Ma nem fogok sokat írni, mivel inkább képeket akarok feltenni. Tegnap kibányásztam egypár képet emlékeimből, és gondoltam leszkennerelem és megosztom veletek. Ilyen voltam régebben, de azért nem változtam sokat.
Ez itt én vagyok a múlt ezredben. Jó rövid volt akkor a hajam. A kocsi az Ati első kocsija, és a kutya a híres Lobi.
Ez itt a híres japán csoport. a Tanár, ott hátul nagyon feketén, Suzuki-san. Jó kis csoport voltunk! Mindig sokat mulattunk, ahogy azt itt látni lehet. ^_^
Ez az egyetemi csoportom. Mindig együtt voltunk, mindig együtt csináltunk minden csoport munkát. Balról jobbra én, Laura, Ivannia és Milena. Az Ivannia volt az akit igazán nem szerettünk de csak később derült ki. Mindig azt hittük, hogy valakinek a barátja és ezért nem közösítettük ki... míg én nem közösítettem ki egy Állami Szektor munkacsoportból. Igen, mindig én voltam az aki a bátor munkát végezte.
Férjhez ment az egyik osztálytársam és egy másik barátnőjével voltam a "bride's maid". Legalább a ruha csini volt, mert egyébként irtó unalmas volt az egész!
Mile meg én lediplomázunk főiskolai szinten. Ki hitte volna, hogy aztán nyolc évvel utána rohangálunk az egyetemi diplomáért együtt.
Az első munkahelyi bulim. Ez a bankban volt. Ez volt egyben az első (és idáig egyetlen) bál szerű bulim. A rucira amit rajtam látni rá kellett (volna) költenem az első fizetésemet, de hál'Istennek az Anyu kisegített. A szakállas a kedvenc főnököm, az életben a leges legjobb főnököm: don Rodolfo Brenes Flores. A ruci még megvan, tehát majd otthon láthatjátok amikor operába megyünk!
Igen, az a szőke csontváz én vagyok. Hál'Istennek már nem állnak ki a csontjaim! Ez az Alliance Française-ben volt. A csaj egy akkori barátnőm volt, kedves lány (nálam 10 évvel fiatalabb, ha eltudjátok hinni) akitől aztán menekülni kellett, mert nagyon, de nagyon, nagyon meghülyül. El kezdett mindenben utánozni, ami eleinte fura volt, de aztán egyenesen RÉMÜLETES lett. Ruha, hajfrizura, ékszerek, smink, márkák, beszédmód, karrier, "gondolkodás mód"... tudjátok mire gondolok, ugye? Olyan embernek derült ki, aki mások életét másolja, mert nem tudja igazán a saját életét élni. Olyan "stalker" féle. Sajnos tudomásom szerint nem változott sokat azóta.
Na, ennek ellenére, jól nézek ki, mint szőke, ugye? Talán gyakrabban kellene annak lennem. ^_^
Barátnőimmel, Laura, aki az egyetemen és a bankban volt társam és azóta is továbbra a barim, és a Tania, akit a bankban ismertem meg. Laura és Tania is nagyon jó barátnők. Ez egy ilyen szépen alkotott csoport. ^_^ Itt pedig ragyogtatom a világra szép zöld szemeimet. ^_^ Szerintem abszolút jól néznek ki!
Itt én vagyok az első irodámba ebben a cégben. Hajam már hosszú és szemem zöld. Kicsit túl vékonyka szerintem, de hát eszek, eszek!!! ^_^ Na, de már nem vagyok ilyen szánalmasan csontoska, már nem erednek utánam a kutyusok az utcán. ^_^
Na, már láttátok milyen voltam. Ugye vicces voltam ^_^ Közben lehet a hajam rövid, hosszú, fekete, szőke, lehet a hajam vagy paróka, lehet a szemem csoki-barna vagy smaragd-zöld, mindig én vagyok, szerintem szépen nézek ki, de főleg ott van mindig a nagy, fog-teli vihogó mosolyom. :-D
Ez itt a híres japán csoport. a Tanár, ott hátul nagyon feketén, Suzuki-san. Jó kis csoport voltunk! Mindig sokat mulattunk, ahogy azt itt látni lehet. ^_^
Ez az egyetemi csoportom. Mindig együtt voltunk, mindig együtt csináltunk minden csoport munkát. Balról jobbra én, Laura, Ivannia és Milena. Az Ivannia volt az akit igazán nem szerettünk de csak később derült ki. Mindig azt hittük, hogy valakinek a barátja és ezért nem közösítettük ki... míg én nem közösítettem ki egy Állami Szektor munkacsoportból. Igen, mindig én voltam az aki a bátor munkát végezte.
Férjhez ment az egyik osztálytársam és egy másik barátnőjével voltam a "bride's maid". Legalább a ruha csini volt, mert egyébként irtó unalmas volt az egész!
Mile meg én lediplomázunk főiskolai szinten. Ki hitte volna, hogy aztán nyolc évvel utána rohangálunk az egyetemi diplomáért együtt.
Az első munkahelyi bulim. Ez a bankban volt. Ez volt egyben az első (és idáig egyetlen) bál szerű bulim. A rucira amit rajtam látni rá kellett (volna) költenem az első fizetésemet, de hál'Istennek az Anyu kisegített. A szakállas a kedvenc főnököm, az életben a leges legjobb főnököm: don Rodolfo Brenes Flores. A ruci még megvan, tehát majd otthon láthatjátok amikor operába megyünk!
Igen, az a szőke csontváz én vagyok. Hál'Istennek már nem állnak ki a csontjaim! Ez az Alliance Française-ben volt. A csaj egy akkori barátnőm volt, kedves lány (nálam 10 évvel fiatalabb, ha eltudjátok hinni) akitől aztán menekülni kellett, mert nagyon, de nagyon, nagyon meghülyül. El kezdett mindenben utánozni, ami eleinte fura volt, de aztán egyenesen RÉMÜLETES lett. Ruha, hajfrizura, ékszerek, smink, márkák, beszédmód, karrier, "gondolkodás mód"... tudjátok mire gondolok, ugye? Olyan embernek derült ki, aki mások életét másolja, mert nem tudja igazán a saját életét élni. Olyan "stalker" féle. Sajnos tudomásom szerint nem változott sokat azóta.
Na, ennek ellenére, jól nézek ki, mint szőke, ugye? Talán gyakrabban kellene annak lennem. ^_^
Barátnőimmel, Laura, aki az egyetemen és a bankban volt társam és azóta is továbbra a barim, és a Tania, akit a bankban ismertem meg. Laura és Tania is nagyon jó barátnők. Ez egy ilyen szépen alkotott csoport. ^_^ Itt pedig ragyogtatom a világra szép zöld szemeimet. ^_^ Szerintem abszolút jól néznek ki!
Itt én vagyok az első irodámba ebben a cégben. Hajam már hosszú és szemem zöld. Kicsit túl vékonyka szerintem, de hát eszek, eszek!!! ^_^ Na, de már nem vagyok ilyen szánalmasan csontoska, már nem erednek utánam a kutyusok az utcán. ^_^
Na, már láttátok milyen voltam. Ugye vicces voltam ^_^ Közben lehet a hajam rövid, hosszú, fekete, szőke, lehet a hajam vagy paróka, lehet a szemem csoki-barna vagy smaragd-zöld, mindig én vagyok, szerintem szépen nézek ki, de főleg ott van mindig a nagy, fog-teli vihogó mosolyom. :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése