Csütörtökön megyünk a Karibi megyébe. Nem, nem a szakdolgozattal megyünk, és nem is "Mile meg én", hanem a munkatársaink munkaügyben. Ja, én is azt mondtam:
- Milyen munkaturné ha mi díjakat csinálunk?
Erre a kérdésre majd csütörtökön kerül válasz, habár ha megkísérelhetek valamit, azt mondanám, hogy valami ellátóval fogunk találkozni, akik valami teljesen másról fognak beszélni velünk. Voltam már több ilyen "díj gyűlésen", és őszintén nem bánom nagyon. Összehordanak hetet havat és rengeteg megalapozatlan adatot mutatnak, hogy eladhassanak valamilyen platformot vagy szoftvert vagy Isten tudja mit (ami a végén sose lesz olyan szép és komplett mint amit ígérnek, mert hol a gépek nem beszélnek egymással, vagy azért, mert többek költenek a korrupcióra mint a szolgáltatásra), miközben elárasztanak minket mindenféle olcsó mütyürkével. Tollak, levélnyitó, stressball, noteszok, mappák, asztali órák, táskák, műbőr névjegytartók, határidőnaplók... Ilyenkor sajnálom, hogy nincsenek gyerekeim, mert ő nekik biztos tetszene ez a sok cucc.
Persze sajnos akad néha egy-két ócska kis ellátó akik egy pohár vizet se adnak és csak brochure-okkal látják el az embert. Ja, és azt akarják, hogy az ember megvegye a termékét/szolgáltatását. Smucig alakok.
Sajnos nem tudtam kikerülni, hogy a Bunkócskával beszéljek (Kari nevezte át az Undokocskát Bunkócskának), főleg mert a főnököm valami rejtélyes ok miatt kitépte Greivint az egyik szolgáltatásból ahol velem dolgozott, és a Bunkócskát tette be. Most el kell neki magyarázni miről van szó, miközben e-mailről e-mailre a főnökök jobban kavarják a dolgot. Azt hiszem sose értették meg, hogy "azt amit kérnek" nem lehet megcsinálni mert "se füle, se farka". Nem, nem vagyok negatív, csak éppen arról van szó, hogy meg kell érteniük, hogy egy ötletről beszélnek aminek nincs tartalma, amit úgy kell kidolgozni, hogy előbb meg kell magát a szolgáltatást tervezni.
Közben az irodában unatkozom, de valahogy nincs is kedvem semmihez. Levelezhetnék, írhatnék a Gyuszinak, a Hélène-nek, Sonja-nak de naaaaah~ lusta vagyok. És még ha meg is próbálom, és már próbáltam is, két oldal után észreveszem, hogy a levél valahogy nem az aminek lenni kellene és a szemétbe hajítom. Asszem ma elmegyek a moziba. Yep, azt fogom csinálni. Megint felszerelem a kontakt lencséimet, megnézem azt a Julie&Julia, vagy Julia&Julie (whatever rocks your boat, sweetheart), és egy picit lazítok.
Napok óta csak lazítok, mégse győzöm le ezt a mogorva unalmat és lustaságot. Hn. Na, azért tovább lazítok. ^_^ Majd egyszer elmúlik a nyűg. Hehehehehehehe ^_^ Jaj de jó én lenni!
- Milyen munkaturné ha mi díjakat csinálunk?
Erre a kérdésre majd csütörtökön kerül válasz, habár ha megkísérelhetek valamit, azt mondanám, hogy valami ellátóval fogunk találkozni, akik valami teljesen másról fognak beszélni velünk. Voltam már több ilyen "díj gyűlésen", és őszintén nem bánom nagyon. Összehordanak hetet havat és rengeteg megalapozatlan adatot mutatnak, hogy eladhassanak valamilyen platformot vagy szoftvert vagy Isten tudja mit (ami a végén sose lesz olyan szép és komplett mint amit ígérnek, mert hol a gépek nem beszélnek egymással, vagy azért, mert többek költenek a korrupcióra mint a szolgáltatásra), miközben elárasztanak minket mindenféle olcsó mütyürkével. Tollak, levélnyitó, stressball, noteszok, mappák, asztali órák, táskák, műbőr névjegytartók, határidőnaplók... Ilyenkor sajnálom, hogy nincsenek gyerekeim, mert ő nekik biztos tetszene ez a sok cucc.
Persze sajnos akad néha egy-két ócska kis ellátó akik egy pohár vizet se adnak és csak brochure-okkal látják el az embert. Ja, és azt akarják, hogy az ember megvegye a termékét/szolgáltatását. Smucig alakok.
Sajnos nem tudtam kikerülni, hogy a Bunkócskával beszéljek (Kari nevezte át az Undokocskát Bunkócskának), főleg mert a főnököm valami rejtélyes ok miatt kitépte Greivint az egyik szolgáltatásból ahol velem dolgozott, és a Bunkócskát tette be. Most el kell neki magyarázni miről van szó, miközben e-mailről e-mailre a főnökök jobban kavarják a dolgot. Azt hiszem sose értették meg, hogy "azt amit kérnek" nem lehet megcsinálni mert "se füle, se farka". Nem, nem vagyok negatív, csak éppen arról van szó, hogy meg kell érteniük, hogy egy ötletről beszélnek aminek nincs tartalma, amit úgy kell kidolgozni, hogy előbb meg kell magát a szolgáltatást tervezni.
Közben az irodában unatkozom, de valahogy nincs is kedvem semmihez. Levelezhetnék, írhatnék a Gyuszinak, a Hélène-nek, Sonja-nak de naaaaah~ lusta vagyok. És még ha meg is próbálom, és már próbáltam is, két oldal után észreveszem, hogy a levél valahogy nem az aminek lenni kellene és a szemétbe hajítom. Asszem ma elmegyek a moziba. Yep, azt fogom csinálni. Megint felszerelem a kontakt lencséimet, megnézem azt a Julie&Julia, vagy Julia&Julie (whatever rocks your boat, sweetheart), és egy picit lazítok.
Napok óta csak lazítok, mégse győzöm le ezt a mogorva unalmat és lustaságot. Hn. Na, azért tovább lazítok. ^_^ Majd egyszer elmúlik a nyűg. Hehehehehehehe ^_^ Jaj de jó én lenni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése