2008. szeptember 10., szerda

Nincs Kétely


Ez már harc. Még mindig nincs nyíltan kimondva, de egyre jobban ingerel. Tegnap beszéltem Víctorral, de ő nem mondott sokat. Összefutottam viszont Hans-szal és ő tőle rengeteg mindent megtudtam. Aztán ő maga hívott fel és el se tudtam hinni amit hallottam. Szakítani akarja kapcsolatát fiammal, már nem akar utána eredni (minek is!? Gyermekem nem meleg, de ezt ő képtelen megérteni) és valahogy beleillesztette a beszélgetésbe, hogy nemi betegségei voltak a fiamnak amiért olyan szabados nemi életet élt. Nekem ezt miért kell tudnom? És ha tudnom is kéne, miért kell tőle megtudnom és nem Al-kun-tól egyenesen? Egyszerű a következtetés: mert ő azt akarja, hogy soha többé ne találkozzak fiammal, mert fiam jobban megszerethet engem, mert fiam megtalálhatja bennem azt a biztatást és őszinte támogatást amit benne nem fog. Mert az ő szűk fejébe nem tudja elképzelni, hogy minden fajta szeretet egyedi, és csak azért mert eltávolítja gyermekemet tőlem, és elszakítja kapcsolatunkat, vele pedig megcsonkítja szeretetünket, azért nem fogja őt szeretni.

Most igyekszem felvenni a kapcsolatot gyermekemmel. Kikutattam igazi nevét (remélem megtaláltam azt akit keresek), és most Tavóval kutatom fel a telefonszámát. Megkérhettem volna Ivánt erre, de már nem bízok benne. Igen, kicsit körülményes, de körbe-körbe megyek, és talán majd elérek hozzá. Ha nem... akkor sajnos árván hagyom kis fiamat.

Nincsenek megjegyzések: