2009. december 17., csütörtök

Istenem, de Marha!!

Megint munkatársakról fogok írni. Tudom, van akinek ez már kezd uncsi lenni, de ha uncsi, ne olvassa! ^_^ (Én mindig olyan kedves vagyok.) Ez alkalommal, ugyanakkor Bunkócskáról és Félig-Undokocskáról van szó: a "pénz-vadász" párosról. Egyikük se normális, de ketten annyira, de annyira marhák, hogy pörköltöt lehetne csinálni belőlük. Komolyan. Nem, komolyan.

Tehát az a helyzet, hogy Bunkócskát ott hagyta (végre) a barátja, lányának az apja, akivel olyan tíz éven keresztül járt, hol szakítottak, hol együtt voltak. Ahogy azt már mindenki tudja, ez alkalommal azért szakítottak, mert a pasi megunta Bunkócskát (aki már 37 éves) és szerzett helyébe egy 24 éves kis csajt. Hát ja, ha egy nő ahelyett, hogy emberként viselkedik, úgy viselkedik, mint egy "cucc", mindent testtel akar elérni munka és agy nélkül, akkor az a nő cucc lesz, test lesz, és ki cserélik majd amikor elavul. Legyünk itt őszinték: a test, a kinézet, az olyan mint egy kocsi, és ha valakinek lehetősége van egy régebbi kocsit kicserélni egy újabbra, ni nem cserélné ki? (FONTOS: Nem, nem mindenki Ford-T, Mustang 66, Impala 67 vagy GTO-69)

Bunkócska sokáig depis volt, rondákat mondott a pasasról, hogy milyen ez meg az a testrésze (a mai napig igyekszem kirekeszteni azokat az undorító szavakat és képeket a fejemből), miket kér tőle az ágyban (nekem komolyan nem kell az ilyeneket tudnom), hogy mennyit kábítószerezik és hol a pasi, hogy bántotta, folyamatosan lealázta, stb. Amikor az ilyeneket mesélte, az ember csak félig tudta elhinni a dolgot, mert végül is, ha ennyire undorító ez az ember, miért maradt vele tíz évig? Na, talál magának a Bunkócska egy új pasit. Tűzoltó, szerény, nála fiatalabb, akivel jól érzi magát, aki szereti és akit szeret.

Mutatott egy fényképet a pasiról és szegény olyan rettenetesen RONDA, olyan CSÚNYA mint megverni a mamát. Csúf, de nagyon. De hát ő azt mondja, hogy szereti a pasit, és pasi szereti őt, hogy a pasi mondja neki, hogy szereti, amit volt barátja sose mondott neki, romantikus (mert úgy tűnik a Bunkócska szereti ezeket a marhaságokat, hogy rózsa szirmokkal borított út és ágy, gyertya fény, romantikus zene.... ewwwwww!) és egyebek. Nemrég mondta azt, hogy ő sose érezte így magát senkivel, hogy már bemutatta a srácot családjának, mindenki szereti és ő maga nagyon boldog, mert úgy tűnik neki, hogy ez az igazi.

Na, gondoltam én, végre talált egy magának való pasit. Örültem, hogy a gyerek szerény, kis keresetű legény, mert gondoltam, hogy akkor talán Bunkócska végre a pasit nézi meg, szereti meg, és nem a pénzét.

Hétfőn hallottam Félig-Udokocskától, hogy a Bunkócska boldog, mert a volt barátja (akiről azt a sok rossz dolgot mondta) vissza akar menni hozzá. Gondoltam én, hogy hülye, mert ha a pasas olyan rossz mint ahogy ő mondta, vagy ha legalább ő úgy érzi, akkor nem volna szabad vissza mennie. Igen ám, csak hogy ma kiderült, hogy a pasas nem ígérte, hogy megváltozik, hanem, hogy add neki egy házat, egy kocsit és egy céget. (Más szóval "megveszi".) Igen, úgy tűnik, hogy a pasi arra célzott, hogy elveszi feleségül. (Közben, persze, az a helyzet, hogy a pasinak nincs saját nevén se ház, se kocsi, se cég, hanem minden egy családi cégben van, amihez a Bunkócska sose fog eljutni.)

Félig-Undokocska tegnap beszélt Bunkócska fejével, meggyőzte arról, hogy nem szereti a Tűzoltót, csak sajnálja amiért nincs pénze, és hogy ott kellene hagyni és gondolkodni a volt barátja ajánlatán. Erre Bunkócska szakított a Tűzoltóval. Most megint egyedül van, vissza megy ahhoz az emberhez akit nem szeret, aki bántja, csak a pénze miatt, az ígérete alapján, megnézi mit tud szerezni.

Elhűltem. Ki lehet annyira hülye, annyira személyiségtelen, hogy nem tudja eldönteni érzelmeit, hogy gondolatait, véleményéit mások véleménye és elképzelései szerint változtassa? Ha, például, valaki mondta volna nekem év elején, hogy ne legyek hülye, mert én nem szeretem a Karit, csupán az újdonság az ami bekebelez (mondjuk), azt mondtam volna az adott személynek, hogy amit én érzek azok az ÉN érzelmeim, és mondani merném, hogy én tudom jobban mi is. Ha nem szerelem, majd magam veszem észre, és majd magam intézem el a dolgot, ha pedig az, akkor az, de egyik esetben sem mások dolga. (Egyébként mindenki azt mondja, hogy kirí mennyire egymáshoz valóak vagyunk a Karival. Vajon csak a hosszú hajat nézik? ^_^)

Igen, a szerelmet meg lehet mások arcán látni, és ezt tudom, mert láttam már. Mosolyban, ragyogásban, boldogságban látszik, nem keresetben, vagy ajándékokban. Mert ha így lenne, akkor a szegény emberek nem szeretetre méltóak? Hn. Azért ne felejtsük el, hogy a Bunkócska olyan embernek a szerelemről szóló véleményét fogadta el, aki nem tűri a saját férjét, és akinek az együttlét férjével a világon a legrosszabb házimunka.

Nincsenek megjegyzések: