Elkezdődött Június végre, az egyik kedvenc hónapom, és a hírhedt "Fekete Hónap" a naptáramban. Érdekes módon, ebben az évben megint azo9n találtam magam, hogy nincs elég fekete cuccom, tehát kénytelen voltam menni venni egypár blúzt, ami érdekes módon sokkal könnyebb volt itt Costa Ricában, mint otthon Magyarországon. Emlékszem otthon egész májusban keresgéltem mind a Mammut-ban, mind a Westend-ben, nem tudom hány ezer boltban (Esprit, MNG, Benetton, Zara, Retro, M&S...) és alig találtam valamit, itt pedig elmentem munkaután egy nap a Paseo de las Flores-be, letettem a kocsit a fizetős parkolóba, és amint bementem a bevásárló központba az első boltba láttam egy gyönyörű garbót - totál olyan mint amit Benedict Cumberbatch használt a Star Trek-ben - majd míg az általam kitervelt első bolt felé mentem véletlenül megpillantottam egy másik pólót egy másik boltban, és amikor ahhoz a bolthoz értem ahova eleinte menni akartam, már volt nálam három darab, a boltban (egy GEF nevű bolt ahol csupa egyszerű pamut ruhát lehet szerezni), pedig nyolc felmért darabból ötöt vettem meg, még pedig úgy hogy kettőt csak azért nem vettem meg, hogy ne keljen túl sokat fizetnem. De minden darab olyan szép volt, és olyan jól állt!
Olyanok, hogy nadrág meg szoknya nem nagyon vannak, de ezzel is van egy tervem: meg akarom próbálni, meg tudom-e őket varrni. Igen, tudom, nagy vállalkozás, de amikor egyetemre jártam egyszer varrtam magamnak egy nadrágot és egy szoknyát és nem lett olyan rémes, plusz a múlthéten fejeztem be egy drapp nadrágot ami nem lett tökéletes de kezdetnek elég jó. Tegnap el is mentem egy anyag boltba és vettem 2x2 méter fekete anyagot két különböző anyag típusból: 2 méter egy puha vászon szerűségből (az a neve, hogy Linette), és 2 méter valami amit itt úgy hívnak, hogy "casimir", de biztos vagyok benne, hogy nem ugyanaz mint a cashmere. Ezek meglehetősen olcsó anyagok, tehát nem aggódom, ha amit majd varrok belőlük nem lesz tökéletes. Minden esetre, amit ezekért fizettem fele annyi sem, mint amibe kerül manapság egy nadrág vagy egy szoknya.
Ruhavásárláskor nekem az alsó rész mindig a legproblémásabb, ugyanis nem vagyok egy vékony, vézna kis cérna száll, hanem egy igazi ember forma, és a boltokban alapvetően csak a kábítószereseknek és anorexiásoknak gyártanak ruhát. Komolyan, hogy lehet olyan szoknyát gyártani amibe csak az egyik combom fér be? És én nem is vagyok kövér! De igen, már volt olyan és nem egyszer. Aztán sajnos manapság csak prostituált ruhát lehet szerezni a boltokban - legalább itt - és aki nem akar kilógó fenékkel vagy kigördülő pocakkal járni annak csak egy választása van: csináltatni kell a ruhát. Így hát úgy döntöttem, hogy megpróbálom, és őszintén, a nehézségek ellenére, nagyon tetszett az eredmény!
Igen, a nadrág varrást azt hiszem Február óta tervezgetem, de nagyon nem mertem belekezdeni a varrógép miatt, ugyanis nem tudom igazán használni. Kézzel könnyebben és biztosabban varrok, de géppel nem. Viszont amikor eldöntöttem, hogy varrni fogok, azt is eldöntöttem, hogy géppel fogok varrni, hogy azzal is gyakoroljak. Őszintén, nem is volt olyan nehéz, ezért merészkedtem most venni több anyagot és megint nekilátni ^_^.
A varrásnak van több előnye és hátránya: például az ember nem mindig talál jó anyagot, tehát abból kell varrnia amit talál. Aztán, míg az embere belejön, a varrás sok időbe telhet és az eredmény nem mindig valami jó, vagy az ember nem csinálhat mindig azt amit szeretne, ha nincs hozzá egy megfelelő forma vagy patron. A minta is egy másik elem: vannak darabok amiken speciális minták vagy rajzok vannak amiket nem lehet varrással elintézni. Ezeket a vásárlással az ember ki tudja küszöbölni. Ugyanakkor a varrásnak olyan előnyei vannak amiket vásárlással nem lehet elérni: a ruhát pontosan olyanra lehet csinálni, hogy kényelmes legyen az emberen. Mindig méretre lehet szabni, és az is a pláne, hogy az ember méretéhez illeszkedjen. Ugyanakkor, aszabás mintától függetlenül mindig lehet olyan változásokat csinálni amik az embernek jobban tetszenek. Például én szeretem a zsebeket, így még ha egy patronon nincsenek zsebek, tudok szabni rá zsebeket. Vagy a nadrág amit most varrtam, annak tulajdonképpen boka felé keskenyedő szárai voltak, én pedig egyenesnek szabtam meg.
Varrással ha meg van az anyag és megvan a szabás minta (vagy patron, igazán nem emlékszem hogy hívják magyarul), akkor megvan a darab. Nem kell szezonokat várni, nem kell több száz boltot átkutatni, és legfőképpen, nem kerül annyi pénzbe mint a ruha a boltokban. Ha nagyon belejövök, ki tudja, még lehet, hogy nekiállok hímezni és szmokkolni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése