Ati és Dani Szülije

Ma tartottuk meg az Ati és a Dani szülijét. Ati 31 éves és Dani 4. Apa és fia. Öcsém és unokaöcsém. Danika, persze egyből szétszedte a 19€-ós Air France 1946-os modelautót, és az Ati azt hiszem örült a francia csokinak. ^_^ Tehát sikeres volt!

Ma mondtam mega az Atinak és a Yulinak, hogy hát van barátom. Mondhatom, meglepődtek. Bizonyára azt gondolják, hogy ezért rengett a föld. Ja, ez a világ vége: "Boldogan mondom, hogy van valakim, és nem töröm azon a fejem, hogy hogyan menekülhetnék". Hát nem mondom, én is meglepődtem! ^_^

A Danika szokásához híven hisztizett, majd jó kedvű lett, majd megint hisztizett... és én örültem, hogy ez az ördögfióka nem az én gyerekem. Persze, amilyen mázlista vagyok, képes és ikreim lesznek, aminek nagy esélye van (lásd rettegésemet) és nem lesznek angyalkák. Hát, hogy is lehetnének, ilyen anyával mint én? Akármilyen jó is az apjuk, bennem az akaratos, hisztis, gonosz, vérengző, undok, önző (ami egyébként jó!), büszke (ez sem rossz), alkalmazkodó képtelen, kegyetlen, és egyebek olyan dúsan van, hogy tuti is ragad beléjük bőven! Na, talán ragad beléjük szintén a szép szemformám, hajam, puha bőröm, ajkam formája, nyelvérzékem, törekedésem, és... a közgazdaság! ^_^ Hihihi... Ha lesznek valaha is gyermekeim, majd felolvasom nekik A Tőkét alvásra! Marx bácsi ringatja őket álomba. Remélem apjuk nem bánja. Vagy nem nagyon fog neked tetszeni? ^_^

Na, nézzük előbb mit hoz az élet. Páromat már meghozta, de mi lesz még? Ez kifürkészhetetlen.

... De komolyan: ha lesz gyerekem, tuti felolvasom neki a nagy közgazdászokat. Smith, Marx, Ricardo, Malthus, Mill, és persze, John Maynard Keynes. Keynes a kedvencem. Szerintem a legjobb közgazdász. Annyira örültem amikor a válságkor a világ megint észrevette, hogy neki van igaza, és ez az egész monetarista és liberális hülyeskedés nem tudja megállni a helyét, hamis. ^_^ Igen! Éljen a keyneszianizmus!! ^_^ Igazán, ha egyszer lesznek gyerekeim, szeretném ezt is megtanítani nekik. Anyu is mesél néha nekem dolgokat a szakmájából és nagyon érdekes. Hát a közgazdaság is érdekes! Ezt át szeretném adni. Ismeritek azt a játékot amit a szülők szoktak a kisbabákkal játszani, hogy "kerekecske, gombocska, hova szalad a nyúlacska?" Na, a Danikával én őgy játszottam, hogy "Keresletecske, kínálatocska, hova szalad a piacocska?". Sajnos ők hamar elköltöztek, és nem csinálhattam Daniból közgazdászt... de gyerekeimnek nem lenne hova menniük. ^_^ (Jaj, ez olyan félelmetesnek hangzott.)

Ma nem tudtam a géphez ülni időben, tehát nem tudtam Gittával beszélni. U_U. Nem is tudtam időben megírni a mai bejegyzést, amit nagyon, nagyon bánok, mert félek, hogy a Kari várta. U_U Na, holnapra lesz akkor neki kettő is! ^_^

Idegesít, hogy holnap találkoznom kell Martín-nel, a szakdoga vezető tanárral, aki egy hülye, öntelt fafej aki csak is a saját kis hülyeségeire hazsnálja fel hatalmát. Olyan szemérmetlenül add barátainak tanári állást, annyira szégyentelenül ostogatja az iskola pénzét, hogy önmagénak szerezzen mindenféle pénzeket, munkákat és saját butaságait kiadhassa és "nagy tudósként" adhassa ki magát, hogy az szinte undorító. Nagyon, nagyon kérem az Istent, engedje meg, hogy mihamarabb le tudjam ezt az egészet. Legyen meg a szakdolgozat, legyen meg végre az egyetemim és mehessek már haza!

Tudod mi lenne nagyon, nagyon jó? Ha tavasszal már munkát kereshetnék, talán sikerülne is valamit beütni, és költözhetnék mi hamarabb Budapestre! Ugye az tök jó lenne! Nem kellene decemberbe utaznom, mert már ott lennék! ^_^ Tudom, álmodozás ez, de... nem egy lehetetlen álom!

Tudom, hogy Apu egy kicsit fél ettől is. Tavaly azon nevetett, hogy mondtam neki, hogy én "szívesen" hazamennék. (Nem mondtame meg neki, hogy aktívan keresem a módját, hogy hazaköltözzek.)

- Olyan vagy mint az nagynénéd! Ő is el akart menni élni Spanyolországba, és sose ment el! Dehogy mész te el!

Azóta is, csak a biztonság kedvéért, mondogatta minden lehetőséggel, hogy milyen rosszan lehet megélni Magyarországon. Ilyenek főleg akkor jöttek elő gyakrabban, amikor vásárlás után jötten haza, vagy bulizás után. Igen tudom, irtó drága életett éltem idáig. Oké, nem "irtó drága", de drágább mint amit szüleim valaha is láttak. Utazás minden évben, Benetton, Swatch, Alpha Parf, T.G.I. Friday's, Benihana, azt veszem meg amit akarok, amikor akarom, Amazon.com, könyvek, filmek, VIP mozi... Igen, tudom, de valaki már gondolt arra, hogy miért kell ez nekem? Mert töltelék. Mert itt nem tudok élni, tehét néha kicsapongok. Igen, otthon is úgy veszek újabb Swatch órát, hogy nincs a csuklómon egy, mert otthon felejtettem mind a hét órámat, ami velem volt, és kellett egy, hogy ne késem le a Gittáék koncertjét, amit, hát ... órástúl lekéstünk. ^/////^ Bocsánat, de közbejött valami halaszthatatlan.

Minden esetre, Apu ezzel akar ijesztgetni.

Ebben az évben Kari lépet be a képbe, és láttam Apu szemében a rémületet. A lánya most komolyan visszarepül. Azért megpróbálta...

- Itt sokkal jobban meg lehet élni...
- Kari nem beszél spanyolul.

Nem Kari nem a jegyem el innen, ő a megerősítésem: nekem Magyarországon a helyem, a hazám, az otthonom. És hát, ott a párom! Nekem mellette a helyem, nem? ^_^

Szeretem, szeretem, szeretem a párom!

TELJESEN SZERELMES VAGYON KARIBA!

Még ha hülyén és nevetségesen hangzik is.