8 nap alatt itt mindenfélét látni, a "világ-vége-Noé-féle" esőkön keresztül a kék-eges, madár-csiripelős, fényes, napos napokig. Nem a szokásos Európai nyár, ahol mindennap száraz, forró, fejfájást gerjesztő hőség. Hogy milyen meleg vagy hideg van, és milyen nedves a levegő, azt, szokásszerint, nem tudom. Mint minden más Costa Ricait, nem is érdekel. Mivel lesz életünk gazdagabb attól, hogy tudjuk hány százalék pára van és milyen meleg van? Meleg van vagy hideg, kész. Sosincs igazán "száraz", de van amikor meleg és nedves van, amit itt úgy hívunk, hogy "bochorno", egy szó amit arra is használnak más spanyolul beszélő országokban (nem Spanyolországban, amennyire tudom), hogy "szégyen".
A bochorno (bocsorno) általában esős napokban történik, amikor épp nem esik az eső, de előtte nagyon esett, vagy csak esni fog. A nap ilyenkor felkapja a rengeteg eső vizet, ami itt szinte vödrönként esik, és párában felrepíti a levegőbe, ahol az emberek bőrére ragad. Hogy milyen százálékban van a víz a levegőben, ki tudja, csak az érdekel, hogy nagyon, de nagyon kényelmetlen.
Az eső aztán olyan kellemesen, felfrissítően tud esni, de erősen is. Feltettem ide egy képet ahol látni lehet, hogy mennyire esik itt. Ez jobbra a papám kocsija, ahogy a ház elé parkolta. Az eső víz par perc után belepte a kerekeket a fémrész alsó részéig. Igen, itt jól jön egy pár gumi csizma. Jó, hogy most divatba jöttek, így az ember nem úgy nézki mint aki elfelejtette, hogy egy irodában dolgozik, nem kint a vetésben. ^_^ (Hamarosan nekem is vennem kell egypár gumicsizmát.) Közben az ember most gyakrabban borotválkozik, mert többször kell szoknyát és ruhát felvenni, vagy kiteszi magát hogy egy fél napot átázott nadrágban csücsöljön. Rengeteg ember futkározik medves ruhában, dupla annyi cuccal, mert sose tudni mikor lesz hideg, mikor lesz meleg, és azok akik valamennyire hallják, vagy látják az időjárás bemondást, folyamatosan azt hallják, hogy:
"A Középső Megyében (Valle Central) napos nap lesz eséllyel esőre".
Mit jelent ez? Napos lesz, de lehet, hogy esik? És az ekkora nagy kejelentésért kap fizetést? Mert ilyet én is tudok, még se fizetnek nekem érte. De hát az ilyet itt nem is nézik az emberek. Talán csak azért nézi aki nevetni akar egy kicsit azon, hogy mennyire téved Max Mena, az egyik legismertebb időjárás bemondó. És közben hírtelen elkezd zuhogni, általában délután, de délelőtt is előfordul, és olyan hangossan esik, hogy nem lehet semmit se hallani. A tévét amit általában 8-as hangerővel hallod felnyomod 32-re és mégmindig nem hallod. Nem hallod az irodában a telefont, Don Omart vagy Aerosmithet dallolni, nem hallod az Odaát részt amit már ezerszer láttál és még ezerszer látni fogsz. Habár laptopod van, reméled, hogy elmegy a villany, mint a régi szép időkben amikor egy öreg Lanix Desk Topod volt, a UPS nem volt valami jó, és ha a villany elment reggel 10 kor és délután 1-re nem jött vissza, a fönökség nagy eséllyel haza küldött mindenkit. Ahhh... azok a szép napok amiket az esőnek és a viharaknak köszönhettünk!
Ugyanakkor, az eső-dús napok közt előkerülnek a napos-napok is. Ma ilyen volt. Most már egy kicsit beborult, de továbbra is szép, napos-napunk van. Ezt a képet most reggel csináltam. Eleinte csak a Hyperionra figyeltem fel, ahogy olyan szépen alszik a cserepek közt, de aztán szemembe borult a sok fény és a dús színek. A madarak csiripelnek, a szomszéd kutyája úgy ugat mintha betörő lenne az udvarban, miközben a szomszéd folyamatosan mondja az ebbnek:
- Na, már jó legyen. Csend. Csend.
Közben felteszem a mosást: egy nagy rakás fekete ruha, és még májusból egy rózsaszín sport bugyi és két fehér blúz. A ruhák többsége hamarosan megszárad a nedves, forró levegőben, amit nem is csodálok, mert felakasztás közben éreztem a nap égető csókját a vállamon. A nap mindig ott bujdoskodok. Most kell, direkt kell, mert nincs annyi fekete cuccom... ami mindig egy fantasztikus kifogás a vásárlásra. ^_^
Ez, íme, a trópusi nyár... a trópusi tél.
A bochorno (bocsorno) általában esős napokban történik, amikor épp nem esik az eső, de előtte nagyon esett, vagy csak esni fog. A nap ilyenkor felkapja a rengeteg eső vizet, ami itt szinte vödrönként esik, és párában felrepíti a levegőbe, ahol az emberek bőrére ragad. Hogy milyen százálékban van a víz a levegőben, ki tudja, csak az érdekel, hogy nagyon, de nagyon kényelmetlen.
Az eső aztán olyan kellemesen, felfrissítően tud esni, de erősen is. Feltettem ide egy képet ahol látni lehet, hogy mennyire esik itt. Ez jobbra a papám kocsija, ahogy a ház elé parkolta. Az eső víz par perc után belepte a kerekeket a fémrész alsó részéig. Igen, itt jól jön egy pár gumi csizma. Jó, hogy most divatba jöttek, így az ember nem úgy nézki mint aki elfelejtette, hogy egy irodában dolgozik, nem kint a vetésben. ^_^ (Hamarosan nekem is vennem kell egypár gumicsizmát.) Közben az ember most gyakrabban borotválkozik, mert többször kell szoknyát és ruhát felvenni, vagy kiteszi magát hogy egy fél napot átázott nadrágban csücsöljön. Rengeteg ember futkározik medves ruhában, dupla annyi cuccal, mert sose tudni mikor lesz hideg, mikor lesz meleg, és azok akik valamennyire hallják, vagy látják az időjárás bemondást, folyamatosan azt hallják, hogy:
"A Középső Megyében (Valle Central) napos nap lesz eséllyel esőre".
Mit jelent ez? Napos lesz, de lehet, hogy esik? És az ekkora nagy kejelentésért kap fizetést? Mert ilyet én is tudok, még se fizetnek nekem érte. De hát az ilyet itt nem is nézik az emberek. Talán csak azért nézi aki nevetni akar egy kicsit azon, hogy mennyire téved Max Mena, az egyik legismertebb időjárás bemondó. És közben hírtelen elkezd zuhogni, általában délután, de délelőtt is előfordul, és olyan hangossan esik, hogy nem lehet semmit se hallani. A tévét amit általában 8-as hangerővel hallod felnyomod 32-re és mégmindig nem hallod. Nem hallod az irodában a telefont, Don Omart vagy Aerosmithet dallolni, nem hallod az Odaát részt amit már ezerszer láttál és még ezerszer látni fogsz. Habár laptopod van, reméled, hogy elmegy a villany, mint a régi szép időkben amikor egy öreg Lanix Desk Topod volt, a UPS nem volt valami jó, és ha a villany elment reggel 10 kor és délután 1-re nem jött vissza, a fönökség nagy eséllyel haza küldött mindenkit. Ahhh... azok a szép napok amiket az esőnek és a viharaknak köszönhettünk!
Ugyanakkor, az eső-dús napok közt előkerülnek a napos-napok is. Ma ilyen volt. Most már egy kicsit beborult, de továbbra is szép, napos-napunk van. Ezt a képet most reggel csináltam. Eleinte csak a Hyperionra figyeltem fel, ahogy olyan szépen alszik a cserepek közt, de aztán szemembe borult a sok fény és a dús színek. A madarak csiripelnek, a szomszéd kutyája úgy ugat mintha betörő lenne az udvarban, miközben a szomszéd folyamatosan mondja az ebbnek:
- Na, már jó legyen. Csend. Csend.
Közben felteszem a mosást: egy nagy rakás fekete ruha, és még májusból egy rózsaszín sport bugyi és két fehér blúz. A ruhák többsége hamarosan megszárad a nedves, forró levegőben, amit nem is csodálok, mert felakasztás közben éreztem a nap égető csókját a vállamon. A nap mindig ott bujdoskodok. Most kell, direkt kell, mert nincs annyi fekete cuccom... ami mindig egy fantasztikus kifogás a vásárlásra. ^_^
Ez, íme, a trópusi nyár... a trópusi tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése