Férfi Agy

Az agyam működése, valamint a "neme" sokat szokott engem foglalkoztatni, alapvetően azért, mert mint a férfi testvéreim többsége, én se értem a nőket és sokszor elvetemült elképzeléseiket. Már egy ideje arra a következtetésre jutottam, hogy annak ellenére, hogy a testem női test, az agyam férfi agy. Nem, nem tudok jól célozni, nem tudok állva pisilni (nem is akarok!) és nem érdekel a futball, de mégis, sok jel mutat arra, hogy alapvetően férfi gondolkodásom van.

Ezen a hétvégén sok kapcsolattal kapcsolatos beszélgetésem volt több emberrel, ahol az egyiknél egy olyan bukkant elő, hogy "hát igen, a férfi csak fizessen!", ami engem felháborított. Na most, nem fogom arra fogni a dolgot, hogy Nyuszika tíz éven keresztül tökéletes boldogságban élt mint szabad, független, egyedülálló nő aki képes volt (és továbbra is az!) mindent megszerezni magának amit akar, és nem várja azt, hogy mindent másoktól, főleg férfiaktól kapjon. Persze, lehet, hogy ennek a felszabadult életnek köszönhetem a világnézetemet, sőt, biztos, de nekem, komolyan, a férfi egyenlő felem. A férfi nem alsóbb rendű emberi féreg amit ki kell vesézni, hogy az ember megtalálja benne azt a kevés jót ami talán benne rejlik. Egyetem óta folyamatosan harci lábon állok a radikális feministákkal akik eszközzé akarják változtatni a férfiakat, és habár semmi bajom a csajokkal, sőt, az az igazság, hogy sokszor közelebb érzem magam a férfiakhoz, mint a nőkhöz.

A sztereotipikus nővel ellentétben, én nem a pénzt keresem a férfiakban vagy egy kapcsolatban (kezdve azzal, hogy rendszeresen szöktem a kapcsolatok elől míg most Szilveszterkor be nem cserkésztek ^_^). Persze, ha már kapcsolatra kerül a szó, racionálisan az ember elvárja, hogy meglegyen egy adott kereset mi által egy megfelelő életszínvonalat fenn lehet tartani, és legyen az adott kereset mint az amit az ember magától a kapcsolattól és vár, racionálisan: legyen biztos a hosszú távon, és lehessen rá építeni. De nem az a pláne (^_^ látod? Figyelek rád és kijavítottam! Köszi, hogy szóltál! ♥), hogy Lalique vázákkal halmozzon el, gyémánt finom csipkeláncot rakjon nyakad köré, Prada cipőt és Gucci szemüveget, elvigyen nyaralni Monte-Carlóra és villát vegyen születésnapodra az Aspen-i hegyekben. Ha az embernek ilyenek kellenek, akkor dolgozzon, gyűjtsön és szerezze meg magának, és nem egy férfit "megdolgozni" nem munka, nem egy tisztességes "megszerzés".

Egy ismerősöm szerint egy férfinak fizetnie kell azért, mert az ember lefekszik vele. Miért? Talán minden nő prostituált? Talán az ember maga nem élvezi? Én nem azért fekszem le valakivel, hogy majd cuccokat kapjak tőle, vagy valamilyen szívességet. Azért vagyok valakivel mert nekem jól esik. Vagy talán nekem is fizetni kéne? Vigyem legközelebb a pénztárcámat és tegyek le az éjjelire egy tíz ezrest (tulajdonképpen fogalmam sincs mennyibe kerül az efféle szolgáltatás...)? Nem, nem a pénz érdekel, és fizetést csak a munkámtól fogadok el. Mint a férfiak többsége, igen, engem (kezdetben) egy kapcsolatból a szex érdekel. Majd lassan kialakul, az is, hogy jól érzem magamat a másikkal, hogy kijövünk egymással és ezek, de nem az, hogy most a srácnak az a FELELŐSSÉGE, hogy engem mindennel elláson és megoldja az életemet. Igen, igen, egy kapcsolatban azért a másikra is számítani kell, és nem úgy élni mintha szobatársak lennétek: mindketten a másiktól függetlenül csinálja dolgait, és tudom, hogy nekem ez nehezen megy, és ezért nem tudok sok mindenbe belemenni, vagy elvállalni, mert továbbra úgy fogom fel a dolgokat, hogy ha most ezt meg azt elvállalom, akkor ezeket nekem EGYEDÜL kell csinálni. Tudom, nem így kell, és tudom, ez általában a "férfi gondolkodásra" jellemző, (mert ahogy mondtam már, az agyam pasi-agy) és ezen még dolgoznom kell, DE az sem igaz, hogy minden áron pasit kell szerezni, hogy az ember élete rendbe legyen.

A legtöbb nő, és nem csak Latin Amerikában, azt hiszi, viszont, hogy élete csak akkor lesz teljes, ha van egy férfi mellette, és hogy nem az ő dolga, hogy megszerezze magának azt ami kell, mert ez a férfi dolga, a férfi fizetése azért, mert ő kegyeskedik lefeküdni vele. Megdöbbentő, hogy Magyarországon hány ilyen nő járkál. De komolyan, ezek a nők mit hisznek? A férfiak mivel tartoznak nekik? Úgy ahogy én nem vagyok senkinek a cselédje, a szakácsa, a takarítónője, nekem senki a pénztárcám, a bankom, a fizetésem. Nem logikus?

Na, ilyenkor szoktam azt mondani, hogy annak ellenére, hogy heteroszexuális férfi agyam van, hál'Istennek nőnek születtem, mert én belebolondulnék, ha a nők után kellene mennem.