2007. december 25., kedd

Marika

Ma elmentünk a Marikához. Valahogy nem, nagyon eröltették, hogy menjek, sőt, az az érzésem támadt, hogy szerették volna, ha nem akarok elmenni meglátogatni. Nem mintha a családom saját keresztanyámtól akarna elszakítani, de inkább szegény Marika miatt. Én látni akartam a keresztanyámat, mert imádom őt, de amit láttam...

Ma laza program volt. Olyan tízkor keltem, reggeliztem pogit, mosakodtam, majd kinyitottuk a karácsonyi ajándékokat. Zsuzsanéni nagyon örült a két sálnak amit az Anyutól kapott, és oda volt teljessen a vászon cipellőért! Nagyon szép is volt! A kis kék nyakláncot egyből föl is vette. Nagyon csini rajta. Dél körül elmentünk a Nagyapihoz ebédelni. Töltött káposztát ettünk. Nagyapinak nagyon tetszettek az ajandékok: a sál amit Atitól kapott, és az is amit a Zsuzsanénitől kapott, plusz a nyakkendők és zoknik. A nyakkendőket ki is nevezte előadási nyakkendőknek. A fa tolltok is nagy sikert aratott, mert idáig papírdobozokba tette ceruzáit.

Ebédután játszottunk egy kis "Blanko"-t, ami a Scrabble-nek egy komplexebb változata... ami komplexebb lett azzal, hogy a Nagyapiék beletettek még betüket! Olyan nehéz így akármit is kirakni, mert mindenhová ütköznek a szavak. Ez alkalomma én lettem a nyertes, és a legbolondabb szó az "őhígkexetek" volt. A Nagyapi kezdte. Én olyan bolondos szavakat csináltam, hogy amit a Zsuzsanéni kirakott "nyalta" "Anyalta"-nak varázsoltam. Itthon nem lenne játék a játék, ha ilyen teljesen lehetetlen, bolondos szavakat ki nem találunk. Volt "szóvíz" is, meg "menkű" és mindenféle furábbnál furább találmány!

Ezekután a Zsuzsanéni felhívta a Marikát. Szegényke reszketet a telefonban. Úgy tűnik, hogy van egy cigánynő aki évekóta kér tőle pénzt. A Marika, mivel szegényke olyan jó és olyan ártatlan, adott neki egyszer és azután szinte nem tudja lerázni. Emiatt is kellett szegénykémnek elhagynia Rákospalotát, és kiköltöznie Kiskukutyimba. Na, ez a rodhadt cigány zaklatja telefonon, hogy ha nem add neki pénzt akkor ráuszítja az Orosz Maffiát. Most ettől fél. Mondtuk neki, hogy ne hadja magát, jelentse fel a rendőrségen. Ez a söpredék csak nem tudja folytonossan zaklatni az én jó keresztanyámat! Nagyapival és a Titi bácsival arra gondoltunk, hogy beszélnie kell egy ügyvéddel, hogy leállítsák ezt a rettenetes... fúj! Mit is keres keresztanyám azzal, hogy szóba áll cigányokkal? Nem tudja miféle emberek? Persze, persze, vannak rendessek is, DE nem azok akik jönnek pénzt kérni! Uszítsa rájuk a rendőrséget! Koszos nép. Ez most csúnya lesz, de az ilyeneknek nem volna szabad szaporodniuk.

Nehéz volt elmenni Marikához. Nem tudom mi a neve ott ahol lakik, de messze van. A ház nagyocska, olyan falusi, rémes színű... és rettenetessen koszos és rendetlen belül. Hatalmas nagy kertje van, és a ház szolidnak néz ki. Olyan jó felépítésű kívül. Kint már ugráltak a kutyák. Igen, kutyák, mert most ketten vannak: a nagy Vacak és a kis Kicsi. Mind a kettő lompos, fekete és korcs. Nem tudom minek több kutya, de neki kell. Minden esetre csúnyak a szegények! Maga a ház első benyomásra szép, de ahogy az ember jobban szemreveszi, nagyon rossz állapotban van. Két szobából áll és egy konyha, és az egyik szobába egy ronda kis tárolón keresztül kell odaérni. Ez a szoba, ami egyébként szép, egy melegházba nyílik amit a Marika építetett. A nagy szobában van egy zöld cserép kemence, és körülötte le van tépve a padlórál a linóleum. Maga a linóleum sem szép és a Marika bútorai eszméletlen nagyon a lakáshoz képest. A szőnyegek koszossan, több rétegben hányódnak a földön. Kopottak, szakadtak és csupa kutya pisi és kaki. Minden leromlottnak nézki, annyira, hogy szinte depressziós lesz az ember tőle! Valahogy ő olyan nagyon törékeny és magatehetetlen! Mindig ő volt a kicsike, a gyerek, és most van életében elöször, hogy magára van hagyva. Marika sose volt felnőt.

Marika haja hosszabb, mert nem vágja neki senki. Kövérkébb, de látni rajta, ruháján, hogy nagyon el van hanyagolva. Mi van a kedvesemmel? Miért van ilyen rémes helyzetben? Itt azt mondják, hogy romlik az agya, hülyül.

Ahogy körülnéztem, szétszakadt a szívem. Segíteni akartam neki rendbehozni a lakását, kimosni a szőnyegeket, rendbehozni a padlót, kiselejtezni azokat a dolgokat amikre már nincs szüksége, vagy nem férnek el nála.

Ez is hozzá adott ahhoz, hogy erősebben eldöntsem, hogy haza kell jönnöm. Itt ha helyem. Itt kellek a legjobban. Itt tudok a legtöbbet segíteni. Végül is Marika az én keresztanyám! Vele is van egy köteleztségem!

Nincsenek megjegyzések: