2010. április 5., hétfő

Blog Kérdes

Annak ellenére, hogy a napokban nem dolgoztam, sajnos nem jutottam hozzá az Internethez eleget sem, vagy legalább nem annyit amennyire szeretnék, ami, sajnos esetemben, 24/7. Ja, de nem vagyok net-függő! Csupán.. umm... nettező. Bloggozó. Olvasgattam itt-ott, kedvenc bloggozóim bejegyzéseit, frisseket és nem annyira frisseket is. "Rendszeresen Olvasott Blogok" listámon felsorakoznak többen is amikből már komolyan gondolom, hogy le fogom építeni. Ja, ja, én vetten fel őket, de valahogy a jó olvasmányból spam lett a vége. Hát nem szomorú amikor egy érdekes blogger eladja a lelkét, gondolatait és elveit több olvasó, több follower érdekében. Filozófiám szerint, ha valakinek már sok olvasója van, akkor én nem igazán kellek, tehát nem fojtatom, ill. nem olvasom tovább. Olyan mint a Best Seller könyvek: ezeket a publikumnak írják és ezért üresek és nélkülözhetőek.

A kedvencem megint írt, aminek nagyon, de nagyon örülök! ^_^ Imádom darabjait, történeteit! Ezek a, hát mondjuk, hogy "titkos bloggok", az olyan "nincs érintkezés, nincs szó, nincs semmi, csak te meg én", azok a fantasztikus bloggok amik olyan nagyon jók, de meg akarod tartani magadnak, hogy a te titkod legyen, nem érdekel ki más olvassa a világon, de te nem mondod el senkinek, mert így, titokban jó... na, azok csemegék! Egy ismerősöm írt, és waah~ Komolyan próbáltam olvasni, de annyira, annyira unalmas és lapos és semmitmondó és sehova-se-jutó volt, hogy két sor után nem is próbáltam folytatni. Ráadásul rámentem az oldalára, hátha van ott valami, de egy elképzelhetetlen átrendezés-változás-mutáción kívül nem igazán van... hát jó, nincs semmi jó.

Sok ember, főleg a fiatal bloggozók, vagy a magukban-nem biztos bloggozók, vettem én észre, szokták gyakran változtatni a blogjuk kinézetét. Öregebb bloggozók, maga-biztosabb bloggozók szoktak néha újítani blogjuk kinézetén, de az valahogy más: megtartja a formáját, a stílusát, de valami újat bele add, fejleszti a régit, nem lép egy teljesen új útra. Mindenesetre a változások sokszor egy próbaidőn át mennek, míg tesztelik, jól néz ki vagy nem. Na, ez a bizonyos bloggozó (aki a törlendő listán szerepel), habár én nem igazán szoktam olvasni, remélem egy picit átgondolja újabb találmányát, mert Dude, nobody from this planet can read that crap.

Magam is gondoltam, egyébként egy kis újításon, de semmi igazén radikális, ez végül is a stílusom. Talán beszürkítem a betűket egy picit (szeretem ahogy a fekete és bizonyos szürkék egymáshoz passzolnak, olyan pinstrip stílusos), de alapvetően minden marad, csak a felső képet akarom felfrissíteni egy új kép collage-zsal. Na, majd még gondolkodom rajta.

Olvasgattam a napokban megint a Fake mangát, ami rengeteg emléket hozott régi időkről, régi barátokról, régi helyzetekről. Nincs meg az OAV, de szívesen letölteném és megnézném. Kari néha-néha odapislant és nézegeti, hogy mit nézek annyit ezen a képregényen. Hehehehehe, szerintem neki nem tetszene. :-) Habár már ezerszer olvastam, szerintem még ezerszer fogom elolvasni.

Kreatívnek érzem magam, habár egy szót nem írtam, mert nem találom még a megfelelő helyet vagy időt. Egy pár regényen forog a fejem folyamatosan, és kezdek egypár jelenetet tisztán látni a fejemben, forgatni, javítani. Le kellene ülnöm írni... de még nem, még nem. Most megyek.

Nincsenek megjegyzések: