A "könyv nap". Van ilyen Amerikán kívül, ahol csak azért találnak ki napokat, hogy lehessen valamit eladni? Ma van a könyv nap és kedvenc könyvesboltomban 30%-os árengedménnyel, whiskyvel és egyéb dolgokkal, cuccokkal, rendezvényekkel ünneplik meg. Ma kezdődik, de a kedvezmények 27.-éig tartanak. Vajon lesz ebben az elbutult, torz, tanulatlan, kultúratlan országban valaki aki majd vesz valami értelmes könyvet? Istenem, mennyire utálok itt élni. Ez az ország nem az én helyem.
Tegnap este beszélgettem az Apuékkal, és ők azzal töltötték a szájukat, hogy magyarországon milyen drága minden, hogy egy busz jegy több mint egy dollár, és hogy ott mindenki milyen keveset keres, mindenki olyan nagyon pocsékul él, hogy milyen nagy a szegénység... És itt nem olyan? Nem is megyünk itt ugyanazon az úton, talán még rosszabb úton is? tegnap láttam, hogy az Atlas céget eladták és már Mabe. A Costa Ricai cég, ami munkát adott rengeteg embernek, ami a CAFTA mellett állt és mondogatta munkásainak majd milyen jó lesz, hogy több munka lesz és verseny és ez, és az, most már eltűnt, megvette a versenyzők egyike és ez amikor csak meggondolja kidobja az utcára a munkásait, felpakolja a gyárat és kiteszi Nicaraguába, ahol olcsóbban tud munkaerőre találni. És mint mond majd a tökkelütött Costa Ricai?
- Hááát... eeee... erről senki sem beszélt nekem. Ezt én nem tudtam. Én nem erre szavaztam. Nekem mást mondtak. Becsaptak.
Na ne! Tényleg? Most pusztulj el éhen, te kis bunkó!
Apu nagyon is kellemetlen szokása szerint, elkezdett beszélni a telkeiről, házairól és hogy majd hogyan kell nekem és az Atinak ezeket elosztani, mert hogy a Santa Inés-i ház többet ér mint a többi együtt... Kit érdekel? Amúgy is én már tudom, hogy ebből én semmit se fogok látni, mert minden az Atié lesz a végén. Miért? Mert én nem leszek itt. Igen, komolyan tervezem, hogy hazamegyek. Gondolom Apuék valamennyire tudják ezt és ezért nyomják ezt a dumát arról, hogy mennyire nem jó az élet otthon, de ez engem nem érdekel. Budapest az otthonom, ott érzem magam jól. Ott születtem és ott is akarok meghalni. Ott akarom, hogy eltemessenek. Nekem ott a helyem. Persze, Costa Ricai is vagyok, de én sose éreztem magamat annak. Miért kell nekem akkor itt élnem? Sok minden van amit szeretek Costa Ricából de nekem nem ez a hazám. Nekem nem kell a dúsgazdag élet. Nem kell a sok pénz, a tengerpart a trópus és Miami itt a közelbe. Nem kell a számtalan hitelkártya és a sok fogyasztás. Én csak otthon akarok lenni. Egyszerűen ez a helyzet. Hogy drága a benzin? Sose volt nekem kocsim, nem is kell. van két lábam, tudok járni. Tudok metróval, busszal és villamossal is közlekedni. Hogy drágul a kaja? Nem vagyok én Zalavári András. Kicsit eszek, tudok kevesebbet is enni. Drágul a rezsi? Hát drágul, mindenhol ez van. majd kevesebbet fűtök, rövidebbet fürdök, nappal olvasok, gyertya lángnál vacsizok. Hogy bevezetik az Internet adót? Jó, lássuk meddig marad meg. Ingyenes hot spotokban internetezek.
Itt sem jobb, és ez a pláné. Ha itt is romlik, ott is romlik, akkor miért ne legyek ott ahol otthon vagyok? Apuék úgy döntöttek, hogy ők itt akarnak élni, de ez nem az én döntésem volt. Nekem van egy otthonom, és az az otthon Budapest. Nekem van egy hazám, és az a Magyarország, és akinek kifogása van, akinek ez nem tetszik, tudja mit? Bassza meg, nem az én problémám.
A végén Apu valami igen sértőt mondott.
- Jaj ez olyan hóbortos mint a nagynénje! Emlékszel, Jutka, hogy a Zsuzsi is azt mondogatta, hogy Spanyolországba akar kimenni?
Legyen már komoly! Miután Anyu kirepült Costa Ricába, hogy a francba mehetett volna Zsuzsanéni Spanyolországba? Ki vigyázott volna a Nagyapiékra? A kis manók?
- Legalább én kezdek valamit az életemmel. - vágtam oda.
A beszélgetés abba maradt. Azt hiszem mindenki értette, hogy az Ati béna élet formájára mondtam, és Apu sok felfújt terveire. Csődbe vitt egy üzletet és sose volt képes valamit úgy végrehajtani, ahogy azt megtervezett. Minden amibe belekezd pocsékul sikerül. Most mondja nekem egy ilyen, hogy jobban tudja mi a jó? Arra számít, hogy két év múlva nyugdíjba vonul és "megússza" a cég felbontását? És miből gondolja, hogy lesz neki nyugdíja? Majd az Ati tartja fenn amikor ez a gyerek saját magát sem képes eltartani? Ez is bomlik. Nem azt mondom, hogy az enyém a legjobb megoldás, de ez az én megoldásom.
Ezt nem gyakran haljátok majd tőlem, de vannak dolgok amik fontosabbak a pénznél. Igen, pénzből élünk, de nem a pénznek élünk. Pénz kell, hogy megteremtsük megélhetésünket, és olyan megélhetést teremtsen meg az ember mint amire telik neki. Addig nyújtózkodjon az ember míg van takaró, ez már természetes, de nem mindenkinek kell egy hatalmas paplan. Nekem nem kell.
Én egyszerűen haza akarok menni.
Tegnap este beszélgettem az Apuékkal, és ők azzal töltötték a szájukat, hogy magyarországon milyen drága minden, hogy egy busz jegy több mint egy dollár, és hogy ott mindenki milyen keveset keres, mindenki olyan nagyon pocsékul él, hogy milyen nagy a szegénység... És itt nem olyan? Nem is megyünk itt ugyanazon az úton, talán még rosszabb úton is? tegnap láttam, hogy az Atlas céget eladták és már Mabe. A Costa Ricai cég, ami munkát adott rengeteg embernek, ami a CAFTA mellett állt és mondogatta munkásainak majd milyen jó lesz, hogy több munka lesz és verseny és ez, és az, most már eltűnt, megvette a versenyzők egyike és ez amikor csak meggondolja kidobja az utcára a munkásait, felpakolja a gyárat és kiteszi Nicaraguába, ahol olcsóbban tud munkaerőre találni. És mint mond majd a tökkelütött Costa Ricai?
- Hááát... eeee... erről senki sem beszélt nekem. Ezt én nem tudtam. Én nem erre szavaztam. Nekem mást mondtak. Becsaptak.
Na ne! Tényleg? Most pusztulj el éhen, te kis bunkó!
Apu nagyon is kellemetlen szokása szerint, elkezdett beszélni a telkeiről, házairól és hogy majd hogyan kell nekem és az Atinak ezeket elosztani, mert hogy a Santa Inés-i ház többet ér mint a többi együtt... Kit érdekel? Amúgy is én már tudom, hogy ebből én semmit se fogok látni, mert minden az Atié lesz a végén. Miért? Mert én nem leszek itt. Igen, komolyan tervezem, hogy hazamegyek. Gondolom Apuék valamennyire tudják ezt és ezért nyomják ezt a dumát arról, hogy mennyire nem jó az élet otthon, de ez engem nem érdekel. Budapest az otthonom, ott érzem magam jól. Ott születtem és ott is akarok meghalni. Ott akarom, hogy eltemessenek. Nekem ott a helyem. Persze, Costa Ricai is vagyok, de én sose éreztem magamat annak. Miért kell nekem akkor itt élnem? Sok minden van amit szeretek Costa Ricából de nekem nem ez a hazám. Nekem nem kell a dúsgazdag élet. Nem kell a sok pénz, a tengerpart a trópus és Miami itt a közelbe. Nem kell a számtalan hitelkártya és a sok fogyasztás. Én csak otthon akarok lenni. Egyszerűen ez a helyzet. Hogy drága a benzin? Sose volt nekem kocsim, nem is kell. van két lábam, tudok járni. Tudok metróval, busszal és villamossal is közlekedni. Hogy drágul a kaja? Nem vagyok én Zalavári András. Kicsit eszek, tudok kevesebbet is enni. Drágul a rezsi? Hát drágul, mindenhol ez van. majd kevesebbet fűtök, rövidebbet fürdök, nappal olvasok, gyertya lángnál vacsizok. Hogy bevezetik az Internet adót? Jó, lássuk meddig marad meg. Ingyenes hot spotokban internetezek.
Itt sem jobb, és ez a pláné. Ha itt is romlik, ott is romlik, akkor miért ne legyek ott ahol otthon vagyok? Apuék úgy döntöttek, hogy ők itt akarnak élni, de ez nem az én döntésem volt. Nekem van egy otthonom, és az az otthon Budapest. Nekem van egy hazám, és az a Magyarország, és akinek kifogása van, akinek ez nem tetszik, tudja mit? Bassza meg, nem az én problémám.
A végén Apu valami igen sértőt mondott.
- Jaj ez olyan hóbortos mint a nagynénje! Emlékszel, Jutka, hogy a Zsuzsi is azt mondogatta, hogy Spanyolországba akar kimenni?
Legyen már komoly! Miután Anyu kirepült Costa Ricába, hogy a francba mehetett volna Zsuzsanéni Spanyolországba? Ki vigyázott volna a Nagyapiékra? A kis manók?
- Legalább én kezdek valamit az életemmel. - vágtam oda.
A beszélgetés abba maradt. Azt hiszem mindenki értette, hogy az Ati béna élet formájára mondtam, és Apu sok felfújt terveire. Csődbe vitt egy üzletet és sose volt képes valamit úgy végrehajtani, ahogy azt megtervezett. Minden amibe belekezd pocsékul sikerül. Most mondja nekem egy ilyen, hogy jobban tudja mi a jó? Arra számít, hogy két év múlva nyugdíjba vonul és "megússza" a cég felbontását? És miből gondolja, hogy lesz neki nyugdíja? Majd az Ati tartja fenn amikor ez a gyerek saját magát sem képes eltartani? Ez is bomlik. Nem azt mondom, hogy az enyém a legjobb megoldás, de ez az én megoldásom.
Ezt nem gyakran haljátok majd tőlem, de vannak dolgok amik fontosabbak a pénznél. Igen, pénzből élünk, de nem a pénznek élünk. Pénz kell, hogy megteremtsük megélhetésünket, és olyan megélhetést teremtsen meg az ember mint amire telik neki. Addig nyújtózkodjon az ember míg van takaró, ez már természetes, de nem mindenkinek kell egy hatalmas paplan. Nekem nem kell.
Én egyszerűen haza akarok menni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése