2009. július 31., péntek

I-Ro-Da

Ma munkatársaim éreztették velem, hogy most már a csoport tagja vagyok. A főnök nincs az irodában (kivett szabadságot), amiért ma Rosario a főnök. Amióta nincs a csoportban a kibírhatatlan Vicky, a főnök szeretője, azóta mindig Rossie a főnök amikor nincs itt a főnök, ami egyébként nagyon gyakori. A gyerekek ma meghívtak az irodai reggeliben résztvenni, amit azért nem tettem meg, mert nem szeretem a kávéjukat se azt ahogy a kenyeret elkészítik vagy kezelik. De minden esetre, most már a csoport része vagyok. Wiiii-hiiiiiiii! ^o^

Ugyanakkor ma a VOLT főnököm egész reggel itt jött-ment és mindenféle kifogással rohant be az irodámba. Hol kulcsokat keresett, hol megint kulcsokat keresett, mert amiket adtam neki "nem voltak jók" (Kedvem lett volna megkérdezni, hogy tudja-e hogyan kell a kulcsokat használni), jött elvinni hatalmas munka dossziékat, amiket tuti majd a szemétbe fog hajítani, mert, komolyan, mit tudna velük kezdeni??? Nem mintha képes lenne megérteni őket, és nem mintha HA majd lesz valakije, annak eltudja magyarázni, hogy folytassa a munkámat. Hol jött megkérdezni, hogy most hogyan és miképpen rendezzük le a bútor és gép kérdést (mit hagyjak ott, mit viszek el), jött külön megkérdezni, hogy kiürítettem-e már Azrael-t, jött visszaadni egy vaskeresztet, amit az irodában felejtettem (igen, van egy vaskeresztem), jött megnézni milyen az új irodám, kíváncsiskodni, majd sok szerencsét kívánni... Egy szóval jött mindenért.

Na, az a helyzett, hogy egyszer, a sok alkalom közül, jön és bekopog, majd megkérdezi, hogy mivel mág nálam a cég kártya, és hogy mivel nála nem lehet, hogy hajlandó vagyok kisegíteni még egy hónapig, míg megjönnek az emberei. (HAHAHAHAHAHA!!! Ő komolyan azt hiszi, hogy jönni fognak újak, és ott maradnak majd nála. HAHAHAHAHAHAHA!!!) Hát gondoltam, hogy ha a FŐNÖKÖM nem ellenzi, akkor nem bánom, ha még nálam a kártya és majd lehúzom amikor venni akar valamit. Amint mondom neki, hogy jó, akkor egyből el kezdi, szokásához híven, felsorolni, hogy miket kell venni, hogy így, meg úgy meg amúgy. Mondom neki, hogy jó, intézze el az értékeléseket és amikor minden megvan, akkor majd szóljon, és megadom a kártyaszámot, hogy kifizesse.

- Nem tudnál ezzel segíteni?

Értsd: "Nem tudnád, szokás szerint, helyettem megcsinálni?"

- Sajnos nem. Dolgom van.
- Már ilyen hamar?
- Igen

Nem is teljesen igaz. Adtam magamnak egy kis munkát, mi által alapvetően tanulmányozom a jelenlegi díjjakat, majd amikorra nekem kell újakat csinálni.

- De semmi gond, - mondtam a hülyének mosolyogva - amint leglesz és a vételre kerül sor, akkor majd segítek a kartyával.

A hülye bólogatott majd elment. Mivel elvitte a kártya papírjait, vonatkoztattam rá, hogy majd ot láthatja mit kell egy vásárláshoz csinálni, ami, szerintem, nagyon elvette a kedvét a hatalmas nagy vásárlástól amit csinálni akart (rengeteg irodai szer, szemétládák, új multifunctional nyomtatók, töménytelen sok tinta és egyébb csecsebecsék). Hehehehe... és ha ez nem lenne elég, most elküldtem neki egy e-mailt 10 db Excel fájllal amiket majd "minden vásárlásnál" ki kell töltenie. De semmi gond, semmi pánik, megadtam azoknak az embereknek a nevét akik tudnak segíteni, majd mondtam, hogy ezeket majd töltse ki és szóljon amikor arra kerül a sor, hogy aláírjam.

Hehehehe... lássuk, hogy tetszik neki a titkári munka. Hehehehehehe....

Payback time...

Nincsenek megjegyzések: