2010. április 15., csütörtök

Házasság, a legbutább okok miatt

Esküvő esküvő hátára tornyosul, és valahogy ez a 2010 úgy mutat, mint valami szörnyen cliché rohanó szerelmes párok bálja. Merek nevetések és előre megtervezett mozdulatokkal, kéz kézben erősen igyekezve a kecsességre, sorra vonulnak a párok szégyenletes - mégis igaz - ló halál vágtatásban. Ki, ó ki lesz az első! Őrülten sietett Jetty, aki most már férjnél van, megint, és tele nyomkodja MSN üzenőjét csöpögősnél csöpögősebb buta kis mondatokkal olaszul, amiknek, szerintem, csak az lenne a varázsa, hogy olaszul vannak, mert annak aki érti csak is hányingert okoz. Komolyan Jets, egyszerűen undorító.

Rohangált Li, habár arról mindig tudtuk, hogy egy nagy zsák hazugság, de ő is ebben az évben akarta elhagyni hajadoni állapotát. Szegény kis butuska, komolyan azt hiszi, hogy csak álmodni kell?

Rohan a Bunkócska, aki az év végén  - feltehetőleg - fut be, mint az lánya apjának a második - vagy harmadik? - felesége, tíz év kapcsolat után, amit csak a (pénz iránti) szeretet tartott fenn idáig. Egy kapcsolat amiből annyira hiányzik a a tisztelet, az őszinteség, a megértés, az összhang, mint a szarvas hús a vegetáriánus étlapból.

Rohan most Fabi is. Ma itt járt a Bunkócska, tehát, hogy kikerüljem lementem a hülye alatta valóihoz, hogy egy picit beszéljek Minivel egy bélyeg kérdésről (Mini bélyegeket gyűjt, és én felajánlottam neki a bélyegetek amiket levelező partnereim borítékjain vannak), és ott volt Andi és Fabi. Fabi magához hívott, meg kért, hogy üljek le, és elmondta, hogy hírei vannak.

Ahogy azt tudjuk, Fabinak pár hónapja barátnője van. Nem új, tudni illik, hanem, ahogy Iri mondja, újrahasznosított barátnője van. Ők jártak, szakítottak, egy ideje nem látták egymást, Fabi egyedül volt, nem volt senkije, hiába vadászgatott, semmi sem jött be, és ekkor támadt bennük az ökologikus érzelem és reciklálták egymást. Ez az a csaj akinek a szülinapját a minap (vagy talán egy hónapja?) felejtette el. Lényeg ami lényeg, Fabinak eszébe jutott, hogy össze akar költözni a csajjal. Miért, hogy, minek, azt nem tudjuk, neki csak eszébe jutott, hogy ezt akarja. Felajánlotta a csajnak. Na, ebből, úgy tűnik, hatalmas nagy botrány kerekedett a csajnak, akinek családja ULTRA-katolikus, és nagyon-nagyon rosszul bántak vele. Nem, nem Fabival, hanem a csajjal. Nem, nem Fabi családja, a csaj családja. Ühüm. Ez Fabinak nagyon rosszul esett, amiért úgy döntött, hogy elveszi a csajt, hogy ne legyen gond, DE csak civil esküvőn. Na, ez itt nekem már nagyon zavaros és magasan illogikus.

Első sorban, miért kéri meg a kezét amikor igazából nem akarja elvenni és nem is volt terveiben, hogy feleségül veszi? Nem lett volna egyszerűbb akkor csak bocsánatot kérni és visszatáncolni? Másodszor, ha problémáztak azon, hogy össze akarnak költözni, mert hogy ULTRA-katolikusok, miből gondolja, hogy oké lesz egy civil házasság? Az ULTRA-katolikusok szemében a civil házasság és az együtt költözés egy és ugyanaz! Harmadszor, ez a csaj családja, NEKI kellene velük megbirkóznia, nem Fabinak! Ez a tipikus lökött, pihent agyú, semmire se jó eset amikor egy tökéletes hülye vállaira veszi mások problémáit. Miért nem foglalkozik inkább saját problémáival? Végül, nem gondolt arra, hogy ez NEM a dolgok megoldása?

Ja, elfogadom, hogy továbbra is a házasság egyik legnagyobb ellensége vagyok, nem hiszek ebben a társadalmi intézetben, és szerintem csak humbug, hülyeség és egy nagy értelmetlen ceremónia ami arra megy ki, hogy a liba nő azt vegye pici fejecskéjébe, hogy végre kell valakinek, és az ennél butább pasi leszögezhesse, hogy ő nem meleg, és hogy végre akadt egy nő aki hajlandó vele lenni, lefeküdni vele, és egyből le is foglalta. A házasság csak egy halom rossz ami még rosszabbá teszi a dolgokat. Sajnos így van ez, de hogy most azért menjen bele az ember ebbe a társadalmi bilincsbe, hogy egy vitát megoldjon aminek nem is biztos (sőt tuti), hogy ez a megoldása, az MARHA.

(egy nappal később folytatva)

Na most, ennek a tetejében az is fennáll, hogy Fabi és a csaj nem rég járnak együtt megint. Persze, ők már jártak előtte, de most csak nemrég kezdtek bele megint. Ez a "nem rég" talán olyan 1-2 hónapot jelenthet. Lényeg ami lényeg, nem kellene ezzel egy picit várni? Jó, jó, lehet róla szó, lehet egy terv amit majd a jövőben létrehoznak, de ilyen hamar? Főleg amikor Fabi még elfelejti a csaj szülijét és most hirtelen utazást tervez Olaszországba, csak azért, mert ő akar menni Olaszországba, és a csaj megy vele, véleménye pedig nincs arról, hogy hova mennek, mit néznek meg, stb. Ühüm, ez ám a boldog házasság alapja. Szarvasmarha és a vegetáriánus étlap.

Gondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen mikor vagy hogyan kell megtörténnie a házasság kérésnek, vagy ilyeneknek. (Amikor az ember menekül az ilyenektől sokat szokott erre gondolni, hogy meg tudja előzni és előbb lelépni.) Sok ember akit ismerek (főleg nők) agresszívan űzik ezt a témát, és valahogy az első pillanattól fogva, az első csóktól, vagy még előbb, folyamatosan arra várnak és arra törekednek, hogy házasságot kössenek. Van aki unszolja a párját, vagy éveken keresztül vár, vár, hogy eljöjjön a nap amikor megtörténik.

Én, pasis gondolkodásommal (mert nekem ilyen jutott), azt mondanám, hogy ha nem történik meg valamikor az első 18 hónapban, akkor már nem nagyon lesz igazán kérés. Ugyanis a házasságot általában a férfiak vetik fel, és férfi fejjel, ha valami jól működik, akkor minek akarod megváltoztatni? Nekem valahogy mindig olyan... hát velem idáig mindig az volt, hogy amikor akadt valaki valamilyen oknál fogva el akar venni, az pár hónap alatt meg is mondja, vagy legalább erősen ráutal a témára. Egy ráutalás, a téma megbeszélése jöhet, megtörténhet, de maga a házasság... azt azért az ember jól tervezze meg, jól gondolja át, és ha megteheti, kerülje el.

Mondom, nem hiszek a házasságban, de ha valamire is jó, az nem az, hogy valami helyzetet megoldjon. A házasság egy döntés, nem egy megoldás. De, persze, ez csak az én véleményem.

Nincsenek megjegyzések: