13:48h. Nagyon beborult. Ezek a napok durvák. Még nem ebédeltem, tehát most lassan megyek és remélem legalább kint tudok lenni fél négyig. Ma szerda van... nincs Odaát, de most már egyszerűen otthon akarok lenni. Csak otthon, innen messze. Fáradt vagyok és ingerült. Minden az agyamra megy. Dühöm nagyon felfutott, és most benne fulladozok. Ki akarok kerülni a béke hűvös, fris mezejére, de lehetetlen. Mi tevő legyek? Hogy és hova lehet menekülni? Csak a könyvbe, csak a naplóba.
De ez nem egy olyan nap amikor cipelhetem magammal az egyik könyvemet. Amikor itt esik, ZUHOG, ahogy már ezt egyszer mondtam is, és minden elázik, még az ember lelke is. Naplóm, szegény, már nagyon viharverte, sok szavát, mondatát már el is tüntette az eső ami folyamatosan átitatja a táskámat míg nem talál mindenre ami benne van: neszesszer, ceruza tok, PDA, könyv, füzet, fénymásolt lapok, egyetemi papírok, Radiobázis adatok... Most áztassa el Nint, Millert, Vonnegutot, vagy azt a tök jó kis könyvet amit nemrég fedeztem fel gyűjteményemben: "Ratzinger Ellen"? Nem.
14:03h. Giselle Jorge. Na, vidul a nap... és folyamatosan fogyatkozik.
De ez nem egy olyan nap amikor cipelhetem magammal az egyik könyvemet. Amikor itt esik, ZUHOG, ahogy már ezt egyszer mondtam is, és minden elázik, még az ember lelke is. Naplóm, szegény, már nagyon viharverte, sok szavát, mondatát már el is tüntette az eső ami folyamatosan átitatja a táskámat míg nem talál mindenre ami benne van: neszesszer, ceruza tok, PDA, könyv, füzet, fénymásolt lapok, egyetemi papírok, Radiobázis adatok... Most áztassa el Nint, Millert, Vonnegutot, vagy azt a tök jó kis könyvet amit nemrég fedeztem fel gyűjteményemben: "Ratzinger Ellen"? Nem.
14:03h. Giselle Jorge. Na, vidul a nap... és folyamatosan fogyatkozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése