- Hétfőig nem is tudtam mikor kell beadni a jelentést
- Tegnapig rengeteg mindent nem értettem a heti jelentésekből
- A főnököm egyszeráen nem volt hajlandó megvizsgálni a munkát amikor beadtam neki, hogy nézze át,
*ujjai közt becsípja az orhídját* Oké, nézzük ezt lassan: azért kérem meg őt, hogy vizsgálja át, mert egypár friss szem könnyebben találhat hibákat. Én már tudom mi van oda írva, tehát nem fogok annyira figyelni, mint valaki aki nem tudja mit írtam oda és minden szót elolvas. Szerintem ez logikus... de hát ő már csak ilyen. Ma sem akarta elolvasni a jelentést, mert csak ma, reggel jutott eszébe, hogy be kell adnia a főnöknek a 2008-as évi munkatervet. (Ilyen szeleburdi! Hát mivel töltötte idáig az idejét?) Azzal, hogy összeveszett az alattavalóival mindenféle kis butaságon. (Már mint, hogy a másik három alattavalóival akikkel egy drámai kapcsolatot tart ami rosszabb a Dallas-nál, vagy akármelyik mexikói tévéregénynél.) Hol engedélyt kérnek, hol nincsenek a munkahelyükön, hol azt csinálják amit akarnak, hol nem dolgoznak, hol feljelentik, hol ő megtagadja az engedélyeket és most ezért ő a szörnyeteg, és most akkor egy baromi bálhé lesz belöle, mert ezzel meg azzal kell beszélni és akkor ő felmegy a főnökhöz és megbeszélik a megbeszélhetetlent... És közben az ő munkája nem halad. Nem tudja a saját dolgait megcsinálni (és szemmel láthatóan haza sem viszi a munkát, hogy legalább bepótolja az elmarasztott munkát, mint minden rendes dolgozó (ja, mert ő sose marad 16:36-ig mint minden más dolgozó, de bizony itt izél, hogy a többiek nem tartják be a munkaidőjüket). Neeeeeeem, ő csak nyafog és nyavajog és mindenfélét beszél, és annyit akar magyarázni példákkal, hogy szerintem ő maga is elveszti a fonalat a mondanivalójával kapcsolatban.Na, mi lett a vége? Beadtam neki a jelentést, de ő erre azt mondta, hogy ne küldjem el, hanem nyomtassam ki. Oké, kinyomtatom. Nyomtassak ki egy másikat. Jó. Beköttette mind a kettőt, hogy az egyiket elküldi a főnöknek. O_O De hát nem is nézte meg! Nem néztem meg. Nem olvasta el. Ahogy saját indulatomból készítek neki egy bemutatást, hogy azért kicsiben és láthassa mi is van benne, észreveszem, hogy maradtamók hibák a jelentésbe. Na, ez jó. Persze, ha megnézte volna, látta volna és én kijavíthattam volna, de nem. Most vesse magára. Meg is mondtam, hogy vannak hibák a jelentésbe.
- Sok?
- Neeem...
... dehogy! Na, elmegy így. Bah. Ő a főnök, neki kellett volna megviszgálni, és ha mond valamit, majd mondom én is neki, hogy én mondtam, hogy nézze át, de ő nem akarta, és én, őszintén, nem tudok minden hibát kibogarazni, pedig 24 órája böngészem a dokumentumot. De hát ha csak ez lenne az egész!
Megkért, hogy küldjem el neki a bemutatást. Hát egy kicsit felpofozom és elküldöm. Most kapok egy e-mailt ahol a bemutatást küldi a jelentés egyik piszkozatával együt!!!! Na, persze, elküldtem neki a legutóbbi verziót. Nem tudom most ezt megint elküldi, vagy mi. Rettenetes.
Gondolom, talán kérdezed mi lett a 2008-as évi munkatervvel? Ja, te azt gondoltad, hogy ma ezen dolgozott, ugye? Na, ma ezen DOLGOZTUNK reggel, mert ő egyenessen a Power Pointra kezdte ráírkálni, hogy minden egyes negyedévben mit fog a csoport csinálni. Egyszer csak jókezdi tőlem kérdezni, ha logikus azt gondolni, hogy valamit nem tudom mennyi idő alatt megcsináljon. Ahogy magyarázgatott belegabajodott saját szavaiba, két dolgot akart megkülönböztetni, de egyiknek sem volt semmi logikája, de ő csak mondta tovább... majdnem elaludtam. Na, igyekszek segíteni neki, majd egyszer csak észreveszem, hogy nem csak egy adott pontnál lenne a kérdés, hanem ez lassan kiterjed az egész munkájára.
Na, gondolom, ezt módszeressen kell. Kinyitom a Microsoft Project-et, és elkezdem szép rendben, logikussan felírni a feladatokar amiket ő csak odadobál a Power Pointra. A feladatokat kissebb feladatokra, részletekre, összetevőkre bontom fel, majd időket osztok minden részletre. Mivel nem ismerem a feladatok részletes kidolgozását, csak egy általános ábrát csinálok az egészből. Gyakorlatilag a pozitív tudomány "Tudományos Módszerét" írom fel. Megfigyelés, Hipotézis, Kisérletezés, Eredmények analízise (van aki ezt a kisérletezés részének veszi: az adatok feldolgozósát, van a ki a tétel részének veszi), Télet felállítása, Törvény létrehozása. Na, igen, gyakorlatilag ezt írtam fel itt-ott valamit kihagyva, valamit bevezetve, valamit átnevezve. Megvitattuk a terveket, a munkákat, hogy mi miután menjen, mit kell beírni, és majd mondtam neki mennyi idő kell erre-arra és mikorra lesz várhatóan kész. Namost, ez IDEIGLENES, nagyon PISZKOZAT alapon készült. Szerintem ez logikus és szemmel látható. 
Na, miután befejezi a világon a legretetenesebb Power Point dokumentumot, rémes kis képekkel és egyebekkel, megkérdezi:- És már elküldted nekem a Project dokumentumot?
HONNAN TUDHATTAM VOLNA, HOGY AZT AKARJA, HOGY ELKÜLDJEM NEKI A PROJECT DOKUMENTUMOT HA NEM IS MONDJA???? Ja, igen, mert én gondolat olvasó vagyok, nem csak könyvolvasó. Persze, elfelejtettem. Ha tudtam volna, hogy nekem kell majd helyette megcsinálnom a munkát, majd elküldeni neki, hogy ő beadhassa, akkor legalább adta volna ide a ronda Power Point dokumentumát is, hogy valamennyire emberebben rendbehozhassam. Ráadásul a Project dokumentum PISZKOZAT volt! Azt nem lehet így beadni és ő nem ért a Projecthez eléggé, hogy most rajta dolgozzon és jobban kifejlesztje. Láttam én már, hogy ő mire képes a Projec-tel, és nem képes semmire!
Az a "slide" egy példa arról, hogy milyenek a Power Point bemutatásaim... és az egy piszkozat. A Jelentéshez készült mint "puska" a főnökömnek. Igen, tudom, sokat segítek neki, tehát nem lenne szabad nyavajognom, de őszintén nem tűröm a képtelenséget, a rossz munkát és a pocsék eljárásokat vagy módszereket. Aztán részben hálás vagyok, hogy a másik helyről megmentett, és részben igyekszek most jó lenni, mert eljön az idő majd hamarossan amikor mennem kell, amikor hazamegyek, és attól tartok ez neki kell átélni, és ahogy szokásom már, lehet, hogy nem is lesz sok ideje megszokni, hogy nem leszek majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése