Ma kivételesen-- Nem, rosszul kezdem el mesélni. Van egy munkám, egy fantasztikus munkám amit imádok csinálni. Egyszerűen minden szanaszét hever az íróasztalomon, vastag mappák színesre kifestet, áthuzigált szabványok franciául (érdekes módon, habár angolom és spanyolom SOKKAL jobbak, a szabványok francia fordítása sokkal értelmesebbnek tűnik), színes post-it-ok mindenhol, telefirkálva magyarul, angolul, rovásírással, listákkal és nyilakkal-vektorokkal-irány mutatókkal. Egy második vastag, gyűrüs mappában a tavalyi munkám, amiből most merítek, ami megadja az irányt, a hangot, az is tele piros tollal odafirkált megjegyzésekkel színesre festve highlighter flictollal. Azraelen három Office App-on megy a munka. Word, Project, Excel. Van amikor egy negyedik App-ot is kell használni: Power Point. Lehet, hogy ehhez bedobok egy negyediket is: Visio. A munkám továbbra sem igazán közgazdasági, de szeretem amikor az agyam vágtat a feladaton, amikor nem tudok és nem akarok megállni, és tollal kezembe munkafüzetembe írkálok, felábrázolom tintával vagy grafittal és papírral rendbe teszem gondolataimat, egy fehér oldalon ahol azt csinálhatok amit akarok és nem kell egy program keretében dolgozni.
Rengeteget írok, de igazán rettenetesen sokat is szoktam kézzel írni, vagy a munkafüzetbe, vagy egy kis blokba, sima lapokra, vagy post-it-ok gyűjteményére Sharpie filctolakkal. Sokan nem hinnék, de végignézem a post-it-jaimat, amiket régebben írtam, amiket régebben felraktam. Ezekból is kutatgatok, keresek olyan gondolat kapcsolatokat amiket régebben megtaláltam, megfigyeltem, és ezekre építek.
Én így dolgozok, ez a rendszerem. Több dolog egyszerre, egy témán, néha extra témákkal, hogy frissen tudjam tartani gondolataimat.
Hétfőn küldtem a főnököknek egy előzetet a munkából, ami megsaccolásom szerint az 50%-ban volt készen. Tegnap elküldtem egy Project munkabeosztást nekik és szóltam, hogy a munka 70%-ban kész volt és be tudom fejezni jövő péntekre. Sajnos, viszont, ma annyira belejöttem, hogy befejeztem. Nem hívtam, azért "végzett munkának", hanem egy "első, teljes piszkozatnak", amiben benne van minden elem, és már csak finomítani kell a részleteken.
Ez egy fantasztikus munka volt és meg vagyok vele elégedve. (És két hét alatt összehoztam 73 oldalt.)
Rengeteget írok, de igazán rettenetesen sokat is szoktam kézzel írni, vagy a munkafüzetbe, vagy egy kis blokba, sima lapokra, vagy post-it-ok gyűjteményére Sharpie filctolakkal. Sokan nem hinnék, de végignézem a post-it-jaimat, amiket régebben írtam, amiket régebben felraktam. Ezekból is kutatgatok, keresek olyan gondolat kapcsolatokat amiket régebben megtaláltam, megfigyeltem, és ezekre építek.
Én így dolgozok, ez a rendszerem. Több dolog egyszerre, egy témán, néha extra témákkal, hogy frissen tudjam tartani gondolataimat.
Hétfőn küldtem a főnököknek egy előzetet a munkából, ami megsaccolásom szerint az 50%-ban volt készen. Tegnap elküldtem egy Project munkabeosztást nekik és szóltam, hogy a munka 70%-ban kész volt és be tudom fejezni jövő péntekre. Sajnos, viszont, ma annyira belejöttem, hogy befejeztem. Nem hívtam, azért "végzett munkának", hanem egy "első, teljes piszkozatnak", amiben benne van minden elem, és már csak finomítani kell a részleteken.
Ez egy fantasztikus munka volt és meg vagyok vele elégedve. (És két hét alatt összehoztam 73 oldalt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése