2008. január 27., vasárnap

Papír vagy Billentyű

Mikor lesz már saját íróasztalom? Másfél hete már, és kezd szokásommá lenni, hogy ha valamit mondani akarok, valamit ami csak rám tartozik, akkor ahelyet, hogy kinyítnám a bloggomat, előrántom a naplómat és belefirkálom a dolgokat. Egyébbként a naplónak megvannak a saját előnyei. A napló teljesen hordozható, tehát magammal vihetem. A blog is hordozható lenne, ha mindig magammal vinném a laptopomat, és a mindenhol lenne egyszerűm ingyenes, vagy már előre kifizetett Internet. A naplót nem kell sehova felkapcsolni, csak ki kell nyítni és írni kell bele. A naplóba lehet rajzolni amikor az embernek csak kedve szottyan, és oda lehet ahova az embernek kedve szottyan. Könnyebben is lehet betűt változtatni. Például, ha hírtelen kedvem lenne rovásírással írni, vagy kitalálni valamilyen kód írást és azzal írni, sokkal egyszerűbb lenne mint a bloggal.

Persze, azért vannak dolgok amikben a blog jobb. Például, a naplót ellophatják, eléghet, elveszhet, miközben a blog az ott marad a Netten. No jó, a naplót nem tudják megtámadni a hackerek és a bloggot igen, és a bloghoz elfelejthetem a kód szót, ás a naplóhoz nem kell kód szó. A Blog az egy és nem kell időről időre újjabb naplót venni, mert minden egy helyen marad. A naplóra nehéz címkéket tenni, a bloggban pedig egyszerű, ami egyszerűvé teszi, hogy az ember megtalálja a dolgokat.

Jut eszembe, hogy például tegnap kitaláltam magamnak egy "személyes jelet". Szeretném ide feltenni, de jelenleg lehetetlen, mert nem tudom a képet feltölteni a gépre és nem is tudom lerajzolni a paint programban. A naplóban csak fogom a ceruzát és lerajzolom. Itt húzigálni kell a képeket amiket ide akarok biggyeszteni, de a naplóban csak felragasztom. Persze, itt megváltoztathatom a méretét kedvem szerint és sokkal több képet tehetek fel. Nem kell mindent kinyomtatni, kivágni és ragasztgatni.

Talán mindkettőnek meg vannak a saját jó oldalai. Nem. Mindkettőnek megvannak a saját jó oldalai, de emberi az, hogy mindent összehansonlítunk, hogy megitéljük mi a jobb. Lehet, hogy ez szintén egy hiba amit elkövetünk az emberekkel?


Tézis. Szerintem már sok időt adtam a tézis csoportnak, és ha ők várni akarnak a tutorra, az az ő dolguk lesz. Megbeszéltem Anyuval, hogy szerdán beadja a közgadasági iskolán a kérelmemet, hogy írhassak tézist egy tutor kérelmével együt. A téma majd attól függ, hogy a tutor válalja-e az általam kiválasztott témát, VAGY valami mást javasol. A téma amit javasolni fogok, (mivel meg van már minden hozzá) az a díj szabás a távközlési szolgáltatásokhoz Costa Ricában. (Illetve ugyanaz a munka amit két héttel ezelőtt befejeztem és beadtam a régi irodába, és amit most KOMOLYAN teljes méretében akarok kifejleszteni.)

Norma tovább húzza-halasztja a dolgokat, és Carlos... hát Carlos-nak már megvan a diplomája, ő neki ez a második diplomája lesz, tehát nem igazán izgatja mikor lesz-e meg vagy sem. Részemről én már nem várhatok tovább. Már nincs tétovázási időm. Ennek mennie kell, vagy mennie kell, de így nem maradhat.


Tudod, tegnap elmentem a Postába, megnézni jött-e valami. Az ICE-be is elakartam emnni, hogy lemondjam a számtitkosítást a mobilomról. Már nem dolgozok rég a bankban, nem kell kunschaftokkal beszélgetnem, tehát nem fontos, hogy ne lehessen a számomat megszerezni. Plusz, itt nem is lehet kérni mobilszámokat a tudakozónál, mert csak a fix vonalak vannak nyílvántartva. Sokszor van olyan, hogy az emberek nem veszik fel a telefont, ha nem látják a számot, illetve, hogy csak az ismerősök számait veszik fel, vagy azokét akikkel beszélni akarnak. Nem akarom, hogy valaki barátaim közt azért ne vegye fel a telefont, mert nem tud felismerni, vagy ne tudja, hogy hívtam, mert nem látni a telefonszámomat.

Laura barátnőm az egy aki mégmindig a banknál dolgozik (már lassan talán... 7-8 éve) és őt sok kliens szokta felhívni, tehát munka után inkább nem veszi fel a telefont ha nem tudja ki az aki hív. Érteni is, és nem akarom, hogy miattam fel keljen neki vennie egy hívást egy klienstől aki nem érti, hogy ő már nincs a munkahelyén.

Ale is olyan lenne akinek jó ha látja ki hívja, de... hát az Ale egy különleges helyzet. Akármikor eszembe jutt az Ale, úgy mint a Roo, csak arra tudok gondolni, hogy hogyan mehet ennyire tönkre egy élet ami olyan jól indult. Az emberek azt szokták gondolni, hogy a kábítószerek és a kompulzív viselkedések teszik tönkre az életeket, mások életét, de ez nem igaz. Nem a kábítószer vagy a sok online játék, vagy a gyógyzser vagy alkohol függőség teszi tönkre az embereket és az életüket, hanem a rossz, meggondolatlan döntések. De ha csak ez lenne az egész! Egy rossz döntést ki lehet javítani egy jó döntéssel, de egy sorozat rossz döntést, amit nem követ semmi javító döntés és/vagy cselekedet hanem csak a panaszkodás, AZ teszi tönkre az életeket! Vegyük például a Jetty-t: tett egy barom rossz döntést, de már javítja. Másfél év után már elköltözött a férjétől és lassan dolgozik a válás érdekében. Lassan azért, mert a törvány szerint nem is gyorsíthatja fel a dolgokat a jelenlegi állapotukból. De ő már javítja.

Ale lassan 13 éve van férjnél, sose vettek saját lakást, hanem az Ale szüleinél laknak. Ale nálam két hónappal és 13 nappal fiatalabb, de azt mondanád, hogy legalább 8 évvel idősebb. A vékonyka kislányból egy kövér, gondozatlan nő lett akiben nem látszik az egykori "glamour" ami velejárt. Talán ami a legjobban rémít belöle az a hatalmas nagy reménytelenség és az a nagy szegénység amibe merültek. Nem felejtem el, hogy ő volt aki tizenötödik szülinapjára egy két hetes utazást kapott szüleitől az USA-ba. Ő volt az akinek mindene megvolt. Ő az most akinek minden hiányzik. Én gyakorlatilag évente utazom Budapestre, Bécs szinte egy "megszokott" helyem, Párizsról ne is beszéljünk. Drága ruhák, Swatch órák, szép és vékony... kalandos életű, jól elhelyezett, isteni pálya, állami munka... Én. A szegény. A komunista. A fura. A proletár. Ő utazni vágik és minden Új Évkor körbeszalad egy bőrönddel várva, hogy ezzel a babonával majd utazni fog. De hát... mi történt? Miért nincs neki rendes munkája? Miért kell neki ennyit bajlódnia?Miért nincs ő fölöttem mint mindig? Mi volt az amitől élete nem folytatta azt a roppan sikeres utat amit elkezdett? Én olyan akartam lenni mint ő... de mi lett belöle? Mi lett a hősnőmből? Férjhez ment, de nem akárkihez, hanem a lehető legrosszabb lehetőséghez ami csak akadhatott. Ez lett. Egy házasság és barátnőm lecsúszott mennyei magaslatából a porba. De miért nem javítja ki? Mert szerelmes? AHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA! Drágám, ha az szerelem, akkor engem jobb ha senki sem szeret!

De nem minden rossznak a forrása a házasság. Lásd Roo-t. Őt a családja tette tönkre. Annyi mondani lenne róla... de nem fogom kimondani. Már ezerszer leírtam és most, ma, nem akarom megint leírni. Ennyi rosszat... és ő nem is válhat el, de miért nem javítja ki a döntését! És neki sokkal könnyebb lenne, mert csak ide kellene vissza jönnie, ahol megint valaki, és ahol lehetőségei vannak.

December elsején küldtem el neki végre a naplókat. A postán ilyen "certified" módon adtam fel a csomagot, hogy tudhassuk követni ha elkallódik vagy valami. Tegnap még nem tudtam semmit róla, megkapta-e vagy sem. Írtam neki e-mail-eket amiket nem válaszolt, és telefonon felhívni először is drága, másodszor pedig nehéz őt elérni. Roo el szokta felejteni, hogy a hívás most nemzetközi és ezer éven keresztül beszélget, ami persze, több ezerre fordul telefonszámlában. Tegnap viszont úgy döntöttem, hogy felhívom, megkérdezem megkapta a csomagot. Na, kiderült, hogy megkapta, de még nem küldte el a saját naplóját mert mégmindig írja.

- Mi az hogy még mindig írod??
- Nincs időm! - panaszkodott - Milyen idővel amikor állandóan vigyáznom kell szüleimre?

O_O Micsoda? Igen, szüleire vigyáz. Ezt csinálja állandóan amióta odaért már lassan négy éve. (Vagy talán mégmindig csak három?) A volt barátja, a mentős pasi, az VOLT, mert a pasi "unalmas", plus idősebb. (Lehet, hogy Roo egy igazi apa figurát keres az életében?) Egy csúnya megjegyzést tett Marco-ra akit nem is ismer (a lágikisfiú), de ő már csak ilyen. Alig lehetett vele beszélgetni... Olyan mintha az ember egy zsidó menekültel akarna felvenni a kapcsolatot, aki állandóan a Naziktól bújdoskodik. Mi lett veled, Anne Frank? Neked is megvolt mindened, szabad voltál és egy szabad életet éltél amit magadnak kovácsoltál össze. Miért hagytad, hogy széttiporják?

Nincsenek megjegyzések: