2008. július 27., vasárnap

Coldplay Zene

Ahogy azt tudjuk mind, tegnap elmentem sörözni Andrey-jel. Annak ellenére ami idáig mindig történt, csak közgazdasági és társadalmi filozofálás egy kis kacérkodással és egészséges baráti csókolózással, most messzebb ment a dolog. Pontosabban a lakásáig ment a dolog. Nem lett volna olyan rossz ha ő legalább olyan jó lett volna a szexhez mint amilyen jó a közgazdasághoz. Pufff... már megkaptam a generációm két legokosabb srácát és továbbra is ugyanaz az eredmény: nem jók.

Feltett egy Coldplay CD-t és az egész nem tartott többet egy szám. Pfuj. Uncsi. Hazahozott és igyekezett valahogy jóvá tenni a dolgot.

- Bocsánat.
- Semmi gond.
- Tulajdonképpen jobb szerető vagyok.
- Igen, persze. Értem.
- Tudod... egy kicsit ez az egész... a mellettem levő zsidók...

Bla, bla, bla, bla, bla... Hamarosan 29 éves lesz. Mit érdekli mit gondolnak róla a szomszédai? Miért hagyja, hogy beleüssék orrukat az életébe? És egyébként, "bocsánat" nem egy varázs szó ami mindent visszacsinál. Nem tud a szintemre lépni, akkor nem tud. Ne keressen hozzá mentegetést.

Nincsenek megjegyzések: