Tegnap elkezdtem olvasni Larsson Asa "Solstorm" c. regényét - spanyolul, mert nem tudok (még) svédül. Írtam is erről az angol blogba, egyébként, és valahogy eleinte nemo nagyon jött be nekem, mivel maga a fogalmazás kicsit merev volt és erőltetett. Habár az első fejezet, vagy fejezet-rész jó volt, valamennyiben Werber Bernard-ra (Les Fourmis, L'Empire des Anges, Nous Les Dieux, Le Miroir de Cassandre, stb.) emlékeztető módon kezdődött. Az egyik főszereplő, Martinsson Rebecka, bemutatása buta volt és erőltetett. Sok lényegtelen részlettel zsúfolta be az egyébként nagyon is jelentéktelen jelenetet. Svéd regény helyett hírtelen valami kis harmad osztályú doushinji történetre emlékeztetett, amit szimpla, simanyelvű japán tinik készítenek.
Hol itt a mester munka? Hol itt a "superb"?
Gondoltam, hogy talán a fordító hibája lehet - ja, és két fordító van! - de vannak dolgok amik... nem. Túl sok volt a szöveg, hogy ez most a fordító félresikeredett írói pálya kicsapongása legyen. (Egyébként tisztelem a fordítókat, mivel családomban többen fordítunk!) Azért nem adtam fel, attól függetlenül, hogy mennyire unszimpatikus volt Rebecka (van egy Victor, a holttest, de van egy Victor!), és tovább olvastam ma.
Ma teljsen más benyomásom volt a regényről. Alig tudtam elengedni! Anna-Marie, a terhes rendőr felügyelő fantasztikus. Színre léptek szintén a képtelen főnökök, akiktől röhögnéket kaptam mivel volt főnökeimre emlékeztettek. Ja, igen, közben ott fekszik Victor, a holttest, ja... jelenleg ez nem lényeges, mivel vannak hülye főnökök és csajok akiket sületlenségük nem izgatják.
Jó ez a könyvecske. ^_^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése