Mindennap a yahoo.fr postaládámba érkező digitális újságok mellett a Blogger.com egy másik "újság" rendszerrel lát el, ahol felsorakoznak azok a bloggok amiket valamilyen rendszerességgel olvasok. Cím, blog neve és az első mondatok egy picike kockában. Ha érdekesnek tűnik rájuk kattintok és elolvasom őket. Ha nem akkor tovább görgetem lefelé Vonnegut lapos kis touchpad egerét míg egy már el nem olvasott bejegyzésig érek. Ezek az én személyes, baráti híreim. Mosolyogva olvasom el Szitakötő bejegyzéseit, habár néha csóválom a fejem vagy szemeim felfelé fordulnak amiért megint csöpögős vagy egyszerűen buta. Sajnos, egy bizonyos mexikói úriemberrel az szokott lenni. Nagy érdeklődéssel kattintok rá Dr.Frank Buck blogjára, ahol érdekes iskolai tanár történetek közt fantasztikus tippekre szoktam találni. Jaguar del Platanar és Sin Pelos en la Lengua szó nélkül lekötnek minden egyes alkalommal, és "igazmondó újságként" kerülnek elém. Folyamatosan, bátran hozzák minden nap a cikkeket azokról a dolgokról amik körülöttünk történnek, amikre a lefizetett média nem is figyel. Ezeknek a segítségével sikerült a "Costa Ricai Szolidaritás Mozgalom a Honduras-i Néppel" csoporttal kapcsolatba lépnem, akiknek felajánlottam azokat a képeket amiket családom meg én most karácsonyra kaptunk, és amiket igazán nem tudunk hasznosítani. A mozgalom pedig úgy tudja hasznosítani (mert már megtették előtte), hogy elsorsolják, miáltal sikerül valamennyi pénzt összeszedni, hogy segítsenek a Honduras-iakan. (A Honduras-i helyzetről az angol bloggomban írtam nem rég.)
Szerettem volna talán a Haiti-i segéd csapatoknak felajánlani őket, de a Honduras-i csapat már elfogadta a képeket, és nem lenne szép visszamondani az ajánlatomat. Helyette, mivel segíteni szeretnék az Haiti-i népen amennyiben csak tudok, igyekszem kapcsolatba kerülni a Vörös Kereszttel, hogy megbeszéljem vele milyen segítségi lehetőségek vannak amikben közre tudnék működni. Ha valaki kedvet kap, gondolom még fel tudja keresni a helyi Vörös Keresztet és megkérdezheti mit tehet annak érdekében, hogy segítsen ezen a szegény népen. Nem muszáj mindenféleképpen pénzt adományozni, mert gondolom, hogy azért segíteni lehet önkéntes munkával is, ugyanis biztos rengeteg munka van és jól jöhet egypár extra kéz csomagolásra, telefonálásra, egyebekre.
Közben tegnap végre megírtam, leszkennereltem és ajánlva feladtam levelemet Hélène belga barátnőmnek. Meg is írtam neki, hogy figyeljen majd mikor jön meg a levél. Ma e-mail-t kaptam tőle, hogy jaj, nem kellett volna, mert ő nem szereti az ajánlott leveleket, mert sok baj van velük, tehát "legyen ez az utolsó" és ha csak így menne a levelezés akkor "kénytelen lesz megszakítani a kapcsolatot". O_O . Hát jó. Sajnálnám, de ha ez van, akkor ez van. Ugyanakkor fura, mert én előre megmondom mindenkinek, hogy a Costa Ricai posta RETTENETES, hogy nagy eséllyel vesznek el a levelek vagy késnek, és ráadásul, hogy majd hamarosan hazaköltözök Magyarországra (ha az Isten engedi). Megmondtam, hogy nem igazán hajlok az e-mailes levelezésre, és hogy kézzel írom leveleimet. Miért nem mondhatta meg egyből, hogy ő nem tud ajánlott leveleket fogadni? Furák az emberek.
Más hírekből, a Le Figaro-n keresztül elérkeztem egy bizonyos "plusz-méretes" manökenhez aki írt egy könyvet (egy íróval együtt). Itt elgondolkodtam azon, hogy manapság mennyi híresség, vagy hírre vágyó emberke könyvet ír (általában életükről, mintha olyan érdekes lenne), és érdekes módon mindegyik mellé egy írót ültetnek. Ebből az ember csak arra tud gondolni, hogy az adott kis "sztár" nem is tud igazán írni, lusta, és lehet, hogy csak annyit tesz, hogy beszél, mesél magáról az írónak, hogy majd az összegezze valahogy egy könyvbe. Egy sereg June Miller, milyen szánalmasak! Közben teletömik a könyvesboltokat ezzel a szeméttel és lassan kirekesztik a jó könyveket a polcokról, ugyanis a mai világ nem is olvas és nem is tudja felismerni mi a jó. Süppedünk mint faj. Ilyenkor nem is lenne olyan rossz ha a Mayáknak lenne igaza és 2012-ben vége lenne a világnak (vagy előbb).
A munka a szokásos. A Bunkócska mellé a Félbunkócska is benevezett a ma délutáni gyűlésbe. Mindenki, ha teheti, benevez a péntek délutáni gyűlésekbe, mert azokat általában hamar befejezik és az ember (septiben) hazamegy. És íme én azt hittem, hogy egy nyugis gyűlésen lesz részem. Hn.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése