Minden egy újságcikkel kezdődött. Komolyan. Ha jól emlékszem, épp tegnap olvasgattam a Forbes-ban (amit ingyen kapok az e-mail-emre, és ami biztos nagyon, de nagyon rosszul esik Rupert Murdoch bácsinak. My heart goes to you, moron), egy cikket arról, hogy a Google-nak be kell vetnie korlátozó rendszereket, például, hogy az emberek ne olvashassanak több mint öt cikket ingyen. Ugyanis, úgy tűnik, hogy Rupert bácsi le akarja szedni a Google indexálását a lapjairól, és egy másik keresővel akar indexálni. Na, ez a másik kereső bing, a Windows saját keresője. Mivel idáig nem hallottam róla mentem, megnéztem és nem valami nagy szám, de érdekes. (Google azért továbbra is jobb.)Nézegetem, keresek egy pár dolgot próbaképpen és aztán észreveszem, hogy ez azért próbál Google-oskodni azzal, hogy megkérdi, be akar-e az ember jelentkezni és ilyenek. Gondoltam bejelentkezem, amikor eszembe jutott, hogy már egy ideje szeretnék kilépni a jelenlegi hotmail címemből. Ez a cím az első ami valaha is volt nekem. Sajnos, azért időközbe le lett hekkerelve, (vagy ahogy mondani kell), tele lett sok szeméttel, spammal és egyebekkel. Másrészt maga a cím se jellemző már személyemre. Így hát már otthon (miután levágtuk a bilincset Kari bőröndjéről és teletömtem ruhával... és észrevettem, hogy én nem nagyon tudnék ilyen picike cuccba pakolni magam) fogtam magam és csináltam egy új címet. Régebben csináltam egy másikat, de azt hamar lekapták a hacker-ek, és az nagyon zavart. Na, ez alkalommal semmi gond, semmi zűr, és meg is maradt a cím.
Gondoltam átteszem címeimet ismerőseimet, de amit majd hogy gépszerűen megnyomtam volna a "szívj be mindent" gombot elgondolkodtam: azt akarom, hogy mindenki jöjjön velem? Tulajdonképpen nem. Ez most egy kitűnő alkalom, hogy kiszűrjem a nyűgöket, a rég nem létező, rég nem érdeklő személyeket és frissen kezdjem. Így hát kiválasztottam azt az egypár embert akikkel majd továbbra is szeretném tartani a kapcsolatot, egypárat akikkel kénytelen vagyok (munkatársak) és lassan átköltöztem. A költözgetés, persze, továbbra is meggyeget, még meg kell néznem vajon érdemes valami e-mail-t menteni vagy nem, és szerencsével jövőre már végleg bezárhatom a címet, elvághatok sok haszontalan kapcsolatot és mehetek majd tovább.
Időről időre az embernek felül kell tekintenie a baráti körét és döntéseket hozni. Ki marad, ki megy, kivel érdemes megint felvenni a kapcsolatot és ki csak egy emlék, egy elem a múltból, egy élet-zsúfoló alak akinek már nincs haszna. Van aki a számok miatt megtartja a kapcsolatait, még ha már nem is tudja ki kicsoda. Kicsit úgy mint Víctor barátom, aki minden srácot aki neki valamikor tetszett, akivel valaha is volt valamilye, azt mind felteszi az MSN-jébe (megyékre osztva) majd elfelejti őket. Aztán nem egyszer fordul elő, hogy amikor fel akar tenni egy új csinos pasit, az már rég ott van, vagy kiderül, hogy az egyik kedvelt pasijának a jelenlegi barátja is fenn van a listáján.
Minek 1000 kapcsolat ha csak 1-2 emberrel beszélsz?
Új cím, új lista, frissebb hozzáállás!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése