Vásároló Mánia -- Az amazon.com fogyatékosság

Legalább nem csupa homoerotikát vettem! Most nyomtam le a "place your order" gombot az Amazonban, és azt ígérték, hogy június 4.-ére Miamiban lesz a cuccom. Ez azt jelenti, hogy a következő szombaton, ha minden jól megy, mehetek érte az Aerocasillas-ba. De mit vettem? Anais Nin regényeket és a két "trópusi" regényt Henry Millertől. alig tudok várni rájuk! Azt hiszem most gyorsan majd befejezem Anais naplójának az első részét, hogy amikor ide érnek elkezdhessem Henry Miller regényeit! Jaj, olyan sok jó olvasnivalóm van még hátra! Méhes György, akit imádok és szeretek, és nincs nála jobb az egész világon, Paul Reidinger könyve, Anne Perry, Ruth Rendell... bárcsak otthon maradhatnék olvasni!!!

Hát nincs jobb a könyveknél?

Péntek van. Végre péntek!! Annyira vártam!

...

Kicsit kések a repülőjegy vásárlásával, de már a jövő héten, legkésőbb június második hetére meglesz. Ezek után már csak a Bulgáriai utazást kell elintéznem, és lefoglaltatnom a szállókat Bécsben (a Continentalba akarok menni megint), Párizsban (Maison du Pré, természetessen) és Szófiába. Még gondolok azon, hogy foglaltassak-e le egy szobát Rilában, mert komolyan fel akarok menni oda, és onnan tovább menni Plovdivba, de még alszok egyet rá. Beszélni akarok egypár barimmal, hátha velem akarnak tartani vagy Bécsbe, vagy Bulgáriába, habár... talán egyedül sokkal érdekesebb lenne.

.^.
°.°.°
°

Táncolós kedvemben vagyok. Szól a jó zene ebben a francia adóban, 100% elektronikus zene és kedvem volna leoltani a lámpát, behunyni a szemem és a sötétségben táncolni. Vágyok a tánc által szerzett szabadságra. Vége a trópusi viharnak, szemem megint zöld, hajam továbbra szép és hosszú, főnökömön pedig egyre jobban látni, hogy vonzódik hozzám... de ez mind csak információ, adat, világi, banális tény. Lelkem fellobban és súgja langyos hanggal "I believe I can fly.... I wanna fly like and eagle, let my spirit carry me... I am spirit and body is my vessel... but I can break free, be eternal and fuse into Rho Ophiuchi..." Fejem lazul, hajam egy selymes függöny ami a szélben lobog és zászlóvá lesz. mellkasom emelkedig, tele friss levegővel ami tűzként szökik majd ki... és repülök.... Legyen a nevem Rho Ophiuchi... egy csillagpor felhő kint a szabad űrben. Látom magamat Henry Millerben, és Henry Miller látja magát Rimbauldban. De ő nem Rimbauld és én terjedek... egyre terjedek. Minden gondolatom szabad.

Gyönyörű a világ, Szebb vagyok én és nincs mind ennél jobb!

Jó Élni!!

Kontakt Lencse

Kész a kontaktus lencsém!!! Ma megyek el értük. remélem minden rendben velük. Most már csak a jegyemet kell megvennem. Jaj, jaj, kicsit aggaszt ez a Bulgáriai utazás. Sikerül majd simán megvennem a jegyet az Internetten keresztül? Talán ezt is az Air France-szal kellene megoldanom... Na, majd valahogy meglesz, mint mindig.

Ma hallottam valamit Aputól ami csalódást okozott. Apu kijelentette, hogy már nem tud integrálni se deriválni (ami olyan egyszerű) és már nem is érdekli. Hogy tudja valaki elveszteni a kedvet a szellemi gyakorlatoktól? Főleg a matematikától! Ő nem akar többet tanulni, többet olvasni, semmi. De akkor már csak butulni fog. Lehet, hogy összefügg azzal, hogy egyre több szót felejt el és már nem tud folyamatosan beszélni? Lehet, hogy nehezére esik koncentrálni és gondolkozni?

Minden esetre csalódtam benne.

...

Beszéltem tegnap Kathy-val és eldöntöttük, hogy 2011-ben elmegyünk Dél Afrikába a Rugby Kupára. ^_^ De jó lesz!!!

A Doboz

Anyu kért tőlem tegnap egy üres cipődobozt. Mondtam neki, hogy ilyen nekem nincs, de talán valami más doboz jó lehet. Volt egypár használatlan Amazon dobozom. Megfelelő. Attila gatyáinak kellett. A lépcső alatt van egy nagy sárga tekercs és méricskélő micsoda lábak. Van egy sose látott sárga doboz. Attila munkaeszközei. Anyu egy nagy szennyes dobozból mosta neki a ruháját.

Tegnap este helyet csináltam cuccainak a fürdőszobába. El kellett tennem dolgokat amiknek már volt helyük, hogy kiüríthessek Atinak egy oldalt a mosdó mellett. Ékszeresdoboz ékszeresdoboz tetejére, és örültem, hogy vettem egyszer több nád kosarat amibe belepakoltam kenceficéimet, hajbavalóimat, gyógyszereimet és egyéb dolgaimat. Könnyebb volt így magamat áthelyezni. Ati cuccait is szépen elrendeztem, rendbe, esztétikusan, mert végül is még mindig az én fürdőszobámnak tekintem. Mit mondjak? Már egy ideje az is volt.

Ma Ati kopogott a fürdőszoba ajtaján: "Siess!", ami már régen nem történt, és láttam, hogy a Dani kis ágyát a komputer szobába tették. Most ott alszik az Ati. Arra gondolok, hogy az Anyunak rég meg kellett volna venni azt a kihúzható ágyat amiről olyan sokat beszélt. De persze, az sose lett meg. Azt hiszem most már nem nagyon lesz nekem Internet otthon, és most már tuti, hogy nem tudok egy zongorát oda be tenni, ahogy azt egy ideje szerettem volna.

Lehet, hogy most tényleg hazaköltözik? Mi lesz akkor a Yuly-val és a Danival?

Családi Dráma

Atiék megint összevesztek. Ati megint hazaköltözött. Meddig? Azt senki se tudja. Lehet, hogy még ma ki is békülnek. Hogy lehet mindig így összeveszni? Hogy lehet ezt folytatni? Hogyan bírják ki? Szerelem? Nem hiszem. Ha igazán szeretnék egymást akkor nem lenne ennyi problémájuk. Közben gondolom, hogy a kis Dani szenved. Persze, ezek után mindenki azt kérdezgeti miért ilyen rettenetes a gyerek. Ja igen, a Yuly elfuserálta a gyereket, de igazán senki se akar arra gondolni, hogy a Dani tönkrement. Jaj, csak ne. Három és fél éves és még mindig nem képes vécére menni, nem tud rendesen beszélni, pedig már elég öregecske ahhoz, hogy alig lehessen érteni mi a francot akar mondani, és teljesen kezelhetetlen.

Anyu közben beleüti az orrát az Atiék dolgába, oktatja a Yuly-t abban, hogy hogyan kell jobban olyannak lenni mint ő. Folyamatosan mondja a szegény lánynak, hogy mit hogy kell csinálnia. Nem veszi észre, hogy ezzel úgy viselkedik, mint a Nagyapi vele? Hogyan nyissa ki a mosóporos dobozt, hogyan nyissa ki az ajtót, hogyan menjen át az utcán. Na, ugyanaz, de ő nem akarja észre venni. Közben azt sem akarja észre venni, hogy ő pedig elfuserálta az Atit, aki nem képes magától se mosni, se főzni, se semmit megtenni, aki nem képes egy rendes, felnőtt kapcsolatban lenni, mert megszokta, hogy az egyetlen kapcsolata az amit az Anyuval tart fen. Anyu mindent megad neki, tehát neki miért kéne valamit is csinálnia? Pénz erre, arra, amarra, majd jön az Ati haza elmesélni, hogy a Yuly milyen gonosz és az Anyu kérdés nelkül az Ati oldalát foglalja, nem látja az Ati hibáit, azt, hogy ő sosincs otthon, hogy megcsalja a Yuly-t, hogy amikor otthon van akkor csak az Internettel foglalkozik, hogy nem képes időt fordítani saját fiára, nem képes magyarra tanítania, nem képes egy rendszert felállítania, játszani vele, beszélni vele, egy mesét olvasni neki, leülni vele tévézni... semmi. De persze, mindenben a Yuly a felelős.

Azt hiszem, hogy ha az ember egy kicsit jobban belenézne a dologba, észrevenné, hogy Apu és Anyu azok akiket felelőségre kellene venni azzal kapcsolatban, hogy a Dani mennyire van elfuserálva, és az Ati kapcsolata mennyire romokban áll.

Tegnap megmondtam Anyunak, hogy neki folyamatosan vezetnie kell, kormányoznia, rendelnie kell mindenkinek az életében, és ezt a Yuly nem veszi jó néven, főleg amikor a kezdettől fogva a Yuly ki lett közösítve. Anyu ezt nem értette valami jól, akkor adtam neki egy példát amitől sírva is fakadt.

"Amikor itt volt a Lobi neked fontosabb volt a Lobi, mint a Dani."

Ezt nem lehet letagadni, és van elég emlékem, hogy bebizonyítsam. Vajon azt gondolta, hogy ez nem jön vissza? Hosszú hónapokon át szidta a gyereket mert zavarta a kutyát? Hosszú hónapokon át a kutyát védte a gyerek ellen. Ezért még meg kellett fizetnie. Ha rosszul érzi magát ezért akkor jó. Talán valamikor majd azt is észreveszi, hogy mit tett az Atival. Ezért még meg kell fizetnie.

Ma az Apu nem szólt hozzám a kocsiban. Mit is mondjon? Igazam van, és nem fogok ebből engedni.

Randi Barátaimmal

Reggel 10 óra van. Mindjárt be kell hagynom egy picit a bejegyzést, hogy kimossam a hajamból a Keraflex-et, egy keratin pakolást amit minden vasárnap hajmosás után felteszek, hogy egyre erősebb, egészségesebb és szebb legyen a hajam. Érezni lehet, hogy használ mert most kezd már dúsabb is lenni és a végei nem nyílnak szét annyira, a szálak nem töredeznek mint régen. Tehát most egy pillanatra megyek, ezt kimosom a hajamból és jövök, jó?

...

10:32. Olyan nagyon hosszú a hajam, hogy fél órán keresztül kell száríttatnom. Rettenetes. De gondolom megéri, mert olyan szép! ^_^ Gyönyörű szép a hajam. Érthető miért tetszik a Gyuszinak annyira.

Itt mindjárt megint elered az eső. Itt az esős időszak. Pénteken, amikor mentem vissza az irodába az elmegyógyintézetből csontig áztam. Rettenetes volt, mert szép Benetton ruhám lábaimhoz tapadt és rettenetesen hideg volt! A csizmám is beázott és a zoknim olyan volt mint egy leves. A fürdőszobában sikerült megszárítanom a ruhámat, habár mégis egy picit nedves maradt, de a csizmám és a zoknim vizes maradt. Így kellett gyűlésre menni, amiről majd lesz egypár mondanivalóm, de lehetséges, hogy a Stormberry-ben, nem itt. Természetesen rám akart jönni a nátha, amiért rögtön be kellett bújnom az ágyba, ahol tegnap egész nap maradtam, hogy kiizzadjam magamból a "gonoszat". Úgy érzem sikerült.

Ma megyek a Marióval a moziba. VIP vetítő terem, VIP ülések. A legújabb Indiana Jones filmet nézzük majd meg. Délben találkozunk San Joséban, a TUASA megallónál, tehát lassan készülődnöm is kell. Most megyek. Igyekszem este is írni. Volna egypár dolog amit kiszeretnék tárgyalni, például azt, hogy Anyu a múltkor a Yuly-ra vette azt, hogy az Ati nem beszél olyan sokat magyarul mint régen (sose beszélt sokat magyarul) tehát ezért se tud megtanulni a Dani magyarul. A Yuly nem engedi. Na, erről lenne egypár gondolatom.

10 Perc Annyi Mindenre

Levelek, levelek, levelek. Rave. Zene. Progressive. A fülem csak a szerv ami által táplálom agyamat, lelkemet. Felemelkedem. Táncolok és felszabadulok és ezáltal kibontakozik belőlem az ember aki több a társadalmi a mai embernél és angyal lesz aki nem angyal, hanem ember, mert képes teljes egészében emberkén érezni.

Tánc. Tánc.

Τερψιχόρη Rave

A tánc múzsája. A múzsa emberi átalakulása. A múzsa aki eléri a szabadság állapotát. Τερψιχόρη Rave.

Élek.

Fogynak a percek és szerettem volna arról írni, hogy a Yuly nem akarja engedni, hogy az Ati magyarul beszéljen, hogy akadályozza Dani magyar tanulását... Anyu szerint. Beszélni akartam arról, hogy ma felhívott Sandra Dél Afrikából és azt érzem, hogy szeretem. Írni akarta arról, hogy levelet írtam a Gyuszinak és hogy mennyire szeretem, mennyire hiányzik. Beszélni akarta arról, hogy kapcsolatba léptem Malachit Andrással és... Istenem, milyen szép a szeme! Kívánom. Most. Írtam a Rosának is, de ki tudja mi lesz annak a vége. "Secret Admirer" levelezek a Carollal. Ő Snape helyet ír én pedig a Secret Admirer helyet, aki még nem tudom ki lesz, de lehet Remus, Lockhart, Bill vagy Cedric. Egy játék ami eltereli a figyelmemet.

Írok. Olvasok és szerelmes vagyok Anais Ninben miközben egyre jobban látom magamat Henry Millerben.

Dobog a szívem hevesen. Élek. Emelkedek. Az élet nem más mint tánc, mint ezt az ellepő extázis...

Annyit mondanék.. de már nincsenek perceim...

Ó Drága Magyarjaim!

Ez jó! Csökkent a reálkereslet. Olyan átlag 5,1%-ot nőt a nettó kereslet (amit kézbe kapsz) de az árindex 7%-ot nőt, tehát a Népszabadságban szereplő cikk szerint átlag 1,7%-ot veszettek a magyarok a reálkeresetből. Remélem nem fakadtok sírva, kedveseim. Itt Costa Ricában, HA SZERENCSÉNK van a bruttó kereslet 3-4%-ot nő évente, miközben az árindex felmegy a 13%-ig a jó években.

Hogy lehet, hogy a magyarok panaszkodnak egy 1.7%-os veszteségért amikor a máshol 10%-os veszteségeket is szenvednek az emberek és feleannyit nem panaszkodnak. Jól vagytok, kis cicáim!

Rugby Rugby Rugby!

Kihagyhatatlan!

Legyen Vége, Legyen Vége

Nincs a világon rosszabb ennél a "Bevezetés a Távköztésbe"-óránál ezzel a szemtelen, veszekedős, nő gyűlölő, idióta Kustra Ruben mérnök tanárral. Gyerekekkel megbeszéltük, hogy holnap írjuk meg az utolsó viszgát és ezzel túl is leszünk rajta. Már csak a jegyre kell várni, amit Ő NagyHülyesége kedve szerint add ki (nem, nem a vizsgáktól függ, mert ezek szerint mindenki átmenne). Jaj, ki nem bírom ezt a krapekot!

Hiányzik a Gyuszi. Hol van? Ezer éve nem ír.

Kedvem lenne a Malachit Andrással beszélgetni, vagy levelezni. Hol lehet?

A munka megy, megyeget, minden a maga útján. Dolgozgatom szép nyugodtan a Hálózati dolgon, továbbra is nem sietve a dolgot. Mondtam, hogy jövő szerdára lesz kész, és addigra elkészítem, nem előbb, nem utána. Betartom a szavamat. Le kell szoktatni ezeket arról, hogy most mindent mértéktelenül a hátamra tegyenek. Ennek már vége.

Beiratkoztam, Lidiette kérelmére, a Jog Iskolába. Nem tudom meddig csinálom, meddig viszem, mivel nem is igazán érdekel, és nem is kell kifizetnem. Lidiettenek kell egy ingyen Üzleti diplomája, és egy ingyen Jog diplomával akarja nekem kifizetni. Jó. Nem bánom. Tehát, most jogt is tanulok majd.

Ilyen a világ.

Erre Nem Tudok Választ Adni

Tegnap befejeztem a "Queer As Folk" sorozatot. Nem olyan volt a vége, mint ahogy Caroll mondta hogy lesz. Nem volt több hegedűs pasi és Justin nem hagyta ott Briant a hegedűs pasiért. Hogy miért kellett ennyit összehazudoznia? Nagyon szokot zavarny amikor az emberek ilyeneket csinálnak. Most mint gondolnak? Miért mondanak valamit aminek semmi oka? Végig nézem majd a sorozatot, azt hiszik nem veszem észre, hogy hazudtak? Ha nem tudják, akkor nem tudják mi a vége. Egyébként a vége jó volt. Nekem tetszett. Na, legalább ez is megvolt, ezt is megnéztem, és ennyivel "okosabb" lettem. Volt egypár dolog a vége felé ami nagyon érdekes volt, amit nem tudtam elhinni, hogy merték feltenni. Például az utolsó "szezonban" a melegek jogairól van szó, és arról, hogy házasságot köthetnek-e vagy sem. Részemről pár évvel ezelőtt az volt a véleményem, hogy jobb, ha nem köthetnek, mert arra gondoltam, hogy majd örökbe is akarnak fogadni gyerekeket és az nem lenne annyira jó, de nem azért mert "meleggé" nevelik a gyereket, hanem azért, mert szerintem a gyerek szempontjából hiányozna egy "role model". Hogy mondjam ezt. Ha egy gyerek két férfival vagy két nővel nő fel, akkor honnan tanulja meg azt, hogy milyen egy olyan emberrel együttélni aki a másik nemhez tartozok? Ebből a szempontból, őszintén nem állok a szingli szülők mellett sem. Szerintem az embereknek nincs joguk választani miféle társadalmi élményeket fosztanak meg másoknak, ebben a helyzetben, gyerekeknek. De persze, ez csak az én véleményem. Időben egy picit megváltoztattam a véleményemet, és gondoltam, hogy ha valaki el akarja rontani az életét házassággal, akkor csinálja akivel csak kedve van. Nem csak a heteroszexuálisoknak van joguk házassággal elrontani életüket, hát legyen. Még nem vagyok nagyon nyugodt abban, hogy mi jó a gyerekeknek a fejlődés szempontjából, de őszintén itt már rég semmi se az ami jó lenne. Ugyanakkor jobb ha egy gyerek két mamával, vagy két papával nő él, mint csak egy szülővel, vagy egy problematikus, elnyomó, bántó, Fritz-szerű családban él, vagy nincs is családja. Nem hiszem abban, hogy egy meleg szülőtől elvegyék a gyerekeit, örökbe fogadva vagy tőle született gyerekeket. Elhiszem, hogy mindenféle visszaélés tud és fog történni, de majd ezzel lassan, közben bajlódunk.

A sorozatban egy igen embertelen magatartást mutattak be a "keresztényektől" a melegek iránt. Tudom, hogy egy sorozat, de megdöbbentett. Az volt aztán a félelmetes amikor egy leszbikus pár úgy dönt, hogy kimenekülnek Kanadába. Az egyik, Mel, zsidó, és elővesz egy levelet amit a nagyapja írt. A nagyapja arról írt pedig, amikor Németországból kimenekültek az USA-ba, ahol szabadok lehettek, ahol senki se üldözte őket. Most pedig Mel, Linds és a gyerekei menekülnek az USA-ból ahonnan most üldözik őket, ahol elvehetik gyerekeiket és jogukat. Nincs megoldás, nincs egy boldog vége, hanem tényleg el kell menekülniük azt az üzenetet hagyva az nézőknek, hogy Isten bizony, az USA egy rettenetes, embertelen hely ahol lebombázzák azokat akik mások és nem is tisztelik őket halálukban, hogy aki nem olyan mint a többiek, az nem is ember és nem is Amerikai.

Most megint belekezdtem az Anais Nin naplójába. Isteni egy írónő. Szeretnék valamit olvasni amit irodalomként írt volna, de valahogy tartok attól, hogy affektált stílusa erősebb lesz meséiben.


Munkában, tegnap a főnököm meghívott ebédelni, köszönetül azért amit érte dolgoztam amikor nem volt itt. Tudom ez mi, van is neki egy neve amit a főnököm adott: "kedvesség sampon". Kedves, hogy jól érezzem magam, boldog legyek és tovább dolgozzak szótlanul. Amit nem tud az, hogy terveim nem változtak meg. Továbbra sem fogok otthon dolgozni, vagy többet, és továbbra is az a tervem, hogy kiveszem az egyetemi diplomát (valahogy be kell fejeznem ezt a buta tézist!) és azután keményen keresek munkát Magyarországon.