Jön a Szívem Hozzám!

Nem hittem volna, hogy lesz bennem elég kedv és elég erő, hogy este fél 12-kor nekiálljak elkezdeni a fürdőszoba tisztítását, de hát valahonnan fogtam magam és elkezdtem a munkát. Ilyet, mondom nektek komolyan, nem látott sose a világ. Én? Takarítani? Nem, ilyen nem létezik. Én kólázok, tévét nézek, olvasok, brownie-t sütök, de nem takarítok, főleg nem egy... fürdőszobát! Nem mondom, hogy tökéletes, mert ez csak az elő-takarítás volt, de már látni rajta, hogy jobb. Nem tudom, de mindig olyan nagyon nem akarom csinálni, és mégis valahogy az este annyira beleindultam, hogy alig akartam megállni.

Ma vettem néhány szükségletes pipere cuccot ami lehet, hogy majd kell a Karinak, lehet hogy nem, DE jobb előrelátónak lenni. Inkább legyen több, minthogy hiányozzon. Nem vagyok biztos az illatokban, se a márkákban (mikor vettem én férfi pipere cikkeket? Honnan tudjam pontosan mi a jó?), de gondolom majd lassan belejövök és megtanulom mit kell venni. ^_^ Hát ez is velejár. Az ember nagyon kis válogatós és kényes szokott lenni a pipere cuccaival, vagy legalább én az vagyok.

Kicsit aggódom Karimért, hogy ott bóklászik egyedül Spanyolországban, ahol minden spanyolul lenne... épp egy olyan nyelv ami, hát, gyors. Valaki egyszer azt mondta, hogy a spanyol nyelv úgy hangzik, mint valami géppuska. Hát én nem tudhatom, mert én értem és beszélem két éves korom óta, tehát nekem nem rrra-ttatta-ttatta-ttatta mint másoknak. Egyébként érdekes, de amit Kari mondogat, mondjuk, hogy felolvassa a navégalo.com-ból a mindenféle üzeneteket amiket ez az izé neki kiad, azt elképesztően jól ejti ki. Ha egyszer meggondolná magát és úgy döntene, hogy bele fog ebbe a "nyelvtanulásos" dologba (ahelyett, hogy velem szeretné megtanultatni a lengyelt, hogy tolmácsoljak neki Krakkóban... that one was priceless, Honey), akkor szerintem egyedi érzéke lenne hozzá. Szerintem tudna is teljesen akcentus nélkül beszélni 4-6 hét alatt. Igen, ilyen gyorsan. Nem mint én, akinek MINDIG, minden nyelven (és a spanyolra is mondták már!) van egy kis akcentusom, kivéve az oroszban, amit alig beszélek, és mégis mondták rá, hogy tökéletes moszkvai kiejtéssel tudom beszélni. ( Ezt egy orosz bácsi mondta nekem, aki azzal kezdte, hogy hány évet éltem én kint Moszkvában, majd amikor mondtam neki, hogy Miskolc az a legközelebb amit valaha is voltam Oroszországhoz, tág szemekkel bámult és mondta, hogy esküdött volna, hogy moszkvai vagyok, mert teljesen, hibátlanul olyan a kiejtésem. Hát én is szeretném tudni honnan! Lehet, hogy még is tanultam valamit az Kodolányi János Előkészítő Intézetben? --- az arabon és az angolon kívül... na, mega "ragozáson a vonaton".)

Munkáról, mert arról is beszélni kell, főleg mert olyan sok rosszat írtam már, biztos többen attól félnek, hogy a Karinak majd cigaretta dobozokat kell vinnie nekem a börtönbe, hogy hát, meg akarlam mindnyájatokat nyugtatni. Nem, nem öltem meg senkit, semmiféle bűncselekményt nem követtem el... amit be lehet bizonyítani vagy a társadalom kárára lenne. ^_^ A kedves F, ahogy ezentúl hívom a főnököt, hétfőn és kedden nem volt itt mert "betegállományban" volt a sok feszültség miatt. Szegénykének semmi se sikerül és most annyi, de annyi gondja van... Itt volt tegnap, és tényleg, alig nézet a szemembe és baromira letörtnek nézet ki. Ma, holnap és hétfőn nem lesz itt, mert kivett szabit.

1. Magára vetheti amiért egyszerűen azt hitte, hogy főnökösködni csak abból áll, hogy dirigál és a munkát a többiekre hárítja. Ahhoz, hogy valaki főnök legyen kell vezető képesség, és bátorság, hogy az ember megvédje a "területét".
2. Ha komolyan vette volna a munkáját, beletanul a témában és időben védte volna, hogy a "csoportjának" mi a munkája, nem lennének most ezek a bajai.
3. MONDTAM!

Hát nekem jobb, mert így nem látom és békén hagy. Na, tegnap felhívott hozzá munkáról beszélni. Én, kis gonosz lélek én, felvittem Nyikolaj-t, a munkahelyi laptopomat. (Egy HP, ami oroszul NR lenne amiből ő Nyikolaj Rosztov lett.) Na, elkezdett ilyet meg olyat kitalálni, és amint belekezdene a Minőségi Cooport témába, belépek a Microsoft Projectbe és írom is mit akar. Íme a programja!

- Ne, ne... inkább csak írd le papírra...

Ja peeeeeeeersze! Nem figyelek oda, és tovább pötyögöm. Ez kell? Az kell? Mindent egyből ott, szemeláttára az időtervezőbe, és majd kezdenek felbukkanni a dolgok.

- Akkor ezt a négy részt...
- Főnök... csak kettő van.
- Kettő?

Megmutatom... belezavarodik. ^_^ Tudja, hogy leírom amit mond, kivéve a sok példát amire nem is figyelek és amikben ő elveszti magát. Előfordult egypárszior, hogy annyira elmerültem saját fejemben a példái közben, hogy majdnem fel kellett hogy keltsen.

- Érted?
- Ja, ja... - és a szálakból próbáltam kitalálni mit is akart mondani. Semmi fontosat, biztos.

Ott vele megírtam a programot, itt-ott ezt-azt kicseréltem, és többször is előfordult, hogy ő nem tudta, hogy mit is mondott. Mi mi után van, mi hogy, mi kivel vagy mivel... és ott voltam én és az MP, és mutattam neki... nyívánosságra hoztam előtte milyen nagy kupleráj a feje. Nem, szanaszét beszélt és most láthatta abban, hogy nem áll össze a kép előtte, hogy a gépbe ő mást mondott. Na, ezt én kipipálom, nincs is más tennivalóm vele. ^_^ Marad már lassan csak a saját munkám, amit én vezetek, amiről pontosan tudom, hogy kell, és amiről tudom, hogy többen is keresik, szeretik és dicsérik.

---

Na, volt balhé Bécsben, de Karim már jól van. Hyne, mondom, hogy inkább magával a repülő tártsasággal kell tárgyalni!