2009. március 9., hétfő

Gondolat Gerjesztő


Igen, gondolat gerjesztő. Tegnap mondtam ki: én megyek vissza Magyarországra. Én kiköltözök. Kétségbeesés. Kong ott a hangján a remény vesztés bús ürege. Fájdalom ami mindent beszippant mint egy hurrikán.

Kicsit olyan végzetszerű. 31 évvel ezelőtt ő otthagyta szüleit, testvérét, hogy ide kiköltözzön, most pedig a lánya teszi meg. Tudom, hogy egy ideje tudják, több mint sejtenék, de csak tegnap lett így kimondva. Ez annyit jelent, hogy tegnap elvettem anyámtól a reményt. Ez már végleges: elveszti a lányát, ahogy szülei elveszítették őt. Két gyerekéből csak az egyik marad vele.

Fura... hogy tudom, hogy velem is ez lesz majd.

Nincsenek megjegyzések: