Sznapsot a Hétről

Azon kívül, hogy rengeteg munkánk van, és ma az ügyvédek a fejemre mentem, mert igazából nem tudom most tökkelütött hülyék, vagy valaki másnak dolgoznak, több figyelemre méltó dolog történt ezen a fél héten.

Elsősorban, ma elfogyott a kávém, tehát holnap nem szabad, hogy elfelejtsem, hogy el kell mennem a boltban a munkában egy csomag zöld zacskós Britt kávéért. Idáig mindig pirosat vettem, de annyi kávét teszek a francia préselőbe, hogy nem igaz. Így hát azt gondoltam, hogy ha veszek egy zöldet, mivel erősebb, kevesebb kávét is tehetek a préselőmbe és így tovább tartani fog a csomag. Sajnos nagyon lehet, hogy elfelejtem, de remélem emlékezni fogok (és nem kell majd rohannom az irodába reggel), és meg tudom majd venni út közben. Hn, igen, én egy reggeli, alapvetően munka-kávé-ivó vagyok, vagy egy délutáni kávézóban-kávézó.

Másodszor, ma, hajnalok hajnalán mostam hajat, mert úgy volt, hogy találkozom Marióval. Fura volt. Itt mindenki megmossa a haját minden nap, kora reggel és vizes fejjel megy el (vagy legalább így volt amikor én kicsi voltam), de én nem szoktam ilyet csinálni. Azért nem akarom máskor is megtenni, de azért érdekes volt. A végén nem tudtam a Marióval ma találkozni, mert bent kellett maradnia 8-ig, tehát most holnap találkozunk, és remélhetőleg ideadja a dokumentumokat a Tecnológico de Monterrey-től.

Megint felkaptam a tetszést a zsír krétákért! Persze nem festésre, színezésre használom, hanem tanulásra. Igen, filctoll helyet ezeket használom, hogy aláhúzzam a könyveimet, jegyzeteimet és egyebeket. Persze, ahogy nem rég felfedeztem, nem akármelyik kréta jó, hanem a műanyag kréták a legjobbak, azok amik nem túl puhák (vagy krémesek), és leradírozhatók. Ezek általában sokkal lágyabb színeket adnak amiért nem lehet velük eltakarni az írást. A csomag amit szavazáskor vettem, nem olyan. Fincsi, de krémes és így alapvetően csak a sárgát lehet használni.

Ha lesz időm, holnap el akarok menni venni egy csomaggal, és ha találok, akkor talán veszek két csomaggal, hogy adjak egyet az egyik takarítónőnek. Neki van egy gimnazista lánya, és, természetesen, ők nem gazdagok, tehát ez sokkal jobban fog neki beválni, mint egy csomag filctoll.

Ezen a héten még nem volt lehetőségem igazán naplózni, vagy bloggozni, annyi volt a munka, és még sok van hátra! A Bunkócska lassan "megnyugszik" és lassan észre veszem, hogy egyre több ember várja, hogy menjen el. A Fél Bunkócska is megnyugszik, de közben úgy tűnik, hogy az új takarítónk, egy fiú, lopkod mindenhonnan. Nem vettem észre, hogy hiányozna semmi a táskámból, és amikor ott van, mindig kulcs alatt tartom a fiókokat, de most észrevette, hogy hiányzik az egyik öngyújtóm. Igen, egy a sok közül, de arra direkt emlékszem. Holnap megkeressük a Fél Bunkócskával, de ha nem találjuk meg, szólni fogok a főnökségnek, és ezentúl a srác csak úgy fog nálam tisztítani, hogy ott leszek mögötte és figyelni fogom mint a sas. Már eleve nem tetszett, hogy az első naptól kezdve mondogatja, hogy neki egy milyen drága cucc kell, hogy hiányzik egy "töltő" egy valamilyen géphez ami nem is olyan mint amilyennek ő mondja, és nem is tudja pontosan megmondani, hogy most laptop, fényképezőgép vagy telefon. Annyira kellemetlen!

Meleg van, szörnyen meleg van, éjjel-nappal és valahogy az iroda, a gép sokkal melegebbé teszik. Már gondoltam arra, hogy beülök a vécébe dolgozni, de munkatársaim nem örülnének annak. Miért nem lehet az embereket meleg miatt hazaküldeni?

Sznapsot... angolul Snapshot, gyors, pillanatnyi képek. Ezek ennek a hétnek egypár darabkái. Ezek a pillanatnyi sznapsotjai. De ez nem a bejegyzés vége, nem ám! Ígértem képeket a vasárnapi reggeliről, és itt is vannak!

... és ilyen egy Twitter-reggeli!