Kari Szülinapi Ünneplése

Végre meg tudtunk tegnap tortázni a Kari születésnapja alkalmából. Otthon voltunk mind, Anyu, Apu, Ati, Kari, Yuly, Dani meg én. Az ebédlő asztalunk kezd lassan nagyon pici lenni. A torta egy csoki torta volt dúsan felkenve csoki krémmel és eperrel meg habcsókkal töltve. Mellé pedig Tokaji borral koccintottunk Kari egészségére. Szokás szerint a képek a kamerában vannak, a kamera pedig otthon, tehát majd később illesztem be a képeket (és lehet, hogy módosítom is a bejegyzést!).

Tegnap programjuk volt az Atival. Elmentek Guayabo-ba, az a régészeti hely amiről a múltkor beszéltem. Képek nincsenek, mert a kamera otthon van. Közben jó lenne tudni készültek-e képek, mert a kamera eleme lemerült. Nem tudom Karinak igazán tetszett, mert csak azt mondta, hogy érdekes. Hát igen, gondolom sokat nem lehetett még most se látni. Guayabo nem olyan mint Aquincum, ahol azért jól lehet minden látni és a falak magasak, és szépen, dúsan be van az egész építve. Itt az egész inkább úgy néz ki mint egy nagy park ahol kis utak és kör szerű "parkocskák" vannak kirakva kővel.

A kirándulásra elmentek a Yuly-val és a Danival, ami nagyon meglepett, mivel a Dani fél a Karitól és folyamatosan bujkál előle. Nem mondom, hogy tegnap végre megbarátkoztak, de a Dani legalább már nem kerülte annyira. A gyerekek furák tudnak lenni.

Ma a program a Poás Vulkán. Oda, tudomásom szerint, csak az Ati meg a Kari mennek, mert a Yuly-nak nincs ideje, a Dani pedig otthon marad vele. Remélem majd sokat szórakoznak és jól érzik magukat, és nem lesz túl sáros ott minden, se túl veszélyes, és majd sok fényképet tudnak csinálni, amit majd igyekszem fel is tenni a netre. ^_^ (Ez alkalommal időben.)

Tegnap este elkezdtem azon gondolkodni, hogy hány vulkánja is van Costa Ricának és mi is a nevük. Tudom, hogy rengeteg sok, de őszintén csak a Rincón de la Vieja (az Öreg Asszony Sarkja), Poás, Barva, Irazú és Arenal jutnak eszembe. Tudom pedig, hogy rengeteg sok van, vagy talán nem épp rengeteg sok, de nekem annak tűnnek, mert nem tudom mindegyiket megjegyezni. Hát mit mondjak, nem mindenki olyan mint a Kari, akit az ilyenek érdeklik.

Közben ma a munka elég nyugis. Az Undokocska nem beszél hozzám, nem is néz rám, tehát biztos valami baja van velem. Na, maga tudhatja. Itt közben munka-teniszezek egy csoporttal akik ki akarnak vágni egy munkából azt a piackutatást amit mi magunk csináltunk alapvetően azért, mert ellentmond annak amit ők "csináltak" (most egyébként kibújt a nyúl a zsákból és kiderült, hogy nem is ők csinálták, hanem lemásolták egy másik munkából, de nem tiszta milyen másik munkából vették ki). Persze, hogy ellentmond amikor a miénk jó, sőt, fel is hívtuk azt a céget amire hivatkoztak és az is nekünk ad igazat! Tehát most küldözgetem oda és vissza az e-maileket.

Ma megint korábban megyek haza, mert ma el kell vinnem a csoport egyik tagjának a költség lapját, hogy majd beszámolják és nekem lepecsételjék. Mivel ez egy másik épületben van, akkor innen kb egy órával előbb indulok el, elgyalogolok a másik épületig és beadom a papírokat. Ezzel is nyerek egy picit a péntekből és hamarabb kezdem el a hétvégét.

A hétvége tervei alapjában véve csak a nyugi és a pihenés. Megmutatom a Karinak a piacot, elmegyünk befizetni az egyik hitelkártyát, veszünk neki egy kártyás SIM kártyát, talán találkozunk barátokkal, elmegyünk ide-oda, ki tudja és alapvetően jól érezzük magunkat.

Szeretem én ezt a Karit. ^_^