Ez csak velem, velem fordul elő. Karma ez. Ez egyetlen alkalommal, hogy bemegyek az "üzlet" részlegre a könyvesboltban, minden tele Stephen Covey észmeresztően HÜLYE könyveivel és dilire röhögöm magam Marióval csúfolkodva... és a pénztárnál ki áll mögöttem? Eric Liljenstolpe. Oh fuck, fuck, fuck, fuck, fuck, fuck, fuck... és egyébként nincs kedved? ^_^ Jaj ne... amerikiai. Fúúúúúújj!Ezt nem vártam. Komolyan azt hittem, hogy világéletembe sose látom megint az arcát. Fura volt, ugyanakkor, Mario reakciója Eric-re. Okay, Eric csinos, magas, vékony, tökéletes barna haja van ami csak úgy esik arcába mint egy preppy férfi manöken esetén... photoshoot közben. Jól öltözött, még akkor is ha csak farmerben és pólóban tündököl, miközben Mario egy kopaszodó, formátlan, ronda arcú mehemót. Mario CSAK a barátom, egy ismerős, valaki akivel beszélgetek és könyveket veszek. Eric egy szegény pasi akivel úgy bántam mint a boszorkány banyával a mesékben. Miért kell a Mariónak kakaskodnia, gorombának lennie sértő-lelkem egyik áldozatához? Nem volt elég, hogy a sárga földig tiportam a buta kis amerikait?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése