2009. február 19., csütörtök

Névnapom! Névnapom! Névnapom!

Jó reggelt és Jó napot ezen a szép Zsuzsanna napon mindenkinek, de főleg NEKEM!! ^_^ Ez egy dolog amit nagyon szeretek abban, hogy magyar vagyok: van névnapom! Persze, ez itt nem jelent igazán sokat, mert senki se ünnepeli meg, még az anyukám sem, akinek van magyar naptárja és minden. ^_^ Costa Ricában egyébkánt nagyon nehéz lenne névnapot tartani, mivel mindenkinek mindenféle neve van. Usnaví (igen, van egy srác akinek az a neve, hogy Usnaví. A mamája egy hajó után nevezte így: U.S. Navy), Lady Sexy, Hitler, Welcome Kennedy, Michael Jackson, Catleya, Yeison, Dylan, Sol (Nap), Luna (hold), Engracia, Fé (hit), Ángeles (angyalok), Nieves (havak)... Aztán mindenki úgy írja a nevét ahogy akarja. Juliana,Yulyana, Yulianna, Julianna, Julyanna, Jullyanna, Joulihannah, Jhoulliannah, Joolyannah... csak legyen valamennyire érthető, hogy mit is akar vele mondani.

Ma elsőnek a Gyuszi köszöntött fel. Nem tudtunk sokat beszélni, mert el kellett mennie helyre kalapácsolni az ivóvizet. ne nézzetek így rám! Ő mondta! És nem, nem kortyolgatok ír kávét munkaközben... kávé nélkül. (Nincs is Bailey's az irodámban...) Nagyon örültem, mert mondta, hogy nagyon, nagyon örül annak amit lát. Eleinte nem értettem, azt hittem, hogy a kalapácsolni való ivóvízre mondta, de aztán magyarázott: örül, hogy lát engem a Karival. Hát látni nem lát, de tudja hogy nagyon, nagyon boldog vagyok. ^_^

Kari még nem került fel az Internetre. Gondolom vagy sok munkája van, vagy tegnap este sokáig maradt fenn a gyerekekkel. ^_^ Azért remélem, hogy jól van. Ő viszont előre köszöntött fel engem egy gyönyörű szép karpereccel és hozzáillő fülbevalóval. A karperecről itt látjátok a képet, de a fülbevalóról nem sikerült még mindig képet találnom. Csini darab, ugye? Igen, ez volt a "meglepi" amiről azt hittem, hogy cherry-coke lesz vagy Törley pezsgő. Hn. Kari nem könnyen kiszámítható. ^_^ Érdekes, nem?

A tegnapi nap után, most a munka sokkal lazább. Ez jó, mert normális munkát csinálhatok, ami annyit jelent, hogy csinálom a GSM hálózat beszámolásokat, plusz valamennyit dolgozom is a szakdogán. Anyu tegnap elvitte a klónt tovább klónozni (remélem jól értette, és igazán KLÓNOZNI fogja, nem csak lefénymásolni), de csak szombaton lesz kész. Addig is a "paper"-eket olvasok amiket Milénak adott. Szegény Milém úgy szenvedett, mert angolul van 12 paper-ból 11 paper. (Paper, miért paper? Tulajdonképpen előadások, cikkek, de a tudományos körökben a "paper" szó nagyon felkapott. Ez a menő). Szokásszerint, tehát, majd én olvasom el a papereket és egy kis összefoglalót írok a Milenának, hogy azért ő is tudja miről volt szó.

09:09. Margit is felköszöntött! Amerikából. ^_^ Emlékeztettem a Jón Gunnár nagybácsimat, hogy ne felejtse el felköszönteni a Zsuzsanénit is. ^_^

Ebbe a bejegyzésben csúfott akartam űzni "a művészből". Ma az MSN üzenete k.b. az volt, hogy "ha nem tudsz megérteni, az azért van, mert nem értékellek eleget". Igen, tudom. Olyan mély a jelentése, olyan költői, de mindenek fölött, olyan hihetetlenül hülye. Le is szedte azóta, amiért nem is tudom pontosan ismételni a zagyvalékot amit felrakott. Gondolom valaki azóta szólt neki, és ő, tetve a nagy Latin Amerikai Lermontov szerepet, szenvedve magyarázta meg, hogy nem mindenki képes megérteni a művész lelkét... Ühüm. Amikor ilyeneket látok, arra gondolok, hogy hogyan is lehet az, hogy az emberek nagyképűnek nevezték Henry Miller-t, amikor ő igen is művész volt és tehetsége, szavainak nyers vágása igen is repedt a tehetségtől. Akkor ez a kis ugri-bugri, mihaszna kézművész mi? Egotisztikus kis bolhán kívül?

A társadalom rosszul van felszerelve: a kis mihasznát nem oktatják ki, senki se pofozza meg, de amikor egy tehetséges művész lépni mer egy új irányba, akkor leköpik, elnyomják, elhallgatatják. Miért kell a társadalomnak ilyennek lennie? Miért mindig a merevben akarja megtartani magát, amikor a mozgásban is tudna? Ekkora a szükség a kapaszkodásba?

Nincsenek megjegyzések: