Egy Csomó Kis Fánk

Tegnap elmentem a Paseo Las Flores-be venni ilyen illatos olajat amit égetőbe kell tenni. Kellett már mivel kifogytam az olajaimból itt a munkában. Hidd el, itt kell. Már a vásárló központban, elkezdett zuhogni az eső, amiért ott kellett maradnom egy darabig. Nem lett volna olyan rossz, ha legalább lett volna valami jó a moziban. Ühüm. Indiana Jones (rossz), Narnia (hányingert okozó) és két félelmetesen rossz amerikai vígjáték. Mi lehetőségen volt? Hát beültem Ichibanba, egy japán étterembe sushit enni, kólát inni és naplómat írogatni. Hyne, egyre jobban olyan leszek mint Anais Nin! Nem, nem leszek olyan, mert már ilyen voltam mielőtt elkezdtem volna olvasni a naplóját. Tudod, vizes lett egy picit a naplóm és a tinta összefolyt néhány lappon, épp az alján. Még olvasható, de már látni rajta, hogy szegényke nem otthon ül az ágy mellett.

Mielőtt elindultam volna, betettem egy mosást a mosógépbe, mert gondoltam, gyorsan haza is érek, de nem. Tehát, mivel várt a ruha, eldöntöttem, hogy hét az esőben kell hazaindulnom, ami nem volt valami jó mivel tornacipőmbe voltam, és nem akartam, hogy beázzon, mivel kedden kezdem el megint a kondit. Igen, beázott. Remélem holnapra megszárad. Ahogy hát járkáltam ide-oda, elmentem egy pici kis fánk árusító előtt. Na, gondoltam viszek haza valamennyit. Kéretem húsz kis fánkot. Mindenkinek ötöt-ötöt. Mindegyik csokis fánk volt. Na, tulajdonképpen nincs is nekik más milyen jó féle fánk. Nem egy Dunkin' Donuts. Sajnos itt ilyen nincs.

Otthon Ati fogta az egész dobozt és leült megenni mindet! Sikerült magamnak legalább nyolcat kivenni. Azt hiszem legközelebb inkább negyven kis fánkot veszek. Igen, negyvenet. Ha az Ati még mindig nálunk lesz, akkor lehet, hogy minimum negyven kis fánk kell. Igen, az Ati még mindig nálunk van, amiért nem lehet otthon Internetezni. De nem bánom. Van Ati. ^_^ Szereztem neki egy kis kosarat a cuccainak a fürdőszobában, tudod, mint ami nekem van. Gondolom őt nem érdekli ha cuccai csak a pulton vannak, vagy kosárban, de nekem jobb, mert ha takarítani kell (ami már lassan kell is), akkor könnyebb felemelni a dolgait és takarítani. Plusz így minden jobban megy. Harmonikus lesz.

Harmonikus. Ezt egy téma ami valahogy nagyon belém nyílalt. A dolgok harmonikus elosztása, a tökéletes helyük, a megfelelő kombináció mindenből. Mintha minden helység, minden szoba, minden tér egy tiszta zenelap lenne, egy matek tábla amire fel kell még írni a formulát, amire rá kell rajzolni a zenét. Chill Out. Ez a tér zeném. Chill Out, Jazz, Acid Jazz. Ezek alapján dolgozom. Keresem azokat az elemeket, üveg, kerámia, fa, parafa, amikből összelehet állítani azt a világot amit bennem, magamban látok. Marióval újabb, meg újabb cuccokra vadászunk, európai üveg alkotásokra. Francia, német, olasz, lengyel. Legyen zöld, legyen tiszta formájú, egyszerű, de legyen folyása, beleolvadása a környezetbe. Lágyan gömbölyödő, sima, minden oldalról szép és mutatható. Arra gondoltam, hogy megint kitelepítem a nyulaimat az irodából (már ideje volt) de nem akarok űrt hagyni helyükbe. Mit tegyek. Még nem találtam meg a megfelelő dolgokat.

Néha nehéz megtalálni azt amit az ember akar, ugye? Persze, és általában amikor az ember keres, akkor nem talál, de ha nem keres, akkor mindig talál valami jót. Talán ihlet dolog. Hagyni kell az ihletet magától kibontakozni. Majd szemed elé kerül az ami kell, ami tetszik, ami épp jó. Nem kell a dolgokat erőltetni. ezt nem mindenki érti. Az emberek sokasága azt hiszi, hogy a dolgokat erőltetni kell. Igen, amikor más emberektől függ, sokszor hajtani kell az embereket, vagy ezek nem csinálnak semmit, de ha nem egyenesen másoktól függ (és itt kizárólag CSAK munkáról van szó), hagyni kell, hogy a dolgok megadódjanak. Miért kell mindenkinek mindent elsietnie? Gyorsan találj magadnak párt (Úr Isten! Jaj ne!), gyorsan legyél gazdag (mi a francnak?), gyorsan legyenek gyerekeid (minek?), gyorsan dönts el milyen iskolába járatod őket, gyorsan dönts el hova mész és mit csinálsz, gyorsan szórakozz, gyorsan egyél, gyorsan fogyj le... és mikor élvezzem az életemet? Ja igen, mindaz az élet élvezése része. Ühüm.

A boldogságodat csak magad tudod megteremteni, senki más nem tudja megadni neked, tehát ne a többiekre figyelj, arra, hogy mit gondolnak mi a TE boldogságod, hanem csak arra hogy TE mit érzel, mi a Te boldogságod. És ha magad sem tudod, sajnálom, de az örök szenvedésre vagy kárhozatva. Az az ember aki nem ismeri önmagát, az nem is ember, csak egy test. Egy hús robot.