Tegnap, munkaügyben, elmentünk a Karib tengeri megyébe megnézni egy adatkábel állományt. Érdekes volt, int személy, de teljesen haszontalan mint díj-szabó. Sok érdekességet tudtunk meg, sok érdekesség is történt. De most egy picit fáj a fejem, nem akarok írni, tehát hagyom a képeket.
Besüt a nap az ablakon. Úton Limón felé.
Reggeli az úton. Itt álltunk meg először kajálni. Egész jó.
Folyó... természetesen. Mi más lenne? Csak épp nem tudom mi a neve.
Banánültetvény. Az ilyen helyek sok szenvedést hoztak a Costa Ricaiaknak.
Munka: Ez itt a Karibi adatkábel állomány. Ezt kellett megnézni.
"Dolgozunk". Bunkócska, munkatárs, munkatárs és Greivin.
Körülbelül így néz ki a kemény közgazdasági munka. Igen. Nem könnyű de valakinek meg kell csinálnia.
Lennének képek bentről, de azokat, természetesen, nem tehetem fel a nettre. Sajna, de nem láthatjátok a munka jó dolgait. ^_^
Ebéd a Black Starline étteremben. Híres nem csak azért, mert ez az egyik legrégibb épület, ha nem a legrégibb, de azért is, mert itt a kaja kitűnő. Rice&Beans, Fried Cake, Pattí, Hiel, Plantinta, Cocadas...
Húúúú de kancsal vagyok ezen a képen!!!
Kívül a Black Starline. Hangulatos. ^_^
Tulajdonképpen, ha valaki megfigyeli, Limón-nak van egy kis "New Orléans flare"-ja. Nem a központ, pontosan, de eyg kicsit mint a mocsarakon telepített kis házak és egyebek. Ezt rettenetesen szépnek és hangulatosnak találom.
A szegénység és többszínű kulturális collage mellett sorakoznak a hatalmas Karibi Hajók. Island Princess és egyebek, mint hatalmas lebegő habcsókok. Bennük a sok szédelgő amerikai és egyéb turista akik berohannak a picike, fa városba és nedvességtől, sótól korhadó faházikókba ömlenek, ahol szürkés dolláros papírokért vesznek kagylót, korall darabocskát, kókusz, fa és magokból készült ékszereket, pólókat és egyebeket.
Kár, hogy minden kormány ennyire elhanyagolja ezt a megyét, mert szerintem ez a legszebb az egész országban.
Besüt a nap az ablakon. Úton Limón felé.
Reggeli az úton. Itt álltunk meg először kajálni. Egész jó.
Folyó... természetesen. Mi más lenne? Csak épp nem tudom mi a neve.
Banánültetvény. Az ilyen helyek sok szenvedést hoztak a Costa Ricaiaknak.
Munka: Ez itt a Karibi adatkábel állomány. Ezt kellett megnézni.
"Dolgozunk". Bunkócska, munkatárs, munkatárs és Greivin.
Körülbelül így néz ki a kemény közgazdasági munka. Igen. Nem könnyű de valakinek meg kell csinálnia.Lennének képek bentről, de azokat, természetesen, nem tehetem fel a nettre. Sajna, de nem láthatjátok a munka jó dolgait. ^_^
Ebéd a Black Starline étteremben. Híres nem csak azért, mert ez az egyik legrégibb épület, ha nem a legrégibb, de azért is, mert itt a kaja kitűnő. Rice&Beans, Fried Cake, Pattí, Hiel, Plantinta, Cocadas...
Húúúú de kancsal vagyok ezen a képen!!!
Kívül a Black Starline. Hangulatos. ^_^Tulajdonképpen, ha valaki megfigyeli, Limón-nak van egy kis "New Orléans flare"-ja. Nem a központ, pontosan, de eyg kicsit mint a mocsarakon telepített kis házak és egyebek. Ezt rettenetesen szépnek és hangulatosnak találom.
A szegénység és többszínű kulturális collage mellett sorakoznak a hatalmas Karibi Hajók. Island Princess és egyebek, mint hatalmas lebegő habcsókok. Bennük a sok szédelgő amerikai és egyéb turista akik berohannak a picike, fa városba és nedvességtől, sótól korhadó faházikókba ömlenek, ahol szürkés dolláros papírokért vesznek kagylót, korall darabocskát, kókusz, fa és magokból készült ékszereket, pólókat és egyebeket.
Kár, hogy minden kormány ennyire elhanyagolja ezt a megyét, mert szerintem ez a legszebb az egész országban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése