2007. november 20., kedd

Buranaberry: Jó Reggelt, Sabana Real!

Kedves Hópehely,

Már kora reggel itt ülök a munkahelyemen, sok olvasnivaló lenne, de az elküldött iratok nem is arról szólnak amiről dolgozni kell. VoIP ami nem VoIP hanem VoInternet. Mi a különbség? Csak az amit itt találtak ki: hogy ennek az internettenkeresztüli hangszolgáltatásnak nem lesz semmilyen minőségi mérete vagy garanciája. Egy telefon aminek olyan lesz a hangja, mint an MSN beszélgetéseknek. Azt hiszem mindnyájan tudjuk mennyire darabos és lehetetlen ez, ugye? Miért vesznek ilyen rossz rendszert? Miért nem adnak minőséget a kliensnek? Mert itt minden csak a "magán profitre" megy. Ezt a platformot megvették, de nem is tudták mennyi kliensre méretezzék, milyen szükségletei vannak, mit kívánnak, milyen használat várható el, mennyien használnák, mikor, mi a jelenlegi IP hálózat kapacitása... Megvették mert valakinek megkenték a kezét. Most pedig csinálni kell valamit vele. Idáig nég nem tudják mit akarnak csinálni vele, DE azt akarják, hogy készítsek el neki egy díjat. Hogyan? Munkatársaim, Kenneth és Isaac valamennyit magyaráztak tegnap erről a szolgáltatásról, de ők igazán nem tudnak semmit díjjakról amiért nem tudtak semmilyen jó segítséget nyújtani. Mit mondjak? Két villamos mérnök. Tehát azt döntöttem, (én magam), hogy csinálok egy kis benchmarkingot és magamtól kutatom fel a szolgáltatást, hogy tudjam mit lehet vele kezdeni, hogyan lehet ezt díjjazni. Természetessen erre Skypeval kezdem.

Ma korán keltünk Apuval, csináltam magamnak egy tükörtojásos szendvicset a munkába, ittam egy pohár kólát és rögtön jól éreztem magam! Felkeltem, nem volt olyan mint tegnap, hogy egész nap álmost voltam. Itt a munkában pedig csináltam magamnak egy erős kávét, és minden felszültséget beleolvasztottam. Fincsi volt, kényelmes és... olyan jó! ^_^ Kora reggel, ahogy megjöttem, lassan letelepedtem és elővettem kis kávés üveg edénykémet. Öntöttem egy friss csésze vizet venezuélai bögrémbe, négy kanál kávét a kávés edénybe és lementem az ebédlőbe megmelegíteni a vizet. Két perc után a forró víz a finom, őrőlt kávéval keverődott és tinta-feketévé változott. Ahogy mentem vissza az irodába minden finom kávé illatú let. A vastag porcelán bögre kellemessen átmelegedet és kezeimbe kájha langyosságot sugárzott tenyereimbe. Tudod, Hópikém, egy bögre kávé megteszi a különbséget a világon.

Valahogy ma mindenért sokkal boldogabb vagyok. Minden szép, minden kellemes, mindentől mosolyogni akarok.

Kaptam Kattia barátnőmtől egy tökjó tenyérméretű m&m formájú aluminium zöld dobozkát tele kis m&m csokikkal! Csak úgy. Meglátta az Automercadóban, és vett magának egy kéket, mert a kék a kedvenc színem, és egy zöldet, mert a zöld a kedvenc színem. Már elfogyott a csoki, de megmaradt a kerek kis fém dobozka. Olyan tök cuki!!! Gondolkodom egy kicsit a Mikulásra. @_@ Otthon öt Mikulást kell készíteni és a munkahelyre huszat!!! Jaj de sok!! Hogy fogom mind ezt elintézni! Itt a mikulás nem szokás, de én mégis megszoktam tartani. Valahogy szép, és valahogy mindenki (persze) nagyon örül neki. Olyan, mint a brownie: kicsit azért várjáj és mindig nagyon örülnek amikor megkapják.

Megjött a szabadsági lapom. ^_^ Mehetek, minden rendben, nem kell fizetésnélküli napokat kivennem!!! Beszéltem a HHRR lányokkal és minden rendben. Valamit nem számolnak jól a napjaimmal kapcsolatban, DE ezen kívül minden pompássan megy! Haza tudok menni és ez a fontos, nem?


Szeretettel Csókól,


~ Buranaberry

Nincsenek megjegyzések: