Általában, 
amikor az ember elkezd ez munkát, akkor hordozgat magával egy kis füzetet (vagy egy nem olyan kicsi füzetet) ahova mindent felír amit mondanak neki, amit tanul, amit megmagyaráznak neki. Ja igen, nem mindenki, de mondjuk, hogy általában így van. Itt, ebben a cégben nincs így. Az egyetlen füzet amit az emberek magukkal hordanak az amire felírogatnak dolgokat a különböző gyűlésekről.
Amikor idekerültem épp a mobil részlegre kerültem, ahol a légkör valamennyivel más volt, mint az amit a bankban megszoktam. A bankkal ellentétben, az emberek nem szívesen segítettek a többieken, és nem nézték, hogy az újak megértsék azokat a dolgokat amiket meg kell érteni a munkával kapcsolatban. Az egyik legfőbb "új munkás elleni" eszköz az anakronizmusok voltak. Mindenhol csak ARPU, MOU, PMT, CAPEX, OPEX, CAMEL, UMTS és ilyenek. Eleinte amit tudtam megkérdeztem, és hamar megtanultam, hogy senki se akar segíteni, csak egy Ana Teresa nevű hölgy. Minden mást az Internetből kezdtem kikeresni. Szereztem ekkor magamnak egy spirálos füzetecskét amit hátulról előre kezdtem el használni (akkoriban nagyon benne voltam a japánoskodásba) és ráírtam a fedelére felírtam japánul, hogy "Cuccaim". Ebbe belekezdtem irogatni mind ezeket a dolgokat amiket nem tudtam és felkerestem. Részben olyan volt mint egy rendezetlen szótár, de aztán belekerült egypár komplexebb bejegyzés is.
A füzetecske velem maradt és időnként belekerült valami újabb dolog. Sokáig nem is használtam, sokáig nem is írtam bele, de megvolt, ott a sok menü és telefonkönyv, jegyzetelő blok alatt. Sok dolgot már nem kell ott megnéznem, mert már rég tudom és értem, de sok dolog amit még 2003-ban írtam bele nekem még mindig új, és örülök neki, hogy valamikor megkerestem és kiírtam. Végül is sokszor van az, hogy valamit kikeresünk, egy pillanatig használjuk, de aztán elfelejtjük. Egy adott tervhez, projekthez kell, de aztán már nem, és kiselejtezzük fejünkből. A füzetecske elrakja, sose felejti el.
A napokban megint elővettem, átnézegettem és beleírogattam más dolgokat. Benne van az egyik díjszabási alapformulám ami teljesen más ahhoz képest, hogy mint csinálnak itt.
Azon gondolkodtam, hogy talán az embereknek meg kellene ezt tartani, mert akkor nem felejtik el milyen volt amikor nem tudtak semmit. Segíthet, hogy tudjunk segíteni azokon akik most jönnek. Nem mondom, hogy most el kell kezdeni ezeket a füzeteket úgy kezelni mint a boszorkányok a grimoire-okkal, ahol minden új boszorkány lemásolja mestere grimoire-ját (mert régen nem létezett a fénymásológép), de inkább olyan, hogy talán buzdítani az újakat, hogy tartsanak egy ilyen füzetecskét és tanulmányozzák, hogy hamarabb belejöjjenek a munkába.
A bankban, emlékszem, mindeki hordozta ezeket a nagy, széteső lapokkal teli füzeteket. Mindenféle összehajtogatott memóval, blokoból kitépett oldalakkal ahova egyszer ezt meg azt írták fel. Volt aki szépen bekötötte a füzetét, szép betűvel beleírta a dolgokat, de volt aki (mint magam is) egyszerűen beleírta a dolgokat akármilyen tintával, akármilyen betűvel (akármilyen nyelven). Ezek a füzetek egy különleges nevet viselnek: "Az Abszolút Tudás Nagy Könyve".
amikor az ember elkezd ez munkát, akkor hordozgat magával egy kis füzetet (vagy egy nem olyan kicsi füzetet) ahova mindent felír amit mondanak neki, amit tanul, amit megmagyaráznak neki. Ja igen, nem mindenki, de mondjuk, hogy általában így van. Itt, ebben a cégben nincs így. Az egyetlen füzet amit az emberek magukkal hordanak az amire felírogatnak dolgokat a különböző gyűlésekről.Amikor idekerültem épp a mobil részlegre kerültem, ahol a légkör valamennyivel más volt, mint az amit a bankban megszoktam. A bankkal ellentétben, az emberek nem szívesen segítettek a többieken, és nem nézték, hogy az újak megértsék azokat a dolgokat amiket meg kell érteni a munkával kapcsolatban. Az egyik legfőbb "új munkás elleni" eszköz az anakronizmusok voltak. Mindenhol csak ARPU, MOU, PMT, CAPEX, OPEX, CAMEL, UMTS és ilyenek. Eleinte amit tudtam megkérdeztem, és hamar megtanultam, hogy senki se akar segíteni, csak egy Ana Teresa nevű hölgy. Minden mást az Internetből kezdtem kikeresni. Szereztem ekkor magamnak egy spirálos füzetecskét amit hátulról előre kezdtem el használni (akkoriban nagyon benne voltam a japánoskodásba) és ráírtam a fedelére felírtam japánul, hogy "Cuccaim". Ebbe belekezdtem irogatni mind ezeket a dolgokat amiket nem tudtam és felkerestem. Részben olyan volt mint egy rendezetlen szótár, de aztán belekerült egypár komplexebb bejegyzés is.
A füzetecske velem maradt és időnként belekerült valami újabb dolog. Sokáig nem is használtam, sokáig nem is írtam bele, de megvolt, ott a sok menü és telefonkönyv, jegyzetelő blok alatt. Sok dolgot már nem kell ott megnéznem, mert már rég tudom és értem, de sok dolog amit még 2003-ban írtam bele nekem még mindig új, és örülök neki, hogy valamikor megkerestem és kiírtam. Végül is sokszor van az, hogy valamit kikeresünk, egy pillanatig használjuk, de aztán elfelejtjük. Egy adott tervhez, projekthez kell, de aztán már nem, és kiselejtezzük fejünkből. A füzetecske elrakja, sose felejti el.
A napokban megint elővettem, átnézegettem és beleírogattam más dolgokat. Benne van az egyik díjszabási alapformulám ami teljesen más ahhoz képest, hogy mint csinálnak itt.
Azon gondolkodtam, hogy talán az embereknek meg kellene ezt tartani, mert akkor nem felejtik el milyen volt amikor nem tudtak semmit. Segíthet, hogy tudjunk segíteni azokon akik most jönnek. Nem mondom, hogy most el kell kezdeni ezeket a füzeteket úgy kezelni mint a boszorkányok a grimoire-okkal, ahol minden új boszorkány lemásolja mestere grimoire-ját (mert régen nem létezett a fénymásológép), de inkább olyan, hogy talán buzdítani az újakat, hogy tartsanak egy ilyen füzetecskét és tanulmányozzák, hogy hamarabb belejöjjenek a munkába.A bankban, emlékszem, mindeki hordozta ezeket a nagy, széteső lapokkal teli füzeteket. Mindenféle összehajtogatott memóval, blokoból kitépett oldalakkal ahova egyszer ezt meg azt írták fel. Volt aki szépen bekötötte a füzetét, szép betűvel beleírta a dolgokat, de volt aki (mint magam is) egyszerűen beleírta a dolgokat akármilyen tintával, akármilyen betűvel (akármilyen nyelven). Ezek a füzetek egy különleges nevet viselnek: "Az Abszolút Tudás Nagy Könyve".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése