2009. november 2., hétfő

Virágok és Növények

Otthon holnap van, olyan 1:22 miközben itthon még ma van, este 6:22. Egész nap lustálkodtam, ruhát mostam, hajat mostam, beszedtem a múlt héti ruhát a bodegából és összehajtogattam, majd a szekrénybe tettem, és helyette egy új nedves adag ruhát akasztottam ki. Twittereztem és láttam, hogy követőim száma megint növekedett, elérve a 65-ös létszámot. Ki tudja annyian maradnak majd. Ez fura a Twitterben. Írtam a Stormberryben az üveg tollamról, és hogy mit lehet tőle tanulni, a szorgalmasság és a türelem értékeit. Vettem fagyasztott kaját a munkába, mozzarella pálcikákat (amik nagyon finomak) és kis csirke combocskákat. Vettem kólát is és egy kis doboz gyümölcs konzervet. Olyat ami főleg cukor, műszín és tartósító. Imádom azokat!

Egyes egyedül ebédeltem olyan három óra tájt, ami nem igazán jó, mert az már nem ebéd idő, alapvetően azért mert egészen addig nem tudtam eldönteni, hogy pizzát hozassak vagy főzzek valamit. Mozzarella pálcikákat ebédeltem. Igazán isteniek voltak, tehát jól döntöttem. Közben szerintem egy bár Herediában ahova néha elszoktam menni barátokkal, ugyanezeket a pálcikákat szolgálja fel. Hn. Így én is lehetnék chef.



Most már beesteledett, lassan el kell döntenem mit vegyek fel holnap, talán ki kellene a Zara és a Benetton nadrágjaimat vasalni, de gondoltam előtte írok valamennyit. Így feltettem az újonnan vett Peregrino Gris CD-met, és beleélem magamat ebben a finom kis kelta zenébe... amit Costa Ricaiak játszanak. Nem megy a tévé és az valahol nyugtató. Eszembe jut a beszélgetés amit ma a Karival tartottam és arra gondolok, hogy erről szeretnék most beszélni.

~°~

A napokban többször volt olyan, hogy a Kari előjön valamilyen ötlettel amire az az első reakcióm, hogy "Úr Isten! Hogy jutnak eszedbe ilyen dolgok!?" és ahelyett, hogy támogatnám terveiben, inkább aláásom őket. Ez utánna valamennyire zavar, mert valahogy érzem, hogy a reakcióm, mégha őszinte is, kicsit durva lehetett. Hát ma volt egy ilyen.

Kari megmentett a napokban egy növényt amit haza is cipelt, hogy majd lábra segítse. Ma boldogan mondta is nekem, hogy van egy új növényünk. Első gondolatom az volt, hogy "jaj ne!", és rögtön elképzeltem valami csupa levél zöldséget ami majd besötétül és rettenetesen útban lesz elfoglalva és besötétít, elcsúfít valamilyen szép lakásrészt. Kezdettől fogva negatívan álltam hozzá, de megkértem a Karit, hogy azért mutassa meg az adott növényt, hátha véleményt változtatok. Nem változtattam. Valami esőerdőből kikapart nagy, viaszos, hosszúkás szív alakú levelű teremtést hozott elő.

Waaaaahh~

Tudom, hogy a magyarok nagy részének ezek a növények gyönyörűnek tűnnek, de én egyszerűen ki nem állhatom. Ja, nem kellett volna ilyen módon reagálni, talán, de sajnos ebben nagyon őszinte vagyok: ronda egy teremtés. Kicsit rossz, mert a Karinak tényleg megesett a szíve ezen a rettenetes, ronda, kiállhatatlan teremtésen, és most boldogan ápolgatja... de sajnos nem szép. Majd végig kell ezeket a dolgokat nézni vele.

Alapvetően nem szeretem a növényeket, csak a virágokat, de nem minden virágot, hanem csak azokat amik nem trópusi virágok. Sok ember azt hiszi, hogy a növény, legyen az akármilyen, életet hoz egy lakóhelybe, de ez nem mindig úgy van. Egy növény el tud nyomni egy helyet, ha nagy, vagy nem add a helybe színt, ha csak egy nagy sötét folt ami napról napra sötétebb lesz. Árnyékot hoz, nem életet. Ezek a csupa levél, sötétedésre hajlamos novények ilyen benyomást gyakorolnak nekem, és ezért nem szeretem őket. Otthon néha látni is amikor a fehérre mázólt fal elé két túlméretezett sötét szekrény közé egy sötét, nagy cserépből egy sötét levelű növény nyújtja az emberek elé hosszú, ronda végeit mint valami beszorított szörnyeteg. Az ember körbenéz és csak a sötét elnyomást látja mindenhol.

Zsúfoltság, túlméretézés és nem odaillő elemek. Ilyenkor érti meg az ember a magyarok miért ilyen nyűgösek és panaszkodásra hajlamosak. Persze, otthon is az elnyomó légkör fogadja őket. Hol az ilyen ronda növénynek a helye? Akérhol, csak tőlem messze, de ha kénytelen vagyok szállást adni, akkor oda tenném ahol sok levegő van, és ahol elvegyülhet élettel és virágokkal: kint a kertben, a teraszon, vagy a ház előtt.

Nincsenek megjegyzések: