2009. február 18., szerda

Chronos Újratöltve

Valahogy most már nem tetszett annyira az az előző bejegyzés, tehát letiltottam olvasóimnak és helyette írok egy másikat. Miért? Mert megint F-ről beszéltem és a sok hülyeségéről. Jó, persze, kitombolni az emberből a sok rosszat, de akarom majd elolvasni valamikor? Milyen érzés ilyenekkel összepötyögtetni a bloggomat, irományaimat? Ezt most elteszem, elrakom, leszedem, eltitkolom. Volt köztetek olyan aki már elolvashatta, volt olyan aki nem tudta elolvasni... ez van. Most valahogy máshoz van kedvem.

Eszembe jut Anais Nin. Kedves Anais. Van olyan aki azt mondja, vagy azt szugerálja, hogy Anais patologikusan hazudik amiért, például szerkesztette saját naplóit, kihagyott részeket, újra írt más részeket, bele adott részeket mielőtt kiadta volna őket. Egy olvasó kérdezte: "Miért hazugság ez? A naplója már eleve szubjektív és személyes. Miért nem módosíthatja?". Tehát ez a bloggom, a nyított naplóm, aminek egyik fontos eleme az, hogy erősen szubjektív. Mit teszek fel, mit veszek le nem teszi hamissá, de inkább az emberi változó lényemet mutatja. Csak az nem változik aki halott. Itt azt is szokták mondani, hogy csak a folyók nem fordulnak vissza. Az ember dinamikus szerv ami folyamatosan változik, és múltjának, önmagának ellenkezik, és forog többet mint amennyit egyenesen megy. Ide-oda szaladgál és beszél, sír, kiált, makog és gúnyol. Megfigyel, megijed, megdermed.

Anais álmaiban él, leszakadva minden táarsadalmi és valóság kapcsolattal. Neurotikus, mondják néhányan. Nem volt sose igazán szabad, mondják mások, de hogy lehet egy ember szabadságát, függetlenségét kívülről megitélni? Szabad az aki mindent megengedhet magának, mégis lelkén, gondolatán viseli nehéz bilincseit? Rab az aki mások akaratához van kötve, de akinek gondolatai szabadok és velük repül és virul? Anais folyamatosan törékenyre tartotta magát. Törékeny-erős. Anya és gyerek egy testbe. Anais szépsége a kifejező képességében van. Miért nem lehet csak ezt nézni? Miért kell haszontalan mércékkel elitélni? Ő benne látom a törékeny emberi lelket ami a világ homályos tengerén vergődik és kavarog, semmit támaszt nem találva, minden mentő tábla csak ideiglenesen tartva. Nincs semmilye igazán, csak önmaga és szavai. Szavak amiktől többször is igyekeznek őt eltépni. Pszichoanalisták, merev agyak amit kis skatujákba akarták szorosan begyömöszölni.

Don McLean énekli Amerikai Pitéjét guitárral, fonva a történetet a gonosszal és álmodik a régi napokról amikor a zene levegő és élet volt.

Anais jár a fejemben. Naplóinak két kötete most jön hozzám. "Richmond, Virginia", mondja nekem Amazon.com. Ott volt utoljára, ma reggel. Ma már Doral, Floridában kellett volna lennie. Holnapra saccolják az érkezést Miamiba. Hát nem örülök neki, de miért is izgat? Annyi más olvasni valóm van! Igen, a halászok. Karim csinált egy képet arról a szigetről amiről saccoltam, hogy a mi Szigetünk. Venado. Az Őz Sziget. Az asztalon hagytam a könyvet amit a tanár adott kölcsön nekünk, egy papírral Anyunak.

"Anyu,

kérdezd meg mennyi idő alatt tudják klónozni a könyvet, és ha ezen a héten meglesz, akkor klónoztasd le!"

Könyv klónozás. Van ilyen Magyarországon? Itt annyit jelent, hogy lefénymásoltatják, de ugyanolyan méretüre vágják, bekötik és a fedelét is megcsinálják. Néha picit látni, hogy nem az igazi, de van amikor olyan profi módon csinálják meg, hogy csak akkor veszed észre, hogy klón amikor kinyitod a könyvet és a fénymásoltatás jelei éktelenkednek mindenhol. Ez a könyv, ami már eleve egy klón, nem tündököm majd szép, olvasható formában sem, miután leklónoztatom. Tudjuk mi már milyen a fénymásolat a fánymásolatról.

Nem mindenki szokott klónozni igazán. A klónozók közül van alapvetően két csoport: az aki leklónozza azokat a könyveket amiket már nem lehet megszerezni és az aki leklónozza a könyveket, mert az eredetinek az ára nagyon magas fizetőképességéhez. Ugyanakkor, az egyetemi szinten, nem mindenki folyamodik a klónozáshoz, hanem csak a felső-előtti szinten levő diákok engedhetik meg magunkak. A skála k.b. a következő:

1. Megveszi a könyvet
2. Klónozza a könyvet
3. Le fénymásoltatja a könyvet és bekötteti
4. Lefénymásoltatja a könyvet és minden fejezetet külön-külön gémkapcsokkal tart össze.
5. Csak néhány fejezetet fénymásol le, ás azt is úgy, hogy kiveteti mind azt amit nem kell elolvasni.
6. Kölcsön kéri a könyvet vagy a fénymásolatokat.

Nem tudom meg lesz-e ez a köny amikor hazaérek, de ahogy tegnap este egy picit végignéztem, nem látok benne igazán semmit amit ténylegesen fel tudnánk használni a szakdolgozatba. Mára erről is le tettem egy darabig és inkább a politikákra öszpontosítom erőmet. Nincs sok, de legalább találtam egy táblázatot árakkal... 2004-ből. Miért nincs frisebb adat? Én azt mondanám, hogy a korrupció nem engedi, hogy most ezt lássák az emberek, mert talán valaki tehetne valamit ellenük. Sikkasztani kell, a jelenlegi "árakat" eltüntetni, hogy ki lehesen zsákmányolni a halászokat. Mit gondoltok, kinek dolgozik Incopesca?

Nincsenek megjegyzések: