Hát... igen. Igen, igen, ez van. *homlokát dörzsöli, hogy elkergesse a fejfájást* Na, ezt megosztom veletek, hátha valaki tud valami okosat mondani rá.
1.
A mi cégünk/intézményünk állami intézmény és jelenleg monopólium. Nagyon van politizálva és nagyon "baloldali" hajlamú (volt). A kormány és kormányvezetők el akarják adni a céget mert:
- sok, sok, sok, sok pénzt lehetne belőle szerezni
- a távközlés az egyik legprofitosabb ipar, és ők is szeretnének belőle egy kis szeletet... ami nem is lenne olyan kicsi.
Van egy újság, "La Nación", aki kormány parti és minden alkalmat felhasznál, hogy rágalmazza a cégünket. A dolog addig fajult, annyira ki akarnak minket kergetni a piacból, hogy nem engedik, hogy velük hirdessünk. Akármennyi pénzt is fizetnénk, nem engedik. A hozzácsatoló tévé csatornákkal is ugyanez megy. Én azt mondanám, hogy ha ők nem akarnak elfogadni hirdetéseket tőlünk, akkor mi se adjunk nekik információt. Logikus, nem? Főleg, mert ellenénk fordítanák.
Felhívnak tegnap engem, egy Vielka nevű lány. (Igen, itt Vielka női névnek minősül. Senki se tud oroszul, tehát senki se tudja, hogy a nőt Mókusnak hívják.)
Vielka: Szia! Véletlenül meg tudod adni nekem a havi elküldött SMS számát?
Én MINŐSÉGBEN dolgozom, nem statisztikában. Van egy adatom, de az csak az egyik hálózatra vonatkozik, nem mind a négyre.
Én: Nem, sajnos nincs meg nekem ez az adat.
Vielka: Jaj, nagyon sürgősen kell! La Nación-nak kell az infó!!
Minek? Keressék meg maguktól valahonnan más honnan?
Én: Miért nem hívod fel Lemaitrét, aki Ledával dolgozik. Ők szokták nekünk azt az adatot adni. Ők azzal dicsekednek mindig, hogy rá vannak kapcsolva minden rendszerre, tehát ők biztos tudják.
Vielka: ők kérik az infót!
.... BOINK!!!!
Egyrészt, egy belső ügyféllel fele ennyit se foglalkoznak. Ha én kérném ezt az adatot akkor várhatnék a végtelenségig. Példa ennek, az adatok amiket az Alcatel és a TDMA rendszerről kértem TAVALY amiket a mai napig se kaptam meg. De ha a legnagyobb ellenzőnk kéri, akkor rohannak! Tiszta dili.
2.
A szakdoga miatt, mindenféle halászokkal összekapcsoló intézményekben kutatni kell adatokért. Egy ideje, viszont, észrevettük, hogy minden egyetlen egy ember kezében van: Adán Chacón Cascante. Ő az INCOPESCA-ban dolgozik. Akárkit is felhívunk az INCOPESCA-ból, MINDIG minden út hozzá visz. Ezt az embert, viszont, lehetetlen elérni. Hol nincs San José-ban, hol szabadságon van... volt már olyan is, hogy megbeszélek egy időpontot, és amire elmegyek, engedélyt kérek és minden, az ember SZABADSÁGRA MEGY! Mivel olyan lehetetlen próbáltuk más út is keresni az adatokat. (Kihalászott hall mennyiség, eladó ár, bejelentett halászok száma, bejelentett hajók/csónakok száma, bejelentett közbejárók, stb.)
Egyrészt van a JICA, egy japán intézmény, ami csinált 2007-ben egy tanulmányt a halászokról. Kezdjük azzal, hogy nem tudnak spanyolul, alig tudnak angolul, és a japánom nem elég jó ehhez.
- Sumimassen, koko wa JICA desu ka? (Elnézést, ez itt a JICA?)
- Hai, hai! (Igen, igen.)
- Watashi wa nihongo wakarimasen, anata wa eigo no hanashimas ka kudasai? (Nem értek japánul, maga beszél angolul kérem?)
- Sumimassen, ie. (Elnézést, nem.)
Valamennyire eljutottam arra, hogy megadják azt a számot, ahol valaki spanyolul beszél... valami külső cég, amit ők felvesznek, és amikor megkérdeztem, hogy meg lennének ezek az adatok, a nő azt mondta, hogy
- Ezeket az adatokat csak Adán Chacón ismeri. Csak nála vannak. Adjam meg a számát?
Egyszer sikerült beszélnem ezzel az Adánnal.
- Csináltunk egy remek munkát a JICA-val, ki adtuk ezt a könyvet... de csak ez a példány van meg, és nem tudom kölcsön adji, hogy lefénymásolja. Digitálison pedig nincs meg. Ezt 2007-ben csináltuk. Az adatok nincsenek meg. Tulajdonképpen csak 2004-ig vannak adatok, mert a többi csak papíron van szanaszét... de azt amit 2004 előtt tettünk a gépbe mind elveszett, mert tönkrementek a számítógépek.
Egyszóvál senki nem tud semmit a halászokról, és nem is intézkednek efelől. Hn. Hát értem már miért vannak ilyen rettenetes rossz helyzetben a szegények! ^_^ Jó lenne ezt is feltenni a szakdogába.
Felhívnak tegnap engem, egy Vielka nevű lány. (Igen, itt Vielka női névnek minősül. Senki se tud oroszul, tehát senki se tudja, hogy a nőt Mókusnak hívják.)
Vielka: Szia! Véletlenül meg tudod adni nekem a havi elküldött SMS számát?
Én MINŐSÉGBEN dolgozom, nem statisztikában. Van egy adatom, de az csak az egyik hálózatra vonatkozik, nem mind a négyre.
Én: Nem, sajnos nincs meg nekem ez az adat.
Vielka: Jaj, nagyon sürgősen kell! La Nación-nak kell az infó!!
Minek? Keressék meg maguktól valahonnan más honnan?
Én: Miért nem hívod fel Lemaitrét, aki Ledával dolgozik. Ők szokták nekünk azt az adatot adni. Ők azzal dicsekednek mindig, hogy rá vannak kapcsolva minden rendszerre, tehát ők biztos tudják.
Vielka: ők kérik az infót!
.... BOINK!!!!
Egyrészt, egy belső ügyféllel fele ennyit se foglalkoznak. Ha én kérném ezt az adatot akkor várhatnék a végtelenségig. Példa ennek, az adatok amiket az Alcatel és a TDMA rendszerről kértem TAVALY amiket a mai napig se kaptam meg. De ha a legnagyobb ellenzőnk kéri, akkor rohannak! Tiszta dili.
2.
A szakdoga miatt, mindenféle halászokkal összekapcsoló intézményekben kutatni kell adatokért. Egy ideje, viszont, észrevettük, hogy minden egyetlen egy ember kezében van: Adán Chacón Cascante. Ő az INCOPESCA-ban dolgozik. Akárkit is felhívunk az INCOPESCA-ból, MINDIG minden út hozzá visz. Ezt az embert, viszont, lehetetlen elérni. Hol nincs San José-ban, hol szabadságon van... volt már olyan is, hogy megbeszélek egy időpontot, és amire elmegyek, engedélyt kérek és minden, az ember SZABADSÁGRA MEGY! Mivel olyan lehetetlen próbáltuk más út is keresni az adatokat. (Kihalászott hall mennyiség, eladó ár, bejelentett halászok száma, bejelentett hajók/csónakok száma, bejelentett közbejárók, stb.)
Egyrészt van a JICA, egy japán intézmény, ami csinált 2007-ben egy tanulmányt a halászokról. Kezdjük azzal, hogy nem tudnak spanyolul, alig tudnak angolul, és a japánom nem elég jó ehhez.
- Sumimassen, koko wa JICA desu ka? (Elnézést, ez itt a JICA?)
- Hai, hai! (Igen, igen.)
- Watashi wa nihongo wakarimasen, anata wa eigo no hanashimas ka kudasai? (Nem értek japánul, maga beszél angolul kérem?)
- Sumimassen, ie. (Elnézést, nem.)
Valamennyire eljutottam arra, hogy megadják azt a számot, ahol valaki spanyolul beszél... valami külső cég, amit ők felvesznek, és amikor megkérdeztem, hogy meg lennének ezek az adatok, a nő azt mondta, hogy
- Ezeket az adatokat csak Adán Chacón ismeri. Csak nála vannak. Adjam meg a számát?
Egyszer sikerült beszélnem ezzel az Adánnal.
- Csináltunk egy remek munkát a JICA-val, ki adtuk ezt a könyvet... de csak ez a példány van meg, és nem tudom kölcsön adji, hogy lefénymásolja. Digitálison pedig nincs meg. Ezt 2007-ben csináltuk. Az adatok nincsenek meg. Tulajdonképpen csak 2004-ig vannak adatok, mert a többi csak papíron van szanaszét... de azt amit 2004 előtt tettünk a gépbe mind elveszett, mert tönkrementek a számítógépek.
Egyszóvál senki nem tud semmit a halászokról, és nem is intézkednek efelől. Hn. Hát értem már miért vannak ilyen rettenetes rossz helyzetben a szegények! ^_^ Jó lenne ezt is feltenni a szakdogába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése