2008. január 21., hétfő

Eltolódó Ebédóra

Azt hiszem csak egy módja lesz annak, hogy innen tudjak írni: ha később megyek ebédelni. Főnököm szokás szerint egykor ebédel, tehát én most egykor kezdek el írni, majd amikor befejezem megyek ebédelni. Jó, hogy tudok az ebéddel várni. A mai ebédem zuccini főzelék kukoricával. ^_^ Én csináltam és nagyon finom. Nem igazán egy főzelék, de nem tudom, hogyan mondjam azt, hogy picadillo (pikadigyo) magyarul. "Feldarabolt"? Tulajdonképpen az... de... nem ugyanaz.

Megint csalódás ért a főnökömben. Továbbra is olyan pocsékul csinálja a munkáját. Egy adatot kértem tőle, csak egyet, hogy hány radiobázis van most az Ericsson GSM hálózatból és nem csak hogy nem tudja (nem is kell neki, őszintén) de az adatok amiket ad azok nem 100% tutik. Nem tudni mikor és honnan szerezték.

- Használd azokat.

O_O

Hogyan használjak olyan adatokat amikről nem vagyok biztos? Nem, nem. Tudni akarom, hogy az adatok igaziak és bebizonyíthatók. Őrület, hogy mennyire beleette magát a képtelenség és a pocsék minőség, a nem követelés a kíválóságért a világba. Lehet, hogy én vagyok az egyetlen? Lehet, hogy bolond vagyok és amit én "minőségnek" látok az nem is létezik? De akkor miért nem jön már valaki és bolondnak nyílvánul és megmondja kerek-perec, hogy tévedek, és hogy az amit keresek az sose volt úgy, és hogy nem, az nem "minőség", mert az a színvonal nem létezik? Lehet, hogy csak valami minőségi szkitszofréniám van? De akkor miért nem mondja meg ezt nekem valaki? Miért kell szenvednem gondolván, hogy egy lusta, pocsék világban élek amikor én vagyk a téves, a bolond?

Rettenetes egy érzés.

Szeretnék már nagyon egy saját asztalt. Zavar, hogy azt érzem a főnököm folyton idenéz. Jó, nem csinálok semmi rosszat, sőt, de legalább mondana valami hasznosat! Közben tudom, hogy ő melletem ül és nem csinál semmit. Nevetgél, olvasgat, nézegeti mikor jön meg a csomagja, mikor engedi ki Aerocasillas, hogyan rendezheti el szülei autójának az eladását... Na, ezen dolgozik. Ja. és azon, hogy pocskondiázza alattavalóit, akik szemmelláthatóan nem tűrik és csak rettenetes munkákat küldenek neki. Ühüm.

Át akar küldeni valakit Juan de Dios-nak. Az egyik lehetetlent. Képes akármit elfogani, hogy csak megszabaduljon az embertől. Na, gondoltam, kicseréltetem Tavóért. Hát, hogy így meg úgy... O_O Nem értem. Tavo kítűnő, miért nem? Képes elveszteni a helyet, a "plazát", de hát nem vesztené el, hanem kapna helyette egy jó munkást akit csukott szemmel ajánlok, mert tudom mennyire képes és mennyire jó. Hát, hogy így meg úgy. Kiérti ezt az embert? Lehet, hogy nem si tud dolgozni? Nagyon azt hiszem. Nem, idáig nem adott jelt arról, hogy az általam elvárt színvonalt képes betartani. És én nem is vagyok a főnök! Ha én lennék a főnök, nem venném fel.

11. emelet. A kílátás isteni. Na, legalább ez megvan... míg meglesz.

A munka... beleadtam egy kis valamit. Keresgéltem régi fájljaim közt és találtam egy pár dolgot ami hozzá tud adni a dolgoknak. Nem sok, csak így felületessen. Ahogy írom a jelentést gondolkodom azon, hogyan tudom jobban összeállítani a dolgot. Az irat majd logika-minősítésre is szorul. Jó, hogy pendrive-on dolgozom, mert ezt majd haza kell vinnem. Ja igen, mert rákérdésre tudtam meg, hogy a jelentést szerdán kellene beadni. Főnököm nagynehezzen bökte ki a dátumot. Nem is vagyok biztos benne, de mindenesetre, mivel nem bízok meg benne teljsen, azt hiszem majd "biztosítva" adom be. Bele kell valahogy vésnem, hogy ezt a munkát én készítetttem.

Nincsenek megjegyzések: