ember egy számkódra küld egy előremeghatározott üzenetet, amivel kaphat valamit, adhat valamit, szavazhat valamire, stb. Ezeknek az üzeneteknek az ára általában más a rendes SMS-eknél), vagy SMS hírdetés, SMS számlázás, egyebek közt. De azért szeretik az emberek az SMS-t mert mind ezt tudja, mind ezeket a lehetőségeket adja, vagy valami másért? Bizonyára van aki ezek az okok miatt szereti, de nem kevesen azért választják, mert olcsóbb a hívásnál. Hogy egy perc alatt többet lehet mondani, mint egy SMS-ben, ahol az ember általában csak 160 karaktert pötyögtethet le? Igen, de az SMS-eket az ember számon tudja tartani, a perceket nem. Ráadásul, a kifejlesztett üzenet-kifejezásekkel (txtin, Amerikai angolul), 160 karakter igen komplett mondanivalókat tud átküldeni kevesebbért, mint amennyit egy percért fizetne az ember.
Habár a távközlési üzlet szempontból az üzenet küldés és használat az ügyfelek közt fontos, nem szabad, semmilyen oknál fogva elfelejtkezni, hogy ennek az ára és sokszor a használata más a hívásoknál. Azt se szabad elfelejteni, hogy a mobil telefon nem csak a jó keresetű rétegek kezében van, hanem - a többféle csomag díjnak köszönhetően - alacsonyabb bejövetelű rétegekben is használt, és holott van aki Dubaiban roaming-ól vele, van aki fillérekkel hozza ki a díj árát, akinek vigyáznia kell mire költ, mire nem, és aki minden lehetséges alkalommal az olcsóbb lehetőséget fogja választani.
Ez nyilvánvaló az ARPU (Average Revenue Per User, átlag bevitel felhasználónként) és egyéb indexekben, amelyek mutatták, hogy ahogy nőt a felhasználók száma csökkent a főre eső bevitel. Talán több a szegény a piacon? Nem igazán, de piacról piacra, sok ember van olyan - főleg a közép osztályban - akiknek más költségei vannak és óvatosan fogyasztanak, vagy akik szegényebbnek tartják magukat mint amilyenek.
A piacban, végül is, az ár fontos tényező, és az aki ezt nem fogja fel, aki úgy kutat, hogy ezt kifelejti a kutatásból, a megfigyelésekből, az pazarolja az idejét és hamis, nem megbízható adatokat tálal a világ elé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése